Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
B - Bernády György - Bernárdfy János - Bernát Gáspár - Bernát István
195 vezetője, 1910-től főnökhelyettese, 1912-ben főnöke. Később a laboratóriumi anyagvizsgálat vezetője lett. Új eljárást dolgozott ki a különböző acélfajták gyors felismerésére. Az edzés és hegesztés problémáival is foglalkozott. — M. Az edzésről (Bp., 1906); A vasanyag felismerése szikrapróba alapján (A Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl., 1908); A szikrapróba elmélete és gyakorlati alkalmazása (Anyagvizsgálók Közl., 1915); A tökéletes hegesztés (Bp., 1922). — Irod. Bermann-féle szikrapróba (Bány. és koh. L. 1933)Bernády György (Bethlen, 1864. ápr. 10. —Marosvásárhely, 1938. okt. 22.): várospolitikus, polgármester. Az egy.-et Kolozsvárott és Bp.-en végezte. Előbb gyógyszerészi s aztán jogtudományi oklevelet szerzett. 1896-ban szabadelvű programmal Marosvásárhelyt egy.-i képviselőnek választották. 1900 — 12 között marosvásárhelyi polgármester volt. Nevéhez fűződik Marosvásárhely modern városközpontjának kialakítása, villany- és vízvezetékkel való ellátása. Ugyanezt a tisztséget viselte 1926 — 29 között is. 1930-ban kivált az Orsz. Magyar Pártból és megalakította a Polgári és Demokratikus Blokkot. — F. m. Az erdélyrészi földgáz kérdésről (Marosvásárhely, 1913); Intelmek (Marosvásárhely, 1916); Nyílt levél (Marosvásárhely, 1920). Bernárdfy János (16. sz.): erdélyi diplomata. 1598-ban Báthori Zsigmond a Krímbe küldte, hogy a tatár kánt a töröktől elvonja. Útja sikerrel járt. Erre vonatkozó leveleit kiadta Károlyi Árpád: B. J. krímiai követsége (Tört. Tár. 1878—79). Bernát Gáspár (Tiszafüred, 1810. jún. 26.—Pest, 1873. jan. 3. v. 4.): humorista. Pesten ügyvédi oklevelet verzett, majd az irodalomnak élt. Nevét anekdotái és humoros írásai — melyek az 1840-es évektől kezdve jelentek meg a korabeli lapokban — tették országosan ismertté. Petőfi barátságába fogadta, több levelet írt hozzá. Tréfáit, ötleteit „gazsiádáknak" nevezték. Több anekdotáját vette át Jókai. Zeneszerzéssel is foglalkozott. Alföldi csárdások c. művében 6 dallama jelent meg. Apja hátrahagyott irataiból kiadta Lavotta János életrajzát. — M. Freskó képek (I-IV. Pest, 1848-52); Kacagányok (Pest, 1857); Lavotta élete (Pest, 1857); Ki a vivát? (népszínmű, Pest, 1861); B. G. adomái (Pest, 1878). — Irod. Vadnai Károly: Gazsi. Irodalmi emlékek (Bp., 1905); Bernát István (Rimaszombat, 1854. júl. 3. —Bp., 1942. jan. 19.): agrárpolitikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (1. 1906, r. 1927). Jogot végzett a bp.-i egy.-en. Pályáját 1887-ben a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi min.-ban kezdte. 1888-tól 1892-ig a vallás- és közoktatásügyi min.-ban az iparostanoncisk.-k felügyelője. 1889-ben Károlyi Sándor támogatásával megalapította és szerk. 1901-ig a Szövetkezés c. lapot. 1892-ben kilépett az állami szolgálatból és a Károlyi Sándor körül csoportosuló konzervatív földbirtokosokhoz, az ún. agrárius szárnyhoz csatlakozott. 1894-től az agráriusok Hazánk c. politikai lapjának, 1896-tól 1924-ig pedig a Magyar Gazdák Szemléjének a szerk.-je. 1896-tól a Magyar Gazdaszövetség ügyvezető ig.-ja, 1902-től ig.-ja, ill. Darányi Ignác után elnöke. A Hangya és a Mezőgazdák Szövetkezete egyik alapítója, 1906-tól alkotmánypárti ogy.-i képviselő. Részt vett az 1907. Beregszászy Lajos Bernát Gáspár 13*