Magyar egyháztörténeti vázlatok 11. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 1999)

1999 / 1-2. szám - Tanulmányok - RAJKI Zoltán: A H. N. Adventista Egyház története Magyarországon 1945–1958 között

A Magyar Unió taglétszámának alakulása 1945 és 1949 között Az eltelt öt év alatt az egyház taglétszáma dinamikus bővülést mutatott (69,3%-os növekedés). Különösen nagy volt az emelkedés üteme 1947 és 1949 között (15,4%, 23%, 11,4%). A gyors növekedés okát abban láthatjuk, hogy a fenti években az újjászervezett egyház intézményei aktív működésbe kezdtek, és a vallásszabadsági helyzet is ekkor volt a legkedvezőbb. Ebből következik, hogy nagyon magas ( 1946: 798 fő, 1947: 861 fő, 1948: 1270 fő) volt a keresztelendők száma. Ennek eredményeként 1950-re a tagság megközelítőleg 40-50%-a 5 évnél fiatalabb adventista volt, akiknek 90%-a nem adven­tista háttérből épült be az egyházba. A hirtelen nagy tömegbe áramló emberek beépíté­se a közösség életébe nem ment zökkenőmentesen, amit a magas kizárási számok is tükröznek. Évente 100 és 200 fő közé tehető a kizártak száma (1946: 119 fő, 1947: 107 fő, 1948:168 fő, 1949: 184 fő). Vagyis megközelítőleg minden harmincadik tagot ki kel­lett zárni ezekben az években. A létszámbeli növekedés a tagság területi megoszlásában is változást eredményezett. A tiszta növekedés több mint felét a Tiszántúl adhatta. Ennek eredményeként e térség dominanciája tovább erősödött az egyház életében, így közel minden második tag ott élt. Ezzel párhuzamosan csökkent a Budapesten élő adventisták aránya kb. 21%-ról 19%-ra. Településtípusok szerint a községekben és a tanyákon sikeres adventista misszió követ­kezményeként az itt élők taglétszámának egyházon belüli aránya bővült. Az adventista misszió számos olyan településen volt eredményes, ahol a II. világhábo­rú előtt még nem rendelkezett gyülekezettel. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a gyülekezetek száma 1945 és 1949 között 62%-kal nőtt (1945: 100 gyülekezet, 1949: 162 gyülekezet). Min­den évben átlagosan 15 új gyülekezet alakult (1946: 15, 1947: 13, 1948: 17, 1949: 17). A nemek arányát tekintve a vizsgált korszakban nem történhetett komoly változás. Az egyház hazai történetének nagy részében a férfiak csupán harmadát, negyedét al­kották a tagságnak, és ennek következtében elég magas lehetett az egyedülálló nők, öz­vegyek, illetve a más vallásával házasságban élő nők aránya. Az adventista misszió elsősorban a reformátusok körében munkálkodott sikeresen. Az 1945 és 1950 között megkereszteltek 44,1%-a kálvinista volt. A másik két nagyobb történelmi egyház közötti missziót sem mondhatjuk eredménytelennek, hiszen az új ta­gok 36%-a eredeti vallását tekintve katolikus, 6,2% pedig evangélikus volt. Vagyis az or­szágos arányt figyelembe véve a reformátusság vesztesége aránytalanul magasabb (or­szágos aránya a református egyháznak 21,9%), és a katolikus egyháznak ebből a szempontból jóval kisebb arányú a vesztesége (országos súlya a katolikus egyháznak a társadalomban 67,8%). Az evangélikus áttértek aránya nem sokban tér el a társadalom­ban betöltött súlyuktól (a megtértek között 6,2%, míg a lakosság 5,2%-a evangélikus). A többi vallás aránya a megkereszteltek között elhanyagolható volt. Az egyház missziójá­nak erejét bizonyítja, hogy a megkereszteltek csupán 6%-a volt adventista gyökerű. A létszám növekedés az egyház megfiatalodásával is együtt járt. 1945 és 1950 kö­zött a tagság 25-30%-a 30 év alatti lehetett, míg a 60 év felettiek aránya 17-19% között Év 1945 1946 1947 1948 1949 Taglétszám 3608 3861 4456 5482 6107 Változás az előző évhez +7% +15,4% +23% +11,4%

Next