Magyar Demokrata, 2020. július-szeptember (24. évfolyam, 27-40. szám)
2020-07-01 / 27. szám
MAGYARORSZÁG SENKI NEM TUD KISAJÁTÍTANI EGY ŐSI JELET A turul ezer arca Ahogy egy nép története hullámzik, úgy hullámzik jelképeinek megítélése is. A XII. kerületi turulszoborról újra fellángoló vita kapcsán Jankovics Marcell-lel beszélgettünk. A rajzfilmrendező, kultúrtörténész több könyvet is írt jelképeinkről, mítoszainkról, az Ének a csodaszarvasról című filmjében pedig végigköveti a magyarság mitikus útját a világ teremtésétől Európáig. Egyes történészek szerint maga a turul mint jelkép problematikus, mert egy 1919 és 1945 között működő antiszemita csoport róla nevezte el magát. Átrajzolhatja két és fél évtized egy ősi szimbólumjelentését? - Említenék egy példát. Indiában, Humájun császár síremlékén egyszerre szerepel a szvasztika, vagyis a horogkereszt és a hexagram, vagyis a Dávid-csillag. Ezek több ezer éves, egyetemes jelek, az említett épület pedig több száz éves. Ha egy jelképet felhasznál egy csoport, az sokak szemében visszahat magára a jelképre. A turul esetében én nem így gondolom. Nem tud kisajátítani senki egy ősi jelet, mi tekintünk rá úgy, mintha beszennyeződött volna. Megítélése rajtunk múlik. Most Amerika-szerte szobordöntögetések zajlanak, sok esetben indokoltan. De például Lee tábornoknak nem volt más bűne, mint az, hogy a polgárháborúban a déliek oldalán harcolt. Az a háború csak részben szólt a rabszolgák kérdésköréről, gazdasági, politikai okai is voltak, és a jenkik végül tisztességes módon Lee-nek is szobrot állítottak, hiszen nagy katona volt, és amerikai. Most a megítélését átírják az aktuálpolitikai események. Nem értek ezzel egyet, vannak örök érvényű igazságok. A turul pedig egy ősi jelkép, ez nemcsak azt jelenti, hogy régi, hanem azt is, hogy egyetemes. Fél Eurázsia tele van ragadozó madarakkal, az eredetmondák szereplőiként. De az egyiptomi mítoszokban is szerepel sólyom. Amikor Ozirisz meghal, akkor Ízisz, a felesége összerakja a tetemet, és ebben a munkálkodásban a tetem izgalomba jön. Ízisz sólyommá változik, ráül, és így fogan Hórusz. Ezért jelenik meg Hórusz sólyom alakban. Ez ki lett találva már ötezer évvel ezelőtt. A turul pedig Emesével hál. Hogyan lehet azon szívózni, hogy fasiszta-e? Például a német sas senkit nem zavar, holott ott volt Hitler feje felett, a horogkeresztet markolva. Ma is használják, a Bundestagban is van egy hatalmas, stilizált sas, amely lényegében véve nem különbözik a Hitlerétől. Nekik valahogy sikerült minden felelősséget rátolni a horogkeresztre, a sas megúszta. A szlávok mind visszahozták a kétfejű sast, az osztrákok címerállata változatlanul a sas. Mindig csak nekünk jut az örök fasiszta vád. Mindezzel együtt, maga a XII. kerületi turulszobor nekem nem tetszik, habár Szmrecsányi Boldizsárt jó szobrásznak tartom, ismerem a munkáit. De ezt az agresszív ábrázolást nem szeretem. - Milyen turulábrázolás jó? -Egyszer megnyitottam egy kiállítást a MOM Kulturális Központban, Katona Bernadette, éppen a XII. kerületi szobor felállítása kapcsán, lefotózta a Kárpát-medence több száz turulábrázolását. Ott is elmondtam, hogy nekem mindezek közül csak egy tetszik, egy röpképtelen, leszíjazott turul, ami moccanni sem tud. Egy szegedi szobrász, Simor Márton műve, a várpalotai Trianon Múzeum kertjében látható, és szerintem ez fejezi ki legjobban a jelkép mai helyzetét, hogy nem szabad mellette színt vallani, aki kiáll mellette, az fasiszta. Ez a szobor nem hőbörgő hazafiasságot mutat, hanem azt, ami a magyarokból lett az elmúlt száz év alatt. Azt üzeni, van mit tennünk, fiúk, szedjétek össze magatokat. -Hogyan alakult át a turulábrázolás az ősidőktől kezdve? — Nekem azért is tetszik a honfoglalás kori, mert az még élő jelkép volt, a kultúra eleven része, ideológia nélkül. Nem kegyetlen, vad ragadozó, hanem egy istenmadár, amelyik az égbe emelt egy ► SZÖVEG FEHÉRVÁRY KRISZTINA ■ FOTÓ VERMES TIBOR