Magyar egyháztörténeti vázlatok 13. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2001)
2001 / 3-4. szám - Tanulmányok - LEHOCZKY Miklós: Karácson Imre élete és munkássága
MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK REGNUM ESSAYS IN CHURCH HISTORY IN HUNGARY 2001/3-4 LEHOCZKY MIKLÓS KARÁCSON IMRE ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA Karácson Imre teológiai doktor. 1863. február 19-én született Torna nevű községben. Szülei jómódú kisbirtokosok. Elemi iskoláját Veszprémben folytatta. Középiskoláit Veszprémben, Sopronban, majd Győrben végezte. Középiskolás korában franciául, törökül és németül beszélt. Miután 1881-ben elvégezte középiskolai tanulmányait, előjárói a jó viseletű és kiváló tehetségű kispapot a budapesti Pázmány Péter alapította Tudományegyetemre íratta be hittudományi tanulmányok folytatására. Már ekkor elkezdett verseket írni. Majd Nyelvünk és a rokon nyelvek című felolvasásában már vitatta nyelvünknek az uralaltáji nyelvcsalád egyik ágával, a török-tatár nyelvvel való rokonságát. Tanulmányai elvégzése után Zalka János püspök 1885. július 6-án a győri székesegyházban pappá szentelte. A fiatal pap két évig lelkipásztorkodott mint segédlelkész. 1885. szeptember 1-én Rábacsanakra, majd Pálya János plébános halála után szeptember 5-én Szanyba helyezték. 1886. február elején püspöke Gyömörére küldte káplánnak. Lelkipásztori munkájából fennmaradt idejét komoly önképzésre fordította. Ránk maradt iratai azt mutatják, hogy ebben az időben összehasonlító vallástudománnyal foglalkozott. 1887. július 1-én a püspöki udvarba került: szertartó, majd szentszéki aljegyző lett. Közben szorgalmasan készült arra, hogy tanulmányai betetőzéséül megszerezze a teológiai doktorátust. Doktori értekezésének címe: A XI-XII századbeli zsinatok és azoknak a külföldi zsinatokhoz való viszonya. Az egy szigorlatot is pótló nagy terjedelmű és x 9 értékes értekezés alapján 1888. május 18-án doktorrá is avatták. Püspöki udvari szolgálata nem sokáig tartott. Nagy Lajos a királyi katolikus tanítóképző intézeti igazgató-tanára plébániára távozott és az ő megürült tanári székét 1889. július 1-jén az iskola fenntartója, Zalka püspök Karácson Imrének adta. 1891. január 1-jén Karácson Imre tanárt nevezték ki igazgatónak, aki Weninger Ernő másfél éves igazgatósága után 9 évig állt az intézmény élén. Karácson Imre igazgató-tanár a magyar történelmi társulat tagja, az önképzőkör vezetője, a III. osztály osztályfőnöke az egyháztörténelmet, a magyar nyelv és irodalmat, a földrajzot, és az alkotmánytant tanította. A papnevelő-intézet vezető tanárai, mint helyyettesítő tanárok tanították a nevelési tárgyakat. A hallgatók létszáma ekkor 87 fő. Az új, fiatal, 28 éves igazgatóra nehéz feladat várt. A tanítóképzés reformja négy évfolyamúvá fejlesztette a három évfolyamú intézetet, mely a mai Egyházmegyei nyomda 1 2 3 GULYÁS Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1995. Győri Pedagógiai Múzeum anyagából, Karácson Imre mappából. Uo. 155