Magyar Élet Pártértesítője, 1941 (3. évfolyam, 2-7. szám)
1941-01-15 / 2. szám
1941 január 15. 3 MAGYAR ÉLET PARTérTESITŐJE Parcellázások és telepítések a Nyírségben, Heves-, Bereg- és Moson vármegyében Megvizsgálják az eladósodott gazdák helyzetét A földbirtokpolitikai törvény több módot ad a kormánynak arra, hogy a gazdatársadalmat megerősítse. Lehetőségeket nyújt erre a telepítési törvény és a második zsidótörvény földbirtokpolitikai intézkedése is. A kormány az utóbbi időkben egészen nagyarányú földbirtokvásárlásokat hajtott végre. Csupán elővásárlási jogon 24.000 katasztrális holdat szerzett, ebből 16.000 hold földre árverés volt kitűzve. Minden egyes birtoknál megvizsgálják, hogy az árverést szenvedő hanyagság, tudatos rosszhiszeműség miatt, vagy pedig önhibáján kívül jutott-e bajba. Ha nem volt hibás birtoka elvesztésében, akkor a birtokot visszaadják volt tulajdonosának, a vételárat készpénzben kifizetik és hosszúlejáratú kölcsön formájában terhelik meg vele az újból visszaadott birtokot. Figyelemmel kísérik az eladósodott birtokok sorsát is. Ha úgy találják, hogy valamely birtok a túladósodás miatt nem tud eredményesen gazdálkodni, a földet megvásárolják. Erőteljesen haladnak a zsidótörvény földbirtokpolitikai végrehajtásának munkálatai. Hatálybalépése óta 200.000 katasztrális holdon semmisítették meg a zsidók bérletét és adták vissza a földet részben tulajdonosaiknak, részben a telepítés céljaira parcellázták. A kisajátított zsidóbirtokok ugyancsak kereken 200.000 holdat tesznek ki. Jelenleg a Nyírségben Aporházán, Heves megyében, Bereg megyében, Moson vármegyében, Nagyúton, Magyarbolyon és Jesszemajorban folynak nagyobb telepítések és parcellázások. Megindult a munka a visszacsatolt erdélyi és keletmagyarországi területek földbirtok-rendezése ügyében is. Itt 1914-ig visszamenőleg felülvizsgálják a huszonhat év alatt végrehajtottbirtokcsere-üzleteket. * I Tervek a bányamunkásság helyzetének javítására Leszállítják a korhatárt, emelik a nyugtéjt Mint ismeretes, Teleki Pál gróf miniszterelnök, a Magyar Élet Pártja legutóbbi országos tanácsülésén bejelentette, hogy az iparügyi minisztériumban fontos terveken dolgoznak és hamarosan megoldódik a bányamunkásság helyzetének javítása. A legutóbbi időkben kétségtelenül több intézkedés történt a bányamunkásság érdekében, az ország különböző szénmedencéiben újra megállapították a szénbányászok legkisebb munkabérét és amint a Magyar Élet Pártértesítője értesült, mindezek az intézkedések harmonikusan illeszkednek bele abba a nagyszabású törvényjavaslatba, amely rövidesen a törvényhozás elé kerül. A törvényjavaslat főbb pontjai szerint rendezik a bányanyagbérek kérdését. A jelenleg érvényben levő bányanyagbérbiztosítás legmagasabb havi segélye 48 pengő, a biztosítási korhatár pedig 65 év. A bányamunkásnak tehát 65-ik életévének betöltéséig kell dolgoznia, hogy nyugdért kapjon. Kétségtelen, hogy a bányamunka nehézsége miatt igen kevesen vannak, akik elérik ezt a kort, még többen vannak azok, akik nem bírván a munka ütemét, idő előtt kiválnak a bányamunkásság soraiból és más, könnyebb természetű munkaalkalom után látnak. Éppen ezért a készülő törvényjavaslat teljesen átszervezi a bányanyugbérszabályzatot, felemeli a bányanyugbérsegély havi összegét, ugyanakkor pedig leszállítják a nyugdér korhatárát is. A sok szociális intézkedést tartalmazó tervezet más rendelkezései foglalkoznak azzal is, hogy a bányamunkásság részére külön, korszerű, egészséges családi házakat, háztelepeket építsenek az előre megállapított házépítési tervek szerint. A kérdés teljes rendezésére a kormány kereken százmillió pengős tartalékalapot bocsájt a nyugbérbiztosítás rendelkezésére. A már kiöregedett, nyugbéres bányamunkásokra szintén érvényes lesz a tavasszal megoldásra kerülő törvény.»»»·3^K›«› - « Adókedvezményt kapnak a kisbérlők és a kétmillpadosok A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a földhaszonbérlők érdekében. A rendelet szerint állandó adómentességet azok a túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozó földhaszonbérlők kapnak, akik egy község határában saját szükségleteik kielégítésére csak annyi földet bérelnek, amennyinekaz összes kataszteri tiszta jövedelme legfeljebb 25 pengő. A rendelet értelmében túlnyomóan mezőgazdasággal foglalkozó ember az, akinek magának is van földje és azon, vagy más földjén mezőgazdasági munkát végez. Ide számítanak még azok is, akik ipart, vagy kereskedelmet űznek, de ezzel csak a mezőgazdasági munkák szünetelésekor foglalkoznak és ebből oly csekély jövedelmük van, hogy kénytelenek gazdasági termeléssel foglalkozni. Az adómentességet élvező haszonbérlő termek cikkeinek 25 százalékát meg nem haladó mennyiséget piacon, vagy házalva, eladhatja. A rendelet hatálya kiterjed a kézműiparosokra is. Ha a kisiparos segéd nélkül, vagy egy segéddel dolgoztat, kereseti adókedvezményben részesül. Megvonják a zsidó nyersbőrkereskedők iparigazolványát. Január 15-én lépett életbe a kormány rendelete, amely szerint a jövőben nyersbőrkereskedéssel csak azok foglalkozhatnak, akik erre az anyaggazdálkodási bizottságtól külön engedélyt kapnak. A Nyersbőr és Terménykereskedők Egyesülete ebben az ügyben már felterjesztette a hozzá beérkezett igénybejelentéseket és a döntés már megtörtént. Értesülésünk szerint az új engedélyeket az 1939. évi IV. törvénycikk értelmében fogják kiadni.