Magyar Demokrata, 2019. október-december (23. évfolyam, 40-52. szám)
2019-11-06 / 45. szám
MAGYARORSZÁG MAGYAR ÖRÖKSÉG A Himnusz és a nemzeti opera megalkotója 1810. november 7-én született Erkel Ferenc, aki több mint fél évszázados páratlan zeneszerzői, karmesteri és zongoraművészi pályafutása alatt a magyar zenei élet felvirágoztatásán fáradozott. Kultúrtörténeti szempontból is jelentős életműve jóval túlmutat az 1844-ben komponált nemzeti himnusz zenéjének megalkotásán. A magyarságnak a XIX. századig nem volt önálló nemzeti himnusza. Mind a katolikusok, mind a reformátusok saját néphimnuszukat énekelték, de népszerű volt a hatóságok által többször betiltott Rákóczi-induló is. Hivatalos alkalmakkor azonban hosszú időn át az osztrák császári himnuszt játszották, ami a közvélemény számára elfogadhatatlan maradt. Kölcsey Ferenc 1823-as keltezésű Himnuszának megzenésítésére Bartay Endre — a reformkori magyar művelődés elismert színházigazgatója és pedagógusa - kezdeményezésére 1844 februárjában hirdettek pályázatot. A tizennégy beérkezett alkotás közül végül Erkel Ferencit nyilvánította győztesnek a többek között Vörösmarty Mihályt és Szigligeti Edét is felvonultató bírálóbizottság. A diadalról a Honderű című népszerű korabeli újság a következőképpen számolt be: „A nyertes pályamű szerzőjének Erkel Ferencz kiálltatok ki. Szívesen osztozunk a közönség élénk éljenkiáltásaiban, mellyekkel a nyertes szerzőt kihívta... Most csak az van hátra, hogy Erkelünk gyönyörű hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége kezeskedik, hogy ez nem sokára a legnagyobb népszerűséget vívandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá válandik.” Az óhaj hamarosan valóra vált, hiszen a hazafias költemény megzenésített változata a XIX. század közepétől nemzeti imádsággá vált, hivatalosan azonban csak 1989-ben került be a Magyar Köztársaság alkotmányába. Érdekes a mű születéstörténete is, amelyet az ifjú Gárdonyi Géza jegyzett le, a már idős mesterrel készített interjú nyomán. A visszaemlékezés szerint Erkel eleinte nem gondolt rá, hogy zenét írjon Kölcsey soraira, ám a határidő letelte előtti napon a pályázati felhívást közzétevő Bartay Endre igazgató bezárta a Nemzeti Színház egyik zongorás szobájába, tollat, tintát, kottapapírt adott neki, és addig nem engedte ki, amíg meg nem írta a Himnuszt... A romantikus elbeszélés valóságtartalma azonban megkérdőjelezhető, hiszen a pályázatra készült munkákat benyújtásuk időrendjében sorszámmal látták el, és mivel Erkel műve az egyes sorszámot kapta, minden bizonnyal nem az utolsó pillanatban, hanem éppen hogy elsőként készült el. Erkel Ferenc kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő életműve ugyanakkor túlmutat a Himnusz zenéjének megkomponálásán. Bár az 1848/49-es harcokban nem vett részt, szimbolikus jelentőségű hazafias művei, köztük a Himnusz, a közönség követelésére március 15-én felcsendültek a Nemzeti Színház színpadán. Az első karnagyként három évtizedes szolgálatot teljesítő művész a forradalom és szabadságharc leverése után is a fővárosi hangversenyélet fellendítésén fáradozott. Útjára indította a Filharmóniai Társaságot, Liszt Ferencet segítve közreműködött a Zeneakadémia megalapításában, amelynek tíz éven át igazgatója és zongoratanára is volt, mindemellett a Magyar Királyi Operaház örökös fő-zeneigazgatói címével is kitüntették. A Hunyadi László és a Bánk bán című műveivel pedig európai rangra emelte a magyar nemzeti operát. Katona József drámájának megzenésítését a zenetörténészek egyenesen a korai magyar operairodalom betetőzéseként jegyzik. Bár az 1860-as évektől egyre több sajtótámadás érte Wagner-ellenessége miatt, és mert — egyébként rendkívül tehetséges - fiai neki köszönhetően töltöttek be egyre magasabb pozíciókat, Erkel élete végéig köztiszteletben álló zenei tekintély maradt. Erről tanúskodik megszámlálhatatlan címe, rangja, kitüntetése. 1893-ban, 83 éves korában bekövetkezett halála után fényes gyászpompával temették el. A Fiumei úti sírkertben az általa alapított Filharmóniai Társaság Zenekara a Hunyadi László gyászindulójával és a Himnusz áldást kérő dallamaival vett örök búcsút tőle. ■ 2019. november 6. lianMni«! 48