Magyar Demokrata, 2020. január-április (24. évfolyam, 1-16. szám)

2020-02-26 / 9. szám

34 Pozsonyi Ádám ■ KORSZELLEM A haladó szellemű művészről nem akkor hall az ember, amikor alkotásról van szó. Nem akkor, amikor a tehetség vagy a mi­nőség fogalma van terítéken. A haladó szellemű művész kereteket feszít szét vagy hág­at, bátor és formabontó, merész és újí­tó. Ő mindig „másképp látja”. „Táj értelme­zést keres hozzá.” „Elveti a hagyományos struktúrát.” „Szakít a konvenciókkal.” És így tovább. Közben az igazi művész meg­alkot. (Ilyenkor Edvi Illés Aladár vagy Páger Antal neve kerül szóba.) A haladó szellemű művészről akkor hallunk, amikor baromságot beszél. Vagy odavizel a liftbe és kikiáltja performansz­­nak. Vagy amikor habzó szájjal gyűlöli a tehetségesek, a valódi művészek, a valódi kultúra, tehát a normalitás világát. Schilling Árpádról sem akkor szok­tunk hallani, amikor alkotásról van szó. Schilling Árpádról akkor hallunk, ami­kor. .. na de láttuk, nem írom ezt le, elég volt egyszer végignézni. Schilling Árpád szerint Demeter Szi­lárd és a miniszterelnök is nácibeszél. Mert mint a 444 írja: „Schilling Árpád rendező és a Krétakör megalapítója egy Facebook­­posztot tett közzé, amiben reagált arra, hogy Demeter Szilárd szerint ki számít igaz magyar írónak.” Ezt mondta Demeter Szilárd: „Vannak olyan íróink, akik rájöttek, hogy vannak olyan témák, amiket ha meg­írnak magyarul innen, Közép-Európából, és lefordítják bizonyos nyelvterületekre, ak­kor azok már eladható termékek. Ezek az úgynevezett exportra termelő írók, de nem magyar írók. Csak magyarul írnak, mert nem tudnak más nyelven írni. De nem a magyar olvasókat akarják megszólítani.” Miért, nem így van? Nácibeszélt sikít a tehetségtelen Schil­ling, miközben az orwelli újbeszélt pont ők nyomják. Nem lehet kimondani szavakat. Ha leírod, hogy magyar, az már náci. Ha azt mondod, a magyar író magyar kultúrában gondolkodik, az is náci. Kész. Innentől nincs hova hátrálni. Persze, értjük. A 444 meg nem magyar sajtóorgánum. Magyar nyel­ven jelenik meg, mert itteni célközönségnek akarják eladni, de nem a magyar szellemi élet része. Érthető, hogy hazabeszél. ■ Tízéves kihívás - nagy divat volt ez 2019- ben, egész évben futott a legnagyobb kö­zösségi médiaportálokon. Emberek mil­liói tették közzé egymás mellett a friss, illetve tíz évvel korábbi fotóikat, amely internetes divat a rossz nyelvek szerint az arcfelismerő algoritmusok számára való­ságos aranybányaként szolgált. Magyar­­ország azonban veszélytelenül nézheti meg a tükörben 2020-as, illetve 2010-es képmását. Az egyetlen veszély, ami fe­nyeget, hogy a meredélybe letekintve megszédülünk, na nem a megtett út, ha­nem a kezdőpont mélysége láttán. Ha felütjük az éppen tíz évvel ezelőt­ti, 2010. február 26-ai Népszabadságot, sajátos időutazást élhetünk át. Sokat­mondó például az a hír a balliberális kor­mánylap második oldalán, amely szerint „a szocialisták nagy dilemmája: az esetleg a szélsőjobb felé billenő körzetekben az első forduló után vissza kell-e léptetni a jelöltet a Fidesz javára, hogy a Jobbik térnyerését megakadályozzák”. Előkerült aztán még Tamás Ervin tollából az a bizonyos „ösz­­szekacsintás” is, amelyet természetesen a Fidesz követ el a Jobbikkal. Hátrébb la­pozva, a Gazdaság rovatban megtaláljuk azt a hírt is, miszerint „Tetőzik a lakás­piaci válság”, mely cikk a következő erős megállapításokkal kezdődik: „Évtizedes mélypontot jeleznek a lakásépítési statisz­tikák, de a válság ennél nagyobb, az idei évről szóló adatok a várakozások szerint húsz éve nem látott visszaesést mutatnak majd. Az építési engedélyek zuhanása azt jelenti: szinte teljesen leáll mind az egyéni, mind a vállalkozói lakásépítés.” Ha pe­dig ez nem lenne elég, még egy érdekes hír, amelyet az MTI hozott aznap: „Az euró elleni spekulációba kezdett több ve­zető befektetési alap, köztük Soros György magyar-amerikai üzletember cége - írta pénteki számában a The Wall Street Jour­nal (WSJ). [■■■] A WSJ szerint a befektetési alapok képviselői február 8-án Manhattan előkelő, Upper East Side nevű negyedében egy szűk körű üzleti vacsorán arról tartot­tak eszmecserét, hogy miként lehet profitálni a görög adósságválság miatt az euró körül kialakult helyzetből.” Röviden: a szocialisták a náciveszély miatt aggódtak, a balliberális kormány­zás végére a gazdaság beleállt a földbe, a görög válság kellős közepén pedig a né­­hányak által valamiért „filantrópnak” ne­vezett Soros György az euró ellen kezdett fogadni. Talán csak Gyurcsány Ferencet hiányolhatjuk az időgép által kipörgetett hírekből, de már nem sokáig, hiszen 2010 márciusában nyilvánosan is visszatért egy körcsarnokos bulival, hogy hívei gyűrű­jében a Fidesz és a Jobbik szövetségéről elmélkedjen. Igen, ez is Magyarország volt. Az éles ellentmondásokat amiatt emeltük ki, hogy látszódjon, honnan hová ju­tottunk. Már az önmagában árulkodó, hogy a Fidesz-kormányzás tizedik évé­re a szocialisták, Gyurcsány Ferenc és a Jobbik a múltjukat gondosan kiretusálva összefogtak. Az ok is világos: túl erős a kormánypártok támogatottsága, és kü­­lön-külön nem érzik úgy, hogy képesek lennének a 2022-es kormányváltásra. Persze ehhez, meg ahhoz, hogy 2020- ban ne úgy nézzen ki a Magyarországról készült pillanatkép, ahogy a 2010-es, sok mindenre szükség volt. Mindenekelőtt három dologra: őszinteségre, bátorságra és büszkeségre. Nem véletlen, hogy az Alapjogokért Központ éppen ezt a három rendezőelvet választotta nemrég indított kormányzáskutatása vezérfonalának. Ami az őszinteséget illeti, 2010-ben egyenes szembenézés kellett azzal a hely­zettel, amit az új kormány örökölt. Bár­miféle önáltatás, kozmetikázás, a prob­lémák szőnyeg alá söprése előbb-utóbb pont a szélsőségeseket segítette volna. Fel kellett tárni a költségvetés valós helyzetét, meg kellett vizsgálni, hogy a rendszervál­tás óta eltelt két évtized mit hozott a ma­gyaroknak, és szembesülni kellett azzal, hogy milyen külföldi érdekcsoportok dik­tálták a gazdaságpolitikát 2010-ig. Szem­be kellett nézni a magas államadóssággal, az 1,75 millió devizahiteles országával, a pénzügyi lyukakat drágán kamatozó köt­vényekkel betömő önkormányzatokkal, azzal, hogy szuperbruttó néven még az adót is megadóztatták, és persze az ala- Molnár Balázs ■ józan ÉSZ ! AZ ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT ROVATA Tízéves kihívás, avagy honnan Náci beszél 2020. február 26.

Next