Magyar egyháztörténeti vázlatok 13. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2001)
2001 / 1-2. szám - Tanulmányok - NÉMETH Csaba: A gyulai evangélikus egyházközség megalapítása
A gyulai gyülekezet önállósulása a gyakorlatban mindennek ellenére sem valósult meg. Ez kiderül abból, hogy 1918 nyarán, az egyházmegyei közgyűlésen az esperesnek még mindig sürgetnie kellett a gyulai missziói lelkészi állás megszervezését. A gyulaiak 191 lelkész utáni óhaja tehát a világháború végéig nem lett kielégítve. A világháború kitörése egyébként is súlyos megrázkódtatásokat hozott a fellendülőben lévő gyülekezeti életre. A gondnokot rögtön a háború kezdetén behívták, s az egyházközség pénzügyeinek rendbetételére 1916-ban magának az esperesnek kellett kiszállnia. Igazából 1924-ig nem sikerült megnyugtató módon rendezni az anyagi jellegű problémákat annak ellenére, hogy a felügyelő egy prosperáló banknak volt a vezérigazgatója. 1915 és 1926 között nélkülözni kellett a férfi elemi iskolai hittantanár és a kántor személyét is. Az egyik legsürgetőbb feladatot azonban az jelentette, hogy olyan helyet találjanak, ahova össze lehet hívni a gyülekezet tagjait. 1914 novemberében ugyanis az elemi iskola épületében a helyi Vöröskereszt Egylet kórházát rendezték be. Új helyszínt találni nem volt egyszerű. Hosszabb-rövidebb időre ugyanis a későbbiekben is lefoglalták katonai célokra az iskolákat. Az állami elemi iskolai oktatás például 1915. december végétől 1917 nyaráig a Békésvármegyei Kaszinó termeiben zajlott.123 Ez önmagában is elég magyarázat arra nézve, hogy miért tartott el olyan hosszú ideig a megfelelő istentiszteleti helyszín megtalálása. Az 1914-es karácsonyi istentisztelet kifejezetten emiatt maradt el. Az 1915-ös húsvét megtartásáról sincsen adatunk. Végül a reformátusok siettek evangélikus testvéreik megsegítésére áldozó csütörtökön, a Munkácsy út végén, a sikátorral szemben lévő Kenyérsütő út 6. szám alatti elemi iskolájukat engedték át igehirdetésre. Ez csak ideiglenes helyszín lett. Pünkösd első vasárnapját a Városház utcai, volt anyakönyvi hivatal helyiségében ünnepelték a hívek.124 A gyülekezet 1916 májusában követte az állami elemi iskola vándorlását abba a Békés vármegyei Kaszinóba (ma a Gyulai Várszínház épülete), melynek elnöki tisztét a felügyelő töltötte be. A kaszinó nagytermében gyűltek össze igét hallgatni, s ez így maradt egészen 1918 karácsonyáig.125 Időközben változás állt be az igehirdető személyében is. 1917 húsvétján találkozunk először Vidovszky Kálmán békéscsabai vallástanár nevével. 1923-ig ő látta el a gyulai hívek lelki gondozását. Szolgálata kellemes emléket hagyott a gyülekezet tagjainak a lelkében. A visszaemlékezők szerint Vidovszky tiszteletes úr volt az, „aki összetartotta, ápolta, vezette és erősítette egy évtizeden át elszigetelt kis egyházunkat." 1888-ban, Gyomán látta meg a napvilágot, s 1910-től tanított a békéscsabai gimnáziumban. Nekrológja szerint: „Nagy szerepe volt a gyulai egyházközség megszervezésében, melynek híveit, míg azok fajaként Békéscsabához tartoztak, éveken át gondozta."12' 121 Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1918. 9. Legkorábban 1923-ban találkozunk gyulai helyettes lelkész említésével, s e tisztséget Vidovszky töltötte be. Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1923. 7. 122 Békés, 1914. november 15. és december 20. 123 Scherer H. 330-331. 124 Békés, 1915. május 9. és május 16. Az említett iskolát egy 1916. február 13-i tudósítás szerint földrengés rongálta meg. 125 Békés, 1917. április 1., május 13. és 27., 1918. május 5., május 12. és december 15. 126 Békés, 1917. ápris 1. 127 Jegyzőkönyvek, 1923. november 4.; DEDINSZKY 139.