Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
B - Bőhm Ferenc (1733?-1800 után?) - Bőhm Ferenc (1881-1940) - Bőhm Gusztáv
257 1872-ben főgeológus, 1882-től 1908-ig a Földtani Intézet ig.-ja. Vezetése alatt épült fel az intézet székháza, melyben a geológiai múz. is elhelyezést nyert. A Magyarhoni Földtani Társulatnak 1889-től alelnöke, 1895-től 1901-ig elnöke. Az ő kezdeményezésére indult meg a kőolajkutatás Mo.-on. Munkássága úttörő jelentőségű a geológiai szintezés és térképezés területén is. A Földtani Társulat neki ítélte első ízben a máramarosi kőolajvidék ismertetéséért a Szabó József-emlékérmet. Számos alapvető földtani munka fűződik a nevéhez; ezek a Földtani Intézet és a Földtani Társulat szakfolyóirataiban jelentek meg. Elsősorban a Bükk, a D-i Bakony és a Mecsek földtani és őslénytani viszonyait tanulmányozta. — M. A geológia fejlődésének rövid története Magyarországon 1774 — 1896 (Földtani Közi. 1897); A m. kir. Földtani Intézet és ennek kiállítási tárgyai (Bp., 1896); A magyar korona országainak területén mívelésben és feltárófélben levő ásványok előfordulási helye (Bp., 1899). — Irod. Szontagh Tamás: B. J. élete és munkálkodása (műveinek jegyzékével, Földtani Közl., 1910); Schafarzik Ferenc: B. J. levelező tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1911). Bőhm Ferenc (Bécs, 1733 ? —1800 után?): vízépítő mérnök. Hadmérnöki ak.-t végzett (1756 —1757). 1757-ben a Helytartótanács meghívására jött Mo.-ra. Mikoviny utódaként az Esterházy-uradalom mérnöke lett s különböző vízrendezési munkálatokat végzett több dunántúli és kisalföldi megyében (Pozsony, Győr, Komárom, Fejér stb.). Fejér vm.-i eredményes működése alapján kapott megbízást Veszprém és Fejér megyéktől a Sárvíz-szabályozás tervének elkészítésére (1763 — 1767), melyet utóbb a folyó Tolna vm.-i szakaszára is kiterjesztett. A terv a lecsapolás és a vízerőhasznosítás, a belvizek és a külvizek levezetésének feladatát két külön csatornával oldotta meg. A költséges munkálatok végrehajtását azonban az uralkodó által kiküldött királyi biztos (Sigray Károly) sem tudta biztosítani, s így a csatornáknak csak a felső, Veszprém és Fejér megyei szakasza készült el (1768 — 1771). Munkásságának elismeréséül 1790 v. 91-ben m. nemességet nyert s nevét Cseh-re változtatta. — Irod. Sárközy Imre, B. F. (Magy. Mérnök-és Építész-Egyl. Heti Ért., 1897); Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964). Bőhm Ferenc (Pécs, 1881. jan. 23. —Bp., 1940. júl. 1.): bányamérnök, a hazai kőolaj-és földgázkutatás egyik legkiválóbb képviselője. Tanulmányait Selmecbányán végezte 1905-ben. Állami szolgálatát 1904-ben kezdte s 1916-ig több erdélyi ércbányánál, majd a Földtani Intézetnél, 1908-tól az erdélyi földgázkutatásnál működött. 1916-ban Bp.-re helyezték a Pénzügymin.-ba, ahol 1918-tól az összes kincstári bányászati és kohászati ügyek vezetője. 1920—24 közt szabadságolták s ezalatt az idő alatt az Anglo-Persian Oil Company Ltd., ill. Hungarian Oil Syndicate kutatásainak vezetője. 1925-től ismét átvette a Pénzügymin. bányászati főosztályának vezetését, majd 1934-ben állami kőszénbányászati ig. Legnagyobb érdeme a nagysármási földgázkutatás irányítása s amerikai tapasztalatai alapján az erdélyi földgázterület gyűrődéses szerkezetének felismerése. Az I. világháború után munkásságához fűződnek a Nagyalföldön megindított szénhidrogénkutatások első eredményei. Fáradozásának eredményeképpen kapott az European Gas and Electric Company koncessziót a dunántúli szénhidrogén-kutatásra. 1925-től mint a Pénzügymin. bányászati főosztályának vezetője újjászervezte a kincstári bányászatot (Komló, Recsk) és a bányászati szakoktatást. Életének legkiemelkedőbb szakasza az 1907 — 1918-as évek közé esik, amikor mint a mo.-i szénhidrogén-kutatások legfőbb műszaki irányítója szép eredményeket ért el Erdélyben, a Mezőségen, a Morvamezőn, Egbell környékén és a horvátok-i Bujevicán. A kőolaj- és földgázbányászat köréből készült számos tanulmánya jelent meg szakfolyóiratokban. Eredményeiért több tudományos intézmény tagjai sorába választotta. — F. m. A kir. kincstár által Nagysármás és Kissármás községek határán végeztetett mélyfúrások leírása (Bp., 1914); A földgázkérdésről (Bány. és Koh. L. 1916); Ásványolaj-, földgáz- és sóbányászat (Technikai fejlődésünk története 1867 — 1927 c. gyűjteményes munka része, Bp. 1928); A földgázbányászat Magyarországon 1935-ig (Bány. és Koh. L., Bp., 1939). — Irod. Papp Simon: Emlékbeszéd B. F. választmányi tag felett (Földtani Közl., Bp., 1941). Bőhm Gusztáv (Pest, 1823. jún. 14.—Újpest, 1878. jún. 23.): karmester és zeneszerző. Fiatal korában a pesti német színház hegedűse, majd Bécsben tanult. Hazatérve a pesti Nemzeti Színház hegedűse, később Szerdahelyi József dalműtársulatának karmestere volt. 12 tagból álló férfikórusával a m.nótát külföldi hangversenyútjain propagálta. 1849 után Aradon, majd Győrött működött mint karmester. A pesti Nemzeti Színház operarendezője (1860). Itáliában is szerepelt mint rendező: a milánói Scalában a Rienzi, Triesztben a Lohengrin bemutatóját rendezte. 1865—70 között a Színészek, tanára. Több opera szövegét fordította. — M. operák: A kastély 17 Életrajzi Lexikon I. Bőhm