Magyar egyháztörténeti vázlatok 20. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2008)
2008 / 1-2. szám - Tanulmányok - KEGLEVICH Kristóf: A ciszterci nagykáptalan és a magyar apátságok a középkorban
mindenesetre rangjának csökkenését Pétervárad gazdagsága kellően ellensúlyozhatta. 1486-ban a gotói apát kapott megbízást, hogy vizsgálja ki a pilisi apátságban történteket: György apátot letették, helyette Jodokot választották meg.137 1411-ben a generális káptalan engedélyezte a szentgotthárdi apátnak, hogy a monostorába szabályosan küldött vendég monachusokat perjellé, alperjellé tegye, vagy az adminisztráció egyéb feladatait bízza rájuk, saját fogadalmasainak sérelme nélkül.138 Ez az egyetlen alkalom, amikor Citeaux magyar rendház alacsonyabb hivatalainak betöltésével is foglalkozott. A nagykáptalan 1471-ben Wolfgang fürstenfeldi cisztercit, aki apátságát elhagyva engedély nélkül szökött el a káptalanra, kéthavi borsmonostori tartózkodásra ítélte.139 4.7. Általános vizitációk A nagykáptalan, különösen a kései középkorban, számos alkalommal rendelt el Magyarországon általános vizitációt. Ez azt jelentette, hogy egy vagy több apát egy, két vagy három évre az összes magyar apátság megvizsgálására kapott megbízást „főben és tagokban”, függetlenül a filációs viszonyoktól és az atyaapátok (vagy helyetteseik) évenkénti látogatásától. A vizitátorok hatalma széleskörű volt; bárkit elítélhettek vagy felmenthettek, apátokat tehettek le. Néha még a nagykáptalan illetékességi körébe tartozó ügyekben is gyóntathattak. Elsőként 1274-ben hagyták meg a heiligenkreuzi, a cikádori és a reini apátoknak, hogy vizsgálják meg a magyar apátságokban uralkodó viszonyokat, „mivel a rendet azokban a részekben sok tekintetben mintegy elárvultnak mondják, és a rend tagjairól több helytelenséget adtak hírül.” A három apátból legalább kettőnek jelen kellett lennie, a következő évben jelentést tartoztak tenni.140 Feladatukat nem teljesítették, ezért 1275-ben ugyanezt a feladatot kapta a pontignyi, clairvaux-i, és a troisfontaines-i apát. 1288-ban a heiligenkreuzi és a borsmonostori apátot kérték föl általános magyarországi vizitációra. 1408-ban a maulbronni apátnak hagyták meg, hogy rázza fel (itt oltat) más területek mellett Magyarország apátjait.141 A 15. században legtöbbször, szám szerint hétszer a morimondi apát feladata lett a magyarországi vizitáció. Magyarország melett Csehország és Lengyelország, alkalmanként a német területek és Hispánia is az ő felügyelete alá tartozott, így kérdéses, milyen hatásfokkal végezte munkáját. A statútum gyakori ismétléséből következően nem túl eredményesen.142 1411-ben a reini apátot hívta fel a nagykáptalan vizitáció végzésére; ugyanő 1413-ban a magyar apátságok anyagi terheivel, valamint — ha már úgyis itt járt — Ercsi és Pilis külön ügyeivel foglalkozott.143 Az általános vizitációt végző apátok listáján szerepel még a pilisi (há 137 SC 1486/32. sz. 138 SC 1411/30. sz. 139 SC 1471/44. sz. 140 SC 1274/21. sz. 141 SC 1275/19, 1288/10., 1408/18. sz. 142 SC 1409/46., 1425/54., 1461/136., 1462/32., 1463/129., 1465/4., 1469/29. sz. 143 1411 SC 1411/31. sz. Megbízatásával összefüggésben akarta a reini apát szerzetesét, Lőrincet az ábrahámi monostor gubernátori székébe ültetni, ld. Repertórium 35-36. 1411-ben a szentgotthárdi és a pilisi apát is kapott valamiféle vizitációs jogot; a bajor ebrachi apátot helyettesítették. SC 1411/18. sz. 1413. 1413/60., 65., 71. sz.