Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
F - Fetser Antal - Fettick Ottó - Feuer Nathaniel - Feyér Gyula - Fiala Jakab - Fiala János - Fialla Lajos
Fetser 508 Nyitrán, Eperjesen, városháza Nyitrán, zuglói ref. templom Bp., ref. teológiai főisk. Kolozsvár). Ő alapította az öccse, ~ Árpád által megfestendő magyar körkép megvalósítását támogató körképtársulatot. Fetser Antal (Nagykároly, 1862. jan. 14.— Győr, 1933. okt. 6.), r. k. püspök. Teológiai tanulmányait Nagyváradon és Bp.-en végezte, 1885-ben szentelték pappá. Utána Nagyváradon működött mint internátusi tanulmányi felügyelő, 1888-tól papnevelő intézeti lelkiig. 1893-ban szentszéki ülnök, 1895-ben püspöki titkár. 1906-ban paleopoliszi c. püspökké szentelték. Szmrecsányi Pál nagyváradi megyéspüspök halála után mint káptalani helynök kormányozta az egyházmegyét. 1914 dec.-ében győri megyéspüspök lett. Nagykárolyban fiúkonviktust, Rábacsanakon román stílusú templomot építtetett. Fettick Ottó (Bp., 1875. jún. 1. —Bp., 1954. febr. 3.): állatorvos, egyetemi tanár, műgyűjtő. A bp.-i állatorvosi főisk.-n szerzett oklevelet 1896-ban. 1905-ben tanársegéd lett a belorvosi klinikán, majd a magyaróvári gazdasági ak tejhigiéniai laboratóriumának vezetője. 1909-ben magántanár lett az állatorvosi főisk.-n. 1917-től a tejhigiénia c. ny. rk., 1924-től c. ny. r. tanára. A tanszék megszűnésével 1934-ben nyugalomba vonult, orvosi diplomát szerzett és élete végéig gyermekgyógyászattal foglalkozott. Főleg a tejhigiénia és a tejvizsgálatok kérdéseivel foglalkozott. Közleményei a hazai és külföldi szaklapokban, valamint a nemzetközi tejgazdasági kongresszusok évkönyveiben jelentek meg. Nagy műgyűjteményét (főleg kerámia, ötvösmunkák és keleti szőnyegek) az Iparművészeti Múz.-ra hagyta. — M. Új fehérjebontó és vajsavas erjedést létesítő baktérium (Bp., 1907); A tejtermékeknek állami ellenőrzőjegygyel való ellátásáról szóló 1925. X. tc. és a tejsavbaktériumok színtenyészeteinek alkalmazása a vajgyártásban (Bp., 1928). — Irod. Károly Rezső: Mezőgazdasági kísérleti intézetek ismertetése (Bp., 1922); Kotlán Sándor: A magyar állatorvos képzés története (Bp., 1941); Feuer Nathaniel (Szobotist, 1844. aug. 24.—Bp., 1902. nov. 25.): szemész. 1872-ben szerezte meg orvosdoktori és szemészmesteri oklevelét Bécsben. 1783-ban tanársegéd a kolozsvári szemklinikán. 1874-ben magántanár. Külföldi tanulmányút, majd katonaorvosi szolgálat után, 1886-ban állami közegészségügyi felügyelő, 1893-ban főorvos az István Kórházban. 1895-ben rk. tanár a bp.-i egy.-en. A trachoma elleni küzdelem egyik megszervezője, s az első ilyen kormánybiztos. Nevéhez fűződik az első trachomaellenes törvény megalkotása (1886). Jelentős a keratitis neuroparalyticaról szóló tanulmánya. Feyér Gyula (Hosszúfalu, 1874. jan. 16.— Bp., 1959. márc. 9.): gépészmérnök. Műegy.-i tanulmányait Bp.-en és Zürichben végezte, oklevelét Bp.-en szerezte 1898-ban. Pályafutását a Ganz Villamossági Gyárnál kezdte, 1900-tól a bp.-i áll. felsőiparisk.-n, a fémvasipari, majd az 1913 —14. évi átszervezés után az épületegészségügyi osztály tanára, az egészségügyi műszaki berendezések előadója. 1917-ben a kereskedelemügyi mintba rendelték, hol 1921-től 1935-ig — nyugalomba vonulásáig — az ipari-műszaki osztályt vezette, mely később a szén- és általános energiagazdaság, valamint a villamosítási ügykörrel bővült. 1917—43-ban szerk. a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyét. Főként energetikai kérdésekkel foglalkozott. A hazai szenek gazdaságos tüzelésére szolgáló kályha-, ill. kazánberendezések megszerkesztésében és bevezetésében nagy érdemei vannak. Több ide vonatkozó jelentős szabadalma is volt. — F. m. Központi fűtőberendezések öntöttvas kazánszerkezetei (Bp., 1910); A takarékos házi tüzelésről (Bp., 1924); Az energiagazdálkodás magyar problémái (Technika, 1930); Hazai és külföldi szenek használhatósága a házi tüzelésben (Közgazd. Ért. 1931). — Irod. Dötsch Károly: F. Gy. (Épületgépészet, 1959.) Fiala Jakab (Rákos, 1697. febr. 2. — Breznóbánya, 1733. okt. 1.): költő, iskoladrámaszerző. 1714-ben belépett a piarista rendbe. A rend privigyei, nyitrai, pesti és szegedi isk.-iban tanított, ezután a rend kecskeméti házában a növendékek alig.-ja, majd a korponai, végül a breznóbányai rendház főnöke. Két történelmi tárgyú iskoladrámáját 1722-ben adták elő Nyitrán. Szeged történetéről szóló latin nyelvű hexameteres eposza (Szegedidős, Budae, 1735) névtelenül jelent meg. Fiala János (Temesvár, 1822. jan. 26.— San Francisco., 1911. dec. 8.), szabadságharcos honvédtiszt, százados, majd ezredes Vetter Antal táborkarában. Világos után Töröko.-ba emigrált, ahol Bem szárnysegéde lett. Franciao.-ba ment, majd III. Napóleon államcsínye után kivándorolt Amerikába, ahol vasúti mérnök lett és elkészítette Missouri állam első nagy térképét. Részt vett a polgárháborúban az északiak oldalán. Amerikai és hazai lapokban (Hazánk, 1889) cikkeket írt a szabadságharcról. — Irod. E. Vasváry: Lincoln's Hungarian Heroes (Washington, 1939). Fialla Lajos (Baja, 1831. jún. 30.—Bukarest, 1911): orvos. 1847 —48-ban a pesti egy. hallgatója volt, amikor 1848 nyarán belépett