Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
B - Bálint Rezső (1885-1945) - Bálint Sándor - Bálint Zoltán - Bálint Nagy István - Balkányi Szabó Lajos - Balkay Béla - Balkay Pál - Balla Aladár - Balla Antal (1739-1815)
rendszer, továbbá a Basedow-kór és a gyógyétrend kérdéseivel foglalkozott. A sav-bázis egyensúllyal foglalkozó vizsgálatai jelentősek. — F. m. Diaetetikai vezérfonal (Bp., 1924); A cukorbetegség és az inzulin (Ernst Zoltánnal és Purjesz Bélával, Bp., 1927); Bálint Rezső (Bp., 1885. okt. 14.—Bp., 1945. nov. 18.), festő. Nyomdásznak indult, majd Vesztróczy Manónál, Szablya-Frischauf Ferencnél festeni tanult. 1906-ban Nagybányán, később Párizsban tanult tovább. Első bp.-i kiállítása 1909-ben volt. 1910 —11-ben Párizsban A. Modiglianival közösen bérelt műtermet a Montparnasse-on. 1911— 12-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozott. 1919-ben Formák, foltok, vonalak címmel tíz kőrajzot tartalmazó mappája jelent meg Kosztolányi Dezső bevezető írásával. 1920-tól Szentendre mellett élt Izbégen és főleg tájképeket festett. Az MNG őrzi Anya gyermekével, Interieur, , Kórházi jelenet c. képeit. Bálint Sándor (Kolozsvár, 1860. jan. 8.— Bp., 1922. aug. 29.): biológus, ampelológus. A kolozsvári egy.-en tanult. 1887-től az állat- és összehasonlító bonctani tanszék tanársegédje. 1890-től az Erdélyi Múz. állattárában őrsegéd, majd 1901-től Bp.-en a M. Kir. Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet növénybiológiai osztályának vezetője volt. — M. Az epeira diademeta Cl. idegrendszerének bonc-és szövettana (Kolozsvár, 1887). Bálint Zoltán (Nagyvárad, 1871. márc. 6. —Bp., 1939. jan. 17.): építész. 1892-ben szerzett építészi oklevelet Bp.-en. Jámbor Lajossal társulva 1897-ben építészi irodát nyitott. Az 1900-as párizsi világkiállítás un. palotájával nagydíjat, majd több tervpályázatot nyertek. Alkotásai: a debreceni megyeháza és püspöki palota, szatmári és nagybányai vigadó, fiumei és nagykanizsai gimn., jászberényi tanítóképző, valamint több magánpalota és bérház Bp.-en. — F. m. Az ezredéves kiállítás architektúrája (Bécs, 1897); A francia reneszánsz és a Loire-völgy kastélyai (Bp., 1914). Bálint Nagy István (Makó, 1893. jan. 1. —Makó, 1931. dec. 2.): fül-orr-gégeorvos, orvostörténész. Orvosi oklevelének megszerzése után a bp.-i fülklinikán tanársegéd, majd a makói megyei közkórház orr-, füles gégeosztályának főorvosa. 1928 —29-ben Bécsben orvostörténeti tanulmányokat végzett. 1931-ben Szegeden egy.-i magántanári képesítést szerzett. Orvosi hivatásának lett áldozata, betegkezeléskor fertőzést szenvedett el és vérmérgezésben halt meg. — F. m. Boszorkányok gyógyító és rontó kuruzslásairól (Bp., 1928); Az influenza története ( ? ); Kolerajárványok Csanád vármegyében (Makó, 1928). Irod. B. N. I. (Orv. Hetil, 1931.) Balkányi Szabó Lajos (Mihálydi, 1823. ápr. 5. —Debrecen, 1889. szept. 24.): költő, író. A debreceni ref. kollégiumban jogi tanulmányokat folytatott, majd 1843-ban táblai jegyző Pozsonyban. 1845-ben ügyvédi oklevelet szerzett Pesten. Ekkor kezdte irodalmi működését a Pesti Divatlapnál. 1848-ban rövid ideig nemzetőr. 1867 — 71 között debreceni törvényszéki bíró, majd 1872 —86-ban aljárásbíró, Petőfi utánzói közé tartozott. Számos versét megzenésítették, több népdallá vált műdala ma is ismert (Kossuth Lajos azt üzente, Káka tövén költ a ruca, Azt a kislányt nem az anyja nevelte). — F. m. Magyar ősmesék (I —V., Debrecen, 1860 — 75); Debreczen helynevei (Debrecen, 1865); Balkay Béla (Nagyszombat, 1865. márc. 23. —Bp., 1917. jún. 18.): jogász, bányajogi szakíró. 1893-tól Nagyszombatban, Komáromban és más városokban ügyvéd. 1897-től 1916-ig az Általános Kőszénbánya Rt. ügyésze, később cégvezetője volt. — M. Magyar bányajog (Bp., 1901); Bíráskodásunk bányaügyekben (Bp., 1902); Bányatörvényünk reformálásának első kísérletei (Bp., 1904); Ein neues Berggesetz für Ungarn (Wien—Leipzig, 1909); Balkay Pál (Tiszaörs, 1785. jún. 29.—Eger, 1846. jún. 13.): festő. Bécsi tanulmányai után i8©8-ban Kazinczy hívására — aki munkáját mindvégig támogatta — hazajött. 1817-től Egerben rajzot tanított, oltárképeket, mitológiai témájú és allegorikus kompozíciókat festett (Léda a hattyúval, 1810; A béke háza, 1820). Ismert Kazinczy és felesége portréja és önarcképe. Legsikerültebb művei másolatok. Balla Aladár (Újvidék, 1867. ápr. 4. —Bp., 1935. márc. 28.): ügyvéd, politikus, belügyminiszter. Cambridge-ben végzett tanulmányai után 1892-ben ügyvédi vizsgát tett. 1902-től Újvidék főügyésze, 1906 —10-ben főispánja. 1917-ben függetlenségi párti programmal képviselő. 1918. nov.-től Zágrábban rk. követ, lemondása után a kommunisták ellen alakult nemzeti blokk vezetője. A Tanácsköztársaság idején elbujdosott. Szegeden a második ellenforradalmi (Ábrahám) kormányban 1919. júl. 12-től 1919. aug. 12-ig belügymin. 1920-ban az első ngy.-ben kisgazdapárti programmal képviselő. Csakhamar ellenzékbe ment át, a Kossuth-párt egyik vezére lett. Balla Antal (Nagykőrös, 1739. dec. 18.— Nyáregyháza, 1815. szept. 11.): földmérő és