Magyar egyháztörténeti vázlatok 13. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2001)
2001 / 3-4. szám - Tanulmányok - SZILÁGYI Csaba: Szántó Arator István História anni jubilaei 1575 [...] című munkájának ismertetése
MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK REGNUM ESSAYS IN CHURCH HISTORY IN HUNGARY 2001/3-4 SZILÁGYI CSABA SZÁNTÓ ABATOR ISTVÁN HISTORIA ANNI JUBILAEI 1575 [...] CÍMŰ MUNKÁJÁNAK ISMERTETÉSE. Tudomásom szerint Szántó István 1574-1579 közötti római tevékenységéről nem született átfogó, az 1575-ös szentévre is kiterjedő tanulmány. Jelen írásom szerves része készülő doktori disszertációmnak, amely Szántó Arator István életével, munkásságával foglalkozik. Szántó római tevékenységével kapcsolatban feldolgoztam a jezsuita szerzetes szerepét a Missio Transylvanica előkészítésében.3 Bizonyítást nyert, hogy nélküle nem jött volna létre az erdélyi misszió. A Collegium Hungaricum alapításának történetét is újragondoltam.4 A következő kérdés vizsgálatát tartottam fontosnak: Az 1570-es évek közepén jelentkező római krízis miatt a pálosok valóban alkalmatlanok voltak-e szerzetesi életre, amiért kolostorukat elvették? L. Weinrich által kiadott forráskiadvány tanulmányozása segít a pálosok 15-16. századi római jelenlétét jobban megismerni. E kérdéskörben szükséges volt Draskovich György (1515-1587) bíboros tevékenységét is vizsgálni, akinek életrajzát megírta Katona István, azóta azonban nem született modern biográfia a bíborosról. Az 1575-ös jubileumi szentévben kifejtett Hálával tartozom a Faludi Ferenc Akadémiának, amely támogatja Szántó-kutatásaimat. Az Akadémia segítségével sikerült felvennem a kapcsolatot a Rómában élő P. Szilas Lászlóval, aki megadta P. Javier Ruiz de Medina címét. A spanyol jezsuita atya volt olyan szíves, hogy Szántó Magyarországon elérhetetlen kéziratát fénymásolatban elküldte címemre. Ennek alapján tudtam dolgozni e munkából. Szintén nagyon sokat segített P. José Torres Gracia S.I., aki Alcala de Henaresben levéltáros. Ezúton is köszönöm mindenkinek a felbecsülhetetlen segítséget. 2 Szántó életének rövid összefoglalása a következő: 1540 táján született a dunántúli Devecseren. 1560-ban került Rómába a Collegium Germanicumba, s a következő évben belépett a Jezsuita Rendbe. Az 1575-ös jubileumi évben, Rómában magyar gyóntatóként tevékenykedett. Kezdeményezője volt az Örök Városban a Collegium Hungaricum alapításának. Majd Erdélybe került, ahol Kolozsvárott, majd a partiumi Váradon hatalmas energiával prédikált, térített, gyakran vitákat folytatott a protestánsokkal. Az 1588 decemberében tartott medgyesi országgyűlés kitiltotta a jezsuitákat Erdélyből, ezután Bécsben élt (1591-1601). Életének fontos része a Biblia magyarra fordítása. Olmützben halt meg 1612-ben. 3 SZILÁGYI Csaba: Szántó (Arator) István szerepe a Missio Transylvanica előkészítésében. Bp., 2002. Kézirat. Ez a tanulmány várhatóan megjelenik a Faludi Ferenc Akadémia gondozásában, még 2002-ben. 4 SZILÁGYI CSABA: Megjegyzések a Collegium Hungaricum alapítási történetéhez. Bp., 2002. Kézirat. 5 WEINRICH, Lorenz: Hungarici Monasterii Ordinis Sancti Pauli Primi Heremitae de Urbe Roma Instrumenta et priorum registra. Roma-Bp., 1999. (Bibliotheca Academiae Hungariae in Roma, Fontes 2.) 6 KATONA ISTVÁN: Historia metropolitans Colocensis Ecclesiae. II. Colocae, MDCCC. 38-55. 19