Magyar egyháztörténeti vázlatok 13. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2001)

2001 / 1-2. szám - Tanulmányok - NÉMETH Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása

A gyulai gyülekezet önállósulása a gyakorlatban mindennek ellenére sem valósult meg. Ez kiderül abból, hogy 1918 nyarán, az egyházmegyei közgyűlésen az esperesnek még mindig sürgetnie kellett a gyulai missziói lelkészi állás megszervezését. A gyulaiak 191 lelkész utáni óhaja tehát a világháború végéig nem lett kielégítve. A világháború kitörése egyébként is súlyos megrázkódtatásokat hozott a fellendülő­ben lévő gyülekezeti életre. A gondnokot rögtön a háború kezdetén behívták, s az egy­házközség pénzügyeinek rendbetételére 1916-ban magának az esperesnek kellett ki­szállnia. Igazából 1924-ig nem sikerült megnyugtató módon rendezni az anyagi jellegű problémákat annak ellenére, hogy a felügyelő egy prosperáló banknak volt a vezérigaz­gatója. 1915 és 1926 között nélkülözni kellett a férfi elemi iskolai hittantanár és a kán­tor személyét is. Az egyik legsürgetőbb feladatot azonban az jelentette, hogy olyan helyet találjanak, ahova össze lehet hívni a gyülekezet tagjait. 1914 novemberében ugyanis az elemi isko­­la épületében a helyi Vöröskereszt Egylet kórházát rendezték be. Új helyszínt találni nem volt egyszerű. Hosszabb-rövidebb időre ugyanis a későbbiekben is lefoglalták kato­nai célokra az iskolákat. Az állami elemi iskolai oktatás például 1915. december végétől 1917 nyaráig a Békésvármegyei Kaszinó termeiben zajlott.123 Ez önmagában is elég magyarázat arra nézve, hogy miért tartott el olyan hosszú ideig a megfelelő istentiszteleti helyszín megtalálása. Az 1914-es karácsonyi istentiszte­let kifejezetten emiatt maradt el. Az 1915-ös húsvét megtartásáról sincsen adatunk. Vé­gül a reformátusok siettek evangélikus testvéreik megsegítésére­ áldozó csütörtökön, a Munkácsy út végén, a sikátorral szemben lévő Kenyérsütő út 6. szám alatti elemi isko­lájukat engedték át igehirdetésre. Ez csak ideiglenes helyszín lett. Pünkösd első vasár­napját a Városház utcai, volt anyakönyvi hivatal helyiségében ünnepelték a hívek.124 A gyülekezet 1916 májusában követte az állami elemi iskola vándorlását abba a Békés vármegyei Kaszinóba (ma a Gyulai Várszínház épülete), melynek elnöki tisztét a fel­ügyelő töltötte be. A kaszinó nagytermében gyűltek össze igét hallgatni, s ez így maradt egészen 1918 karácsonyáig.125 Időközben változás állt be az igehirdető személyében is. 1917 húsvétján találkozunk először Vidovszky Kálmán békéscsabai vallástanár nevével. 1923-ig ő látta el a gyulai hívek lelki gondozását. Szolgálata kellemes emléket hagyott a gyülekezet tagjainak a lelkében. A visszaemlékezők szerint Vidovszky tiszteletes úr volt az, „aki összetartotta, ápolta, vezette és erősítette egy évtizeden át elszigetelt kis egyházunkat." 1888-ban, Gyomán látta meg a napvilágot, s 1910-től tanított a békéscsabai gimnáziumban. Nek­rológja szerint: „Nagy szerepe volt a gyulai egyházközség megszervezésében, melynek híveit, míg azok fajaként Békéscsabához tartoztak, éveken át gondozta."12' 121 Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1918. 9. Legkorábban 1923-ban találkozunk gyulai helyettes lelkész említésével, s e tisztséget Vidovszky töltötte be. Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1923. 7. 122 Békés, 1914. november 15. és december 20. 123 Scherer H. 330-331. 124 Békés, 1915. május 9. és május 16. Az említett iskolát egy 1916. február 13-i tudósítás szerint földren­gés rongálta meg. 125 Békés, 1917. április 1., május 13. és 27., 1918. május 5., május 12. és december 15. 126 Békés, 1917. ápr­is 1. 127 Jegyzőkönyvek, 1923. november 4.; DEDINSZKY 139.

Next