Magyar Demokrata, 2020. január-április (24. évfolyam, 1-16. szám)

2020-01-29 / 5. szám

TUDOMÁNY -A koronavírusok alapvetően légúti megbetegedéseket okoznak — mondja dr. Jakab Ferenc. - Eddig hat koronavírust ismertünk, ami embert képes megfertőzni, ebből négy enyhe tüneteket okoz, kettő súlyosabbat, utóbbiak a SARS és a MERS. A 2019-nCoV egy új, a hetedik. Feltételezhetően denevérből indult ki, mert nagyon hasonlít a genetikája a 2002-ben elterjedt SARS-ra, onnan pedig közvetlenül vagy közti gazdán át jutott emberi szervezetbe. Még nem világjárvány Azt biztosan tudni, hogy a kórházba kerülő betegek első csoportját a vuhani piacon dolgozók és vásárlók képezték, akik kapcsolatba kerülhettek illegálisan beszerzett vadhússal. Egy vírust kétféle mutató jellemez. Az egyik a halálozási arány. Bár az adatok nem megbízhatóak, jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a 2019-nCoV esetében ez csak maximum három százalék körüli. Habár ez még változhat, hiszen a vírus mutálódik, alkalmazkodik. A másik mutató a reprodukciós ráta (RO-érték), vagyis az, hogy egy beteg hány másiknak adja át a vírust. Ez a szám a 2019-nCoV esetében a magasnak mondható 3, mivel cseppfertőzéssel terjed, így elég, ha valaki tüsszent a metrón. Összehasonlításként a 2002 után a szintén Kínából kiinduló SARS-ban összesen 8098-an betegedtek meg, 774-en haltak bele, ami 9,6 százalékos halálozási arányt jelent - 2004 óta egyébként nem fordult elő egyetlen eset sem. 2012-ben tört ki a MERS a Közel-Keleten, tavaly decemberig 2468 megbetegedést jelentettek, és 851 személy halt meg, ami magas, 34,5 százalék, viszont a fertőzés nehezen terjed. A szakemberek szerint azonban világjárványról sem a SARS, sem a MERS, sem pedig a 2019-nCoV esetében nem beszélhetünk, hiszen ha kis esetszámban megjelenik is egy vírus világszerte, az még nem tekinthető annak. Igazi világjárvány utoljára a spanyolnátha idején tört ki az első világháborúban. Nevével ellentétben az is Kínából indult, de a háború miatt mindenhol hírzárlatot rendeltek el, és mivel Spanyolországból érkeztek az első információk, övék lett a dicstelen hírnév. Persze, akkor még nem állt rendelkezésre a mostanihoz hasonlóan magas szintű orvosi ellátás, a háború miatt nagy volt a mozgás, és az emberek szervezete is gyengébb volt. Kérdés, hogy a 2019-nCoV megállítható-e. Jakab Ferenc szerint részint járványról járványra felkészültebbek és gyorsabbak vagyunk, részint továbbra is egyértelműen számít, hogy a fejlődő vagy a fejlett világban zajlik-e a járvány. A 2018-ban kitört és még mindig dúló ebolát például össze sem lehet hasonlítani az új koronavírussal, mert az közvetlen érintéssel terjed, olyan országokban, ahol háború dúl, nem adják ki a halottakat, a betegek bujdokolnak, a fehér gyógyítókban nem bíznak, az egészségügyi infrastruktúra színvonala alacsony. A civilizáltabb környezet egyrészt fegyelmezettebb, az emberek például maszkot viselnek, kezet mosnak, másrészt viszont a modern világ tele van terjedést segítő körülménnyel. A zsúfoltság komoly hátrány. A frankfurti reptéren például egy pécsnyi ember megy keresztül huszonnégy óra alatt. Elértük a technikai fejlődés olyan fokát, hogy túlléptük a képességünket egy cseppfertőzéssel terjedő vírus befogására. Az emberiség történetében még nem is volt ilyen méretű karantén, és tömegéből adódóan ennyire kiszámíthatatlan az emberi viselkedés. Ez most egy hatalmas szociális kísérlet is tulajdonképpen - mondja Jakab Ferenc. A városból már így is sokan elmenekültek, ugyanis hétvégén a vuhani polgármester azt mondta, hogy ötmillió lakos távozott még a korlátozás bevezetése előtt. Egyelőre kevesen beszélnek a másodlagos hatásokról, jelen esetben Kínának már több tízmilliárd forintos gazdasági vesztesége van, a járvány kihat a részvényekre, és így hatni fog a világgazdaságra is, továbbá társadalmi, politikai, kulturális következmények is lesznek. Felkészületlenül A Globális Felkészültséget Monitorozó Testületet tavaly hozta létre a WHO és a Világbank, szakértői szerint az országok nincsenek felkészülve egy gyorsan terjedő világjárvány megfékezésére, a meglévő eszközök elégtelenek. A WHO csak a 2011-18 közötti hét évben 1483 különböző járvánnyal kellett megküzdjön, és a költségek minden alkalommal emelkedtek. A felmelegedés és a modern civilizáció együttes következményeként pedig új helyeken bukkannak fel vírusok, miközben a világ egyik végéből a másikba utaznak emberek, állatok, élelmiszerek, víz és növények. Ugyanakkor a filmek népszerű témája, egy apokalipszisszerű, emberiséget kipusztító járvány azért nem alakulhat ki, mert a vírusnak sem célja a fertőzött szervezet megölése, hiszen akkor maga is elpusztulna. Ezért minden járvány megszelídül, lecseng egy idő után: van, aki meghal, van, aki meggyógyul, sokan pedig tünetmentesek maradnak. Maga az emberiség tehát mindenképp túléli, csak nyilván mi is szeretnénk a szerencsések között lenni. ■ 2020. január 29. lilHlllUHtÜHl 54 A VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGEI Több reptéren, így az USA-ban szűrik az utasokat, infravörös szenzorokkal, Csehországban szintén nézik a tüneteket. Ez természetesen több, mint a semmi, de a lappangási időszakban nincsenek tünetek. Tételezzük fel, hogy Magyarország is komolyan érintetté válik. Mit tehet az egyén ebben az esetben? Elsősorban arra kell vigyázni, ne köhögjön és ne tüsszentsen le minket egy beteg, tartsunk két méter távolságot. A maszk nem ad teljes védelmet, a nagyobb nyálcseppeket felfogja, de nem zár légmentesen. Sokat segít viszont a gyakori és alapos kézmosás meleg vízzel, szappannal, illetve utána a fertőtlenítés. Ha mi magunk vagyunk betegek, ne úgy tüszszentsünk, hogy a szánk elé tesszük a kezünket, vagy zsebkendőbe, vagy könyökhajlatba, az biztosan felfogja a nagy sebességgel kirepülő nyálcseppecskéket. Ha lehet, viseljünk maszkot, tartsuk a távolságot, és keressünk fel egészségügyi intézményt.