Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)

C - Concha Győző

28– 1592. márc. 28. —Amszterdam, 1670. nov. 15.), cseh pedagógus és író, a cseh — morva testvérek felekezetének híve és utolsó püspöke. Mozgalmas vándorélete során hosz­szabb időt töltött a lengyelo.-i Lesnóban, megfordult Angliában, Poroszov-ban. Lo­rántffy Zsuzsanna hívására 1650-től 1654-ig a sárospataki isk. tanára és újjászervezője. Itt írta a szemléltető oktatás úttörő kézikönyvét, az Orbis sensualium pictust (A látható világ képekben), a nyolc isk-i. drámát tartalmazó Schola Lucust. A m. iskolaügy bírálatával és reformjával foglalkozik De cultura ingeniorum c. pataki beköszöntő beszédében, továbbá Centis Felicitas és az Illustris Patakinae Scholae Idea c. írásában. Ugyancsak Sárospatakon dol­gozta ki a hétosztályú isk. (Schola pansophi­ca) tervét, amelyben kora legáltalánosabb is­mereteit kívánta tanítani. 1654-ben visszatért Lesnóba, majd annak elpusztítása (1656) után Amszterdamba menekült. A tudomá­nyos pedagógia, az oktatási munka megszer­vezésére vonatkozó nézeteivel (tanítási év, tanítása óra, osztályrendszer stb.) az isk.-i ok­tatás mai szervezetének megalapozója. Az ál­talános, mindenkire kiterjedő népoktatás nagy úttörője volt. Munkásságának alapvető gondolata a panszófia, a természetről és az emberről szerzett tudományos ismeretek en­ciklopédiája. Az enciklopedizmus gondolatát az isk.-i nevelés sokoldalúságának megvaló­sításával pedagógiai téren is alkalmazta. — Mo.-on megjelent f. m. Januae Linguae Latinae Vestibulum . . . (Varadini, 1643); Eruditionis scholasticae (Pars I. Leutschoviae, 1657; Pars II. Patakini, 1652); Orbis sensuali­um pictus (Bilinguis: Coronae, 1675; trilin­guis: Leutschoviae, 1685; quadrilinguis: Leutschoviae, 1685). Újabb magyarra for­dításai: Nagy oktatástan (ford. Geréb György, Bp., 1953); A látható világ (ford. Geréb György, Bp., 1959);A A világ útvesztője (ford. Dobossy László, Komor Ilona tanulmányai­val Bp., 1961); C. Magyarországon (Sáros­patakon írt műveiből szerk. Kovács Endre, Bp., 1961). — írod. Dezső Lajos: C. A. J. Magyarországon 1650 — 1654. (Sárospatak, 1883); Bán Imre: C. és a magyar irodalom (Irod. Tört., 1950); Bakos József: A magyar Komensky-irodalom (Sárospatak, 1957); Ped. Szle emlékszáma (1958. 10. sz.); Geréb György: Válogatott bibliográfia c. munkássá­gának tanulmányozásához (Szeged, 1959); Kardos Tibor: Die Bedeutung der in Patak verbrachten Jahre für die humanistische Pedagogik Comenius (Bp., 1960); Concha Győző (Marcaltő, 1846. febr. 10. —Bp., 1933. ápr. 10.), jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja (r. 1886, r. 1900, ig. 1914, t. 1931)­ Jogot Pesten és Bécsben hall­gatott. Utána bírósági fogalmazó. 1872-től a kolozsvári egy. rk., 1874-től r. tanára (al­kotmány- és közigazgatási politika). 1892-től 1928-ig a bp.-i egy. tanára. 1913-tól 1918-ig a főrendiházi tag, 1927-től felsőházi tag, 1922-től 1925-ig az MTA alelnöke. A századfordu­lót előző és követő évtizedekben a politika és alkotmányelmélet konzervatív felfogású, bár az uralkodó osztályok ilyen jellegű ideoló­gusainál magasabb színvonalú művelője; esz­méi hosszú ideig befolyásolták a hivatalos jogi felfogást. — F. m. Újkori alkotmányok (I—II., Bp., 1884-1888); A kilencvenes évek reformeszméi és előzményeik (Bp., 1885); Po­litika (I. Alkotmánytan, Bp., 1894, az MTA nagyjutalmát kapta érte); A rendőrség termé­szete és állása szabad államban (Bp., 1901); Politika (II., Közigazgatástan, Bp., 1905); Clark Ádám Cornides Dániel Clair Vilmos 19 Életrajzi Lexikon I.

Next