A Magyar Detektív, 1928 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1928-11-15 / 22. szám

22. szám 7. oldal A MAGYAR DETEKTÍV A PERBEFOGOTT ANGOL RENDŐRZÉS A rendőri vallatási és nyomozási módszerek ellenőrzésére kiküldött királyi vizsgálóbizottság folytatólagos ülései — Mi a különbség az ügyészségi és a rendőri vallatások között? — A Scotland Yard főnökének tanúvallomása a detektívek vallatási módszeréről — A londoni detektívosztály létszámának 16 százaléka sebesül meg évente a nyomozómunka közben — A háború hatása a nyomozásra Nagy feltűnést keltett „A Magyar Detektív” legutóbbi szá­mában az angol rendőrség ellen folyó vizsgálatról közölt rész­letes tudósításunk, mely a magyar sajtóban egyedülállóan tájé­koztatta a krimináltörténeti szenzációról olvasótáborunkat. A pontos és minden részletre kiterjedő tudósítást az alábbiakban folytatjuk Az angol rendőrzési rendszer ki­rályi vizsgálóbizottsága Horwood rendőrfőkapitány után Sir Archi­bald Bodkint hallgatta ki a követ­kező héten. Ez a Bodkin a közvád igazgatója (Direktor of Public Prosecution), ami nálunk az ügyészség elnökének felel meg kö­rülbelül. Bodkin kijelentéseinek ele­jén élénken hangsúlyozta, hogy a vezetése alatt álló intézmény nem nyomozásra, hanem vádemelésre van hivatva, noha sokszor az ügyészség tagjai behatóbb kikérde­zésnek veszik alá az embereket, mint a rendőrség. Az ügyészségi vallatásokat álta­lában ugyanoly elvek alapján vég­zik, mint a rendőrség. Nemrég volt egy eset, melyben tizenegy órahosz­­szig szakadatlanul kérdezte a gya­núsítottat az ügyész. Az elnök: Keresztkérdéseket ka­pott szakadatlanul a gyanúsított? Bodkin: Folytonos kérdéseket délelőtt 11-től este féltizenegyig. Lee lord, az elnök: Ezek a hosszú kihallgatások azért szükségesek az ön érzése szerint, mivel a rendőr­ség nem tudott a dolog mélyére jutni? Bodkin: Más néha a bűnügy ügyészségi és más a rendőrségi stá­diuma. Előfordul, hogy mielőtt a rendőrség áttette volna az ügyet hozzánk, bizonyos dolgokat még nem lehetett megvilágítani. Ilyen­kor bizonyos értelemben csakugyan nyomozótisztviselő az ügyész. Lee: Tud ön arról, hogy más bűn­­cselekmény vádjával ad át a rend­őrség valakit az ügyészségnek, mint amilyennel, az illetőt gyanúba vette? Bodkin: Legutóbb volt ilyen eset. Motorcai lopása miatt fogtak vala­kit gyanúba, kiről kiderült, hogy gyilkos. Megesik, hogy más ügy­ben emelnek vádat, mint amely miatt az őrizetbevétel történt. (Angliában ugyanis mindig kö­zölni kell őrizetbevétel előtt azt a bűncselekményt, mely miatt az el­járás megindul.) A bizottság egy tagja: Miért nem engedik meg, hogy az őrizetbe vett egyének maguk írhassák l­e val­lomásukat? Bodkin: Vannak esetek, mikor maguk írják, rendszerint azonban az ilyen őrizetesek nem képesek ar­ra, hogy összefüggő dolgokat meg­írjanak. Egy világosfejű rendőr­tisztviselő kérdésekkel ki tudja szedni belőlük a lényeges körülmé­nyeket s ezeket használhatóan ösz­­szefoglalja. Lee: Csakhogy külön rendőrnyel­vet alkalmaz hozzá, melyet a kihall­gatott nem ért. Bodkin: A jegyzőkönyvet felol­vassák és aláíratják. Lee: Az összefoglalások éppen a

Next