Magyar Élet Pártértesítője, 1940 (2. évfolyam, 13. szám)

1940-07-01 / 13. szám

MAGYAR ÉLET PÁRTÉ­RTESITŐ­JE 1940 jÚlus 1 Európában ezért az új rendért, a német és az olasz birodalom tá-. Riogatásával. Az idő minket iga­zolt s amikor most a történelmi pillanat elérkezett, Magyarország újra hajlandóságot mutat, hogy résztvegyen az új rendezésben és a népek együttélésének lehetővé tételében. Ennek természetesen feltételei vannak, amelyek eléggé ismeretesek az elmúlt húsz esz­tendő harcaiból. Bebizonyosodott, hogy e feltételek teljesítése nél­kül nincs egészséges élet és a mostani nagy átalakulás nem tör­ténhetik másként, mint ezeknek a feltételeknek a figyelembevéte­lével. Tekintettel kell lenni mind­arra, amit Páris környékén és az elmúlt húsz évben nem akartak észrevenni: a néprajzi határokra. A vihar miatt zátonyra futott a Duna tengerjáró hajónk és elpusz­tult. A kereskedelmi és közlekedés­­ügyi minisztérium hozzájárulásával az elveszett „Duna” helyett két hajót rendeltek meg, amelyek a mo­dern „Kassa” és „Tisza” hajók mintájára épülnek fel. A többi hajó most Budapest és Konstantinápoly között közlekedik, mert a Földközi tengeren való áruszállítás nagyon kockázatos lenne. A duna-tengeri hajókon keresztül jelenleg erős áru­forgalom bonyolódik le. Gépeket és nergárukat, fayence cikkeket, to­a népek kultúrájára, történelmé­re, földrajzi és természeti adott­ságokra, mindarra, amit eddig letagadtak, elmellőztek és hajme­resztő valótlanságokat állítottak vele szemben. Figyelembe kell venni a gazdasági törvényszerű­séget, a szabad népek szabad élethez való jogát, mindazt, ami­ről az elmúlt évtizedekben csak mi beszéltünk, csak mi követeltük sokáig, egyedül az egész ellensé­ges világgal szemben. Íme: nagy körvonalakban a most megindult új rendezés kon­túrjai, így látják ezt Magyar­­országon és a történelmi igazság­szolgáltatás biztonságával hiszik, hogy a változásnak ezen az ala­pon kell végbemennie. Tábbá égetett téglákat szállítunk a levantei államokba. Az Európán túli hajóforgalom szempontjából igen jelentősek azok a tárgyalások, amelyek most folynak a magyar és a török gazdasági bizottságok kö­zött. Értesülésünk szerint a közel­jövőben jelentős mennyiségű gya­potot, gyapjút, mohairt és idény­árut kapunk Törökországtól, míg Magyarország főleg acélárut, gépe­ket, gépalkatrészeket, gyógyszert, villamossági cikkeket és üvegárut szállít Törökországnak. A Fekete-tengeren elpusztult „Duna meyett két új tengerjáró hajót építünk a Magyarország megcsonkítása óta közel e milliárd tonna új szenet sikerült felkutatni A széntermelés Magyarországon tulajdonképpen a Széchenyi-kor­­szakban vette kezdetét, amikor a Dunán megindult az első gőzhajó és Pesten felépült az első gőz­malom. A széntermelés 1867-től kezdve rohamosan emelkedett. A csúcspontot 1913-ban értük el 10,174.000 tonnával. Érdekes, hogy 1841-től 1938-ig Magyarországon összesen csak 385.910.000 tonna sze­net termeltek. Ebből a Zsil-völgy 66 millió tonna, a salgótarján-vidéki bányák 60 és félmillió tonna, a tata­bányai bányák 56 millió tonna, a pécsvidéki bányák 40 millió tonna, az esztergomvidéki bányák 23 mil­lió tonna és a diósgyőri vasgyár­borsodi bányák 21 millió tonna sze­net termeltek. Az adatok szerint 1913-ban az egész ország szénkészlete 1,7 mil­liárd volt. A trianoni békeparancs ennek 63%-át az utódállamokhoz csatolta, úgy, hogy a megcsonkított ország területén csak 600.000.000 tonna szénkészlet maradt. Az óriási erőfeszítések a csonkaországban örömteljes eredményre vezettek. A megcsonkítás óta a kis ország terü­letén közel egymilliárd tonna szén­­vagyont sikerült felkutatni és fel­tárni. Az 1919-ben ismert csonka­országi szénvagyonnál az új szén­­vagyon­ 150%-kal több. A Felvidék és Kárpátalja visszatérése óta Ma­gyarország összes eddig ismert szén­­vagyona három milliárd tor" V­" be­csülhető. A könnyítés a kedvezmé­nyes TENGERI­ AKCIÓ FELTÉ­TELEIBEN. A Pártértesítő már be­számolt a kormány kedvezményes hízlalási tengeri­ akciójáról. Annak ellenére, hogy a hizlalásban részt­­venni szándékozó gazdák a kedvez­ményes kukoricát az időközben fel­szökött belföldi árnál öt pengővel olcsóbban kapják, kevés jelentkező volt a tengerire. Ennek az a magya­rázata, hogy az akcióban való rész­vétel feltételeit meglehetősen szigo­rúan állapították meg. A kormány a kedvezményes akció céljaira 6000 va­gon kukoricát kötött le külföldön. Ebből eddig 1500 vagon be is érke­zett az országba. A hízlaltató gaz­dák ezideig mindössze 2000 vagont jegyeztek le. A jelentkezés határide­jét ezért meghosszabbították és az akcióban való részvétel többi felté­teleit is enyhítik. Eltörlik a sertésen­ként fizetendő 20 pengős óvadékot és minden egyéb megkötöttség nél­kül részesedhetnek mindazok az ak­cióban, akik hizlalással foglalkoz­nak. — ÚJFAJTA KASZÁLÁS AZ ÁLLAMI BIRTOKOKON. Az elmúlt év nyarán általános feltűnést keltett, az az új kaszálási rendszer, amely­nek Thomka Zoltán gazdálkodó, nyu­galmazott katonatiszt a feltalálója. Thomka alezredes az ország külön­böző részein mutatta be az általa módosított kaszával a munkát, mely­nek lényege, hogy a kaszálást nem kell görbült háttal végezni. A szak­emberek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak az új kaszálási rend­szerről és miután annak előnyeiről is meggyőződtek, az állami birtokok nagyobb mennyiségű Thomka-féle kaszát rendeltek. Ezek az új típusú kaszák csak 40 fillérrel kerülnek többe, mint a régi típusúak.­­ A MECSEKBEN TALÁLT VASÉRC VETEKSZIK A LEGFI­NOMABB SVÉD VASÉRCCEL. A napilapok közölték, hogy a szénben, bauxitban és egyéb ásványi termé­kekben gazdag baranyai földön ki­váló minőségű vasércre bukkantak. Az iparügyi minisztérium bányászati osztálya már megkezdte az előmun­kálatokat a mecseki vasérclelőhelyek megállapítására. Az eddigi vizsgála­tok szerint a talált vasérc vastar­talma megközelíti a világhírű svéd mágneses vasérc minőségét. Az ipar­ügyi miniszter intézkedésére a nyár folyamán a Mecsek hegységben szé­leskörű kutatást folytatnak, hogy melyek azok a helyek, ahol megkezd­jék a vasbányászatot.

Next