Magyar egyháztörténeti vázlatok 5. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 1993)

1993 / 3-4. szám - Módszertan, adattár, szemle - SZILAS László S.J.: † P. Arató Pál S.J. (1914–1993)

MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK /JET­ ESSAYS IN CHURCH HISTORY IN HUNGARY ( ET E]) 1993/3-4 VnMT/ P. SZILAS LÁSZLÓ S.J.­­ P. ARATÓ PÁL S.J. (1914-1993) P. Arató - családi neve 1938-ig Roszprim volt - Mecsekszabolcson született 1914. szeptember 21-én. Gimnáziumi tanulmányait Pécsett végezte a Pisban, ahol 1932-ben érettségizett. Még ebben az évben, augusztus 15-én, megkezdte noviciátusát a Manrézában, ahol P. Vukov volt akkoriban a novíciusmester. Következett a retorika, a filozófia és a magisztérium, melynek első évében a „Katolikus missziók” szerkesztőségében dolgozott, a másodikban pedig törté­nelmet tanult az egyetemen. A teológia első évét Rómában végezte, a többit Szegeden, ahol 1943. június 25-én Glattfelder Gyula püspök szentelte pappá. A harmadik probációt a háború utolsó évében Budapesten végezte. Ugyanott folytatta az egyetemen a magisztérium alatt megkezdett történelmi tanul­mányokat. 1946 őszén Rómába került. A Pápai Gergely Egyetem egyháztörté­nelmi fakultásán dolgozott, és megszerezte a doktorátust. Dolgozatát az is­mert Szent Ignác-kutató P. Pedro de Leturia vezetése alatt írta Hevenesi Gáborról és annak „Szikrái”-ról („Scintillae Ignatianae”), sajnos latin nyelven, és így az később sem került kiadásra, pedig megérdemelte volna. 1951 és 1961 között nápolyi skolasztikátusunkban tanított egyháztörténelmet. Néhányszor kisegített Chieriben is ebben a tárgyban. Amikor a Gregoriana egy­háztörténelmi fakultása 1961-ben megkezdte terveit egy a pápaság történetét tárgyaló évkönyv kiadására, a bibliográfiai rész elkészítésére P. Aratót kérte fel. Ő 1961-től haláláig ezen dolgozott. Idézem itt P. Rabikauskast, az „Archivum Histo­riae Pontificae” szerkesztőjét a temetési misén mondott gyászbeszédéből. 30 éven keresztül végezte P. Arató ezt a munkát, a 30. kötet a napokban hagyja el a nyomdát. Kezdettől fogva olyan világosan osztotta be a hatalmas anyagot, hogy kiérdemelte mindazok elismerését, akik ezt a bibliográfiát kezükbe vették és használták. P. Rabikauskas kiemelte, hány tanár és kutató vallotta be neki, hogy mindig türelmetlenül várja a folyóiratot, főleg bibliográfiai újdonságai miatt. En­nek ellenére P. Aratónak keményen és kitartóan kellett dolgoznia. Minden évben ezrével nézett meg könyveket és kontrollált kb. 600 főleg történelmi és teológiai folyóiratot. Rendszeresen kutatott nagy könyvtárakban nemcsak Rómában, ha­nem évente Firenzében és Milánóban, Frankfurtban, Münchenben és Bécsben, időnként Párizsban is. Bibliográfiája évente 250-300 oldalt tett ki. Ez a 30 év alatt több mint 800 oldalt jelent. Egy másik kutató szerint a 30 évfolyamban kb. 140.000 könyv, cikk és könyvismertetés adatai találhatók. A Gregoriana nagy közösségében, melyben a katalógus szerint 120 jezsuita él együtt, nem tartozott az előtérben állók közé, már munkája miatt sem. De 239

Next