Magyar egyháztörténeti vázlatok 20. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2008)

2008 / 1-2. szám - Tanulmányok - KEGLEVICH Kristóf: A ciszterci nagykáptalan és a magyar apátságok a középkorban

mindenesetre rangjának csökkenését Pétervárad gazdagsága kellően ellensúlyozhatta. 1486-ban a gotói apát kapott megbízást, hogy vizsgálja ki a pilisi apátságban történteket: György apátot letették, helyette Jodokot választották meg.137 1411-ben a generális káptalan engedélyezte a szentgotthárdi apátnak, hogy a mo­nostorába szabályosan küldött vendég monachusokat perjellé, alperjellé tegye, vagy az adminisztráció egyéb feladatait bízza rájuk, saját fogadalmasainak sérelme nélkül.138 Ez az egyetlen alkalom, amikor Citeaux magyar rendház alacsonyabb hivatalainak be­töltésével is foglalkozott. A nagykáptalan 1471-ben Wolfgang fürstenfeldi cisztercit, aki apátságát elhagyva engedély nélkül szökött el a káptalanra, kéthavi borsmonostori tartózkodásra ítélte.139­ 4.7. Általános vizitációk A nagykáptalan, különösen a kései középkorban, számos alkalommal rendelt el Ma­gyarországon általános vizitációt. Ez azt jelentette, hogy egy vagy több apát egy, két vagy három évre az összes magyar apátság megvizsgálására kapott megbízást „főben és tagok­ban”, függetlenül a filációs viszonyoktól és az atyaapátok (vagy helyetteseik) évenkénti látogatásától. A vizitátorok hatalma széleskörű volt; bárkit elítélhettek vagy felmenthet­tek, apátokat tehettek le. Néha még a nagykáptalan illetékességi körébe tartozó ügyek­ben is gyóntathattak. Elsőként 1274-ben hagyták meg a heiligenkreuzi, a cikádori és a reini apátoknak, hogy vizsgálják meg a magyar apátságokban uralkodó viszonyokat, „mi­vel a rendet azokban a részekben sok tekintetben mintegy elárvultnak mondják, és a rend tagjairól több helytelenséget adtak hírül.” A három apátból legalább kettőnek jelen kellett lennie, a következő évben jelentést tartoztak tenni.140 Feladatukat nem teljesítet­ték, ezért 1275-ben ugyanezt a feladatot kapta a pontignyi, clairvaux-i, és a troisfontaines-i apát. 1288-ban a heiligenkreuzi és a borsmonostori apátot kérték föl álta­lános magyarországi vizitációra. 1408-ban a maulbronni apátnak hagyták meg, hogy ráz­za fel (itt oltat) más területek mellett Magyarország apátjait.141 A 15. században legtöbb­ször, szám szerint hétszer a morimondi apát feladata lett a magyarországi vizitáció. Magyarország melett Csehország és Lengyelország, alkalmanként a német területek és Hispánia is az ő felügyelete alá tartozott, így kérdéses, milyen hatásfokkal végezte mun­káját. A statútum gyakori ismétléséből következően nem túl eredményesen.142 1411-ben a reini apátot hívta fel a nagykáptalan vizitáció végzésére; ugyanő 1413-ban a magyar apátságok anyagi terheivel, valamint — ha már úgyis itt járt — Ercsi és Pilis külön ügyei­vel foglalkozott.143 Az általános vizitációt végző apátok listáján szerepel még a pilisi (há­ 137 SC 1486/32. sz. 138 SC 1411/30. sz. 139 SC 1471/44. sz. 140 SC 1274/21. sz. 141 SC 1275/19, 1288/10., 1408/18. sz. 142 SC 1409/46., 1425/54., 1461/136., 1462/32., 1463/129., 1465/4., 1469/29. sz. 143 1411­ SC 1411/31. sz. Megbízatásával összefüggésben akarta a reini apát szerzetesét, Lőrincet az ábra­­hámi monostor gubernátori székébe ültetni, ld. Repertórium 35-36. 1411-ben a szentgotthárdi és a pi­lisi apát is kapott valamiféle vizitációs jogot; a bajor ebrachi apátot helyettesítették. SC 1411/18. sz. 1413. 1413/60., 65., 71. sz.

Next