A Magyar Detektív, 1933 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1933-11-15 / 22. szám
Aklagywi Detek KÉPES FOLYÓIRAT A M. KIR. ÁLLAMI RENDŐRSÉGI DETEKTÍVEK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÓTLÓ ÉS SEGÉLYZŐ EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik 1-én és 15-én. Előfizetés egy évre 20 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy út 23.111. em. Tel.: 24-1-48 FŐMUNKATÁRS: DR. SZEMERJYKOVÁCS DÉNES Vil. évfolyam 22. (172.) szám Budapest, 1933 november hó 15 • FELELŐS SZERKESZTŐ: VÉCSEY LEÓ A rendőrség születésnapja Hatvanéves a budapesti m. kir. állami rendőrség Ez év december 15-én hatvanesztendős születésnapját ünnepli a budapesti magyar királyi állami rendőrség. Pontosan hat évtizeddel ezelőtt lépett az akkor egyesített Budapest székesfőváros a metropolisok sorába és ugyanakkor, — szinte egyik napról a másikra, a széttagolt municipiális rendőri szervek kezdetleges alakulataiból, — megszületett az államhatalom jól szervezett, alaposan képzett és mindenre elszánt fegyveres alakulata: az államrendőrség. A budapesti állami rendőrség ugyancsak hat évtizeddel ezelőtt vette fel a harcot az állami és társadalmi rend bujkáló ellenségeivel. Hatvan esztendő nem nagy idő egy országos jelentőségű intézmény életében. Ha a nyugati nagy metropolisok rendőrségeinek múltját tekintjük, valamennyi között talán a legfiatalabb a budapesti állami rendőrség szerve. S ugyanígy létszámban, technikai segédeszközökben és felszerelésben is túlszárnyalják a nyugati fővárosok rendőri intézményei, a mienkét. De az elmúlt hat évtized alatt a súlyos megpróbáltatások ekkora terhét, a válságok annyira nyaktörő veszedelmét egyetlen világváros rendőrsége sem élte át, mint a budapesti. A magyar főváros lakossága mindig nyugodtan alhatott, a bűnözők szervezett alvilági tömege szertehullott, a bűn Bábel-tornya összeomlott , és a budapesti állami rendőrség hatvan esztendős múltjára a hűségesen teljesített kötelesség dicsőséges, büszke önérzetével tekinthet vissza. 1837 december 10-én, az előző évben Buda-Pest néven egyesített Pest, Buda, Óbuda városokból és a Margitszigetből álló főváros közgyűlése ünnepélyesen kimondotta a városi rendőrségek átadását és a fővárosi rendőrség megalakulását. A közgyűlési határozat alapján azután 1893. évi december 15-én a fővárosi rendőrség az állam kezeibe ment át, a belügyminiszter közvetlen rendelkezése alá. Hogy ezt a dátumot kell tekinteni a budapesti állami rendőrség születésnapjának, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1898 december 15-én lélekemelő és meleg hangulatú, házi ünnepség keretében rendezte Rudnay Béla főkapitány a negyedszázados jubileumi ünnepséget, tíz évvel ezelőtt pedig, 1923 december 15-én, Rakovszky Iván dr. belügyminiszter, Nádasy Imre dr. akkori A józan ember cselekményeit az észszerűség jellemzi, szemben az állat cselekedeteivel, amelyek ösztönösek. Minél kulturáltabb az ember, annál észszerűbbek s minél primitívebb, annál ösztönösebbek a cselekményei. Mégsem lehet azt mondani, hogy a kulturált ember teljesen levetette az ösztönös hajlamokat, hanem azt kell megállapítani, hogy ösztönös érzései kifinomultak. Tapasztalhatjuk ezt különösen a megérzésben rejlő ösztönös hajlamoknál, amikor valamilyen definiálhatatlan érzés lepi meg az embert, amely érzés eredményeként azután az, amire ez az emberben vonatkozott, valóban bekövetkezett. Ilyen eredmény után mondja az ember, megéreztem! Ennek a megérzésnek az ereje nem egyforma az emberekben. Ez az érzés némileg hasonló a meggyőződéshez és a meggyőzéshez, amely személyenként változó. Változók ugyanis az egyén belső tényezői és a külső okok gyakorolta hatások következtében előállott eredmények. Külőországos főkapitány és Marinovich Jenő dr. akkori budapesti főkapitány vezetésével, országos ünnepség keretében folyt le a félszázados évforduló ünnepsége. A «Magyar Detektív» következő, összevont, 23—24-ik számát, — amely december 1-e és 15-ike helyett, egyesítetten, december hó 10-én jelenik meg, s a hatvanesztendős jubileum ünnepének szenteli. Ünnepi számunkban, amelyben a hatvan esztendő történetét is összefoglaljuk dióhéjban, méltatjuk majd érdemében a szép jubileumi ünnep jelentőségét, nősen azért, mert a lelki tulajdonságok finomsága vagy durvasága, az idegállapot egészséges vagy beteg volta, individuumonként változó. A lelki finomságok, — melyeknek kifejlesztői és kiművelői a valás és a kultúra, — az ész, a műveltség, a tudomány, a józan logika stb., azok az erők az emberben, amelyekről visszapattan minden olyan befolyás, amely erkölcsellenes. Bűn a háború után A bűnöző embert vizsgálva, meg kell állapítani, hogy a mai kor bűnöző embertípusai más, mint a XIX-ik század végéig megrajzolt bűnöző emberé. Mások azonban az okok is, amelyek az egyént a bűn elkövetésére indítják. A régebbi, de tiszteletben tartott elméletek szerint megvilágított bűnöző embertípus az 1900-as évek elején majdnem teljesen eltűnik, annál is inkább, mert ebben az időben már más szemszögletből kell őket nézni és megítélni. Az e tekintetben való nagy változást azonban a világba- A modern kulturbűnöző A degeneratív, öröklött, külső elváltozások sorvadása és a szerzett, pszichológiai abnormitások előnyomulása a huszadik század második negyedében Írta: Dr. Szathmáry Róbert detektívfelügyelő