Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
C - Czipszer János - Cziráky Antal Mózes, gróf - Cziráky János, gróf - Czirbusz Géza
335 Papagéné bodzafurulya . . . (Pest, 1810); Négy embernek beszélgetése az Elisium mezején (Fénelon művének fordítása, Buda, 1816); Az ifjú szószólók gyűlése a magyar nyelvnek ügyében (Buda, 1818); írókéz. Bohósdi vagy bohózat Abderdban (Buda, 1825). Czipszer János (Bp., 1930. nov. 16.— Bp., 1963. jún. 15.), matematikus. 1949-ben a bp.-i egy. alkalmazott matematikai szakára iratkozott be. Oklevelének megszerzése (1953) után az MTA Matematikai Kutatóintézete munkatársa lett s itt dolgozott haláláig. Öngyilkos lett. Elmélyült gondolkodású, sokirányú érdeklődésű kutató volt. Mint egy.-i hallgató 1952-ben elnyerte a Schveitzer Miklós-emlékverseny második díját. 1959-ben a Matematikai Társulat Grünwald-drtává tüntették ki. — F. m. Extension of functions satisfying a Lipschitz condition (Acta Mathem, 1955/6, Gehér Lajossal közösen); Sur Vapparoximation d'une fonction périodique et de ses dérivées succesives par un polynome trigonometrique et par ses dérivées successives (Acta Mathem. 9/58, Freud Gézával közösen); Sur des critéres généraux d'approximation uniforme (Annales. Univ. Sci. Bp., Sectio Mathem. 6/1963, Császár Ákossal közösen). — Irod. Császár Ákos: Cz. J. (1930 — 1963) (MTA Matem. Kut. Int. Közi. 1963. 4. füz.); Cz. J. tudományos munkái (Matem. L., 15, 1964. 23); Freud Géza: Cz. J. (1930 — 1963) (Matem. L. 1965. 4. sz.) Cziráky Antal Mózes, gróf (Sopron, 1772. szept. 8. —Pozsony, 1852. febr. 22.), országbíró, az MTA egyik alapító tagja, 1. tag (1830). Jogi tanulmányokat végzett, egy.-i hallgató korában egyik alapítója az első m. jogászegyesületnek (1791). Fiatal korától kezdve megyei és országos tisztségeket viselt. 1825-ben tárnokmester, 1827 — 39 között országbíró, közben elnöke az 1827: VIII. tv. alapján kiküldött tanügyi reformbizottságnak. 1828 — 39 között a pesti egy. konzervatív aulikus szemléletű elnöke. 1839-től 1848-ig álladalmi konferenciális miniszter. Jogi irodalmi működése erősen reakciós-konzervatív. — F. m. Ordo historiae juris civilis hungarici (Pesthini, 1794); Disquisitio historica de modo consequendi summum imperium in Hungaria (Név nélkül, Buda, 1820); Conspectus juris publici Regni Hungariae ad annum 1848 (I —II. Viennae, 1851; a cenzúra törölte belőle az 1848-as törvényeket). A magyar közjog alapelvei (Hegedűs Lajos kiadásában, Pest, 1861). — Irod. Pauler Tivadar: Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez (Bp., 1878); Emlékbeszéd (MTA Emlékbeszédek, Akad. Ért. 19. 3. sz.). Cziráky János, gróf (Buda, 1818. dec. 29. — Lovasberény, 1884. febr. 9.), főtárnokmester, az MTA ig. tagja (1853). Jogi tanulmányok után kancelláriai fogalmazó lett. 1843-tól a főrendi táblán az aulikus konzervatív arisztokratacsoport egyik vezére. A forradalom és szabadságharc idején passzivitásba vonult, a bukás után Bécsben bírói hivatalt vállalt. 1865-ben a főrendiház alelnöke. Mint az udvar feltétlen híve 1867-ben aranygyapjas vitéz, majd tárnokmester lett. A Szt. István Társulat másodelnöke, majd elnöke. Czirbusz Géza (Kassa, 1853. szept. 17.— Bp., 1920. júl. 10.): földrajztudós, kegyesrendi pap, egyetemi tanár. 1874-ben belépett a piarista rendbe, közben a bp.-i egy.-en a bölcsészkar hallgatója. 1875 után a rend számos isk.-jában tanított. 1883-ban földrajzból tanári vizsgát tett. 1909-ben a bp.-i tudományegyb en az egyetemes földleírás Czilbhert Róbert Cziráky János Czóbel Ernő Czirbusz