Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)

Előszó

eseménynaptár jellegű és már a saját korában is elavult életrajzi lexikon megjelenése után, a század végén a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megszületett a legnagyobb szabású vállalkozás, Szinnyei József felbecsülhetetlen értékű, gondosan feldolgozott és ellenőrzött adatokat tartalmazó életrajzgyűjteménye: a Magyar Írók Élete és Munkái. Az első kötet 1891-ben, a befejező tizennegyedik kötet 1914-ben jelent meg. Szinnyei munkájában csaknem minden nyomtatásban megjelent hazai mű szerzőjére figyelemmel volt, 29 553 író életrajzát és írói munkásságuk bibliog­ráfiai adatait vette számba 1913-ig. E lexikon folytatását Gulyás Pál indította meg 1939-ben, de 1944-ig csak hat kötete került kiadásra. A további kötetekhez össze­gyűjtött adatanyaga kéziratban maradt. Gulyás Pál ebben a hat kötetében (A-tól D betűig) részben kiegészítette Szinnyei adatait, részben új életrajzokat és bibliog­ráfiai adatokat iktatott be. Ilyen előzmények után, az elődök és a hagyományok értékeinek megőrzésével, tapasztalatainak felhasználásával készült el a Magyar Életrajzi Lexikon. Jellege — a mai szükségleteknek megfelelően — különbözik az eddigiektől, amelyek elsősorban szakirányú lexikonok voltak; de gyűjtése tágabb körű a Szinnyei-, illetve Gulyás­féle lexikonnál is, amely — mint ismeretes — csak azok életrajzát nyújtotta, akiknek irodalmi tevékenységük, irodalmi hagyatékuk volt. A Magyar Életrajzi Lexikon szer­kesztősége munkájában azt a célt tűzte maga elé, hogy könnyen kezelhető terjedelem­ben a legszélesebb olvasóközönség számára is hozzáférhetővé tegye mindazoknak az életrajzát, akik a magyar nép története folyamán a politikában, a tudományban, a mű­vészetekben ismert nevet szereztek. Ezzel, úgy véljük, többet nyújt minden elődjénél. Gyűjteményünk az első kísérlet egy a magyar történelmet és a legszélesebb értelemben vett magyar művelődéstörténetet átfogó, általános és teljes életrajzi lexikon megteremtésére. Minden nemzet lexikográfiájában érvényesül az a tendencia, hogy a szaklexiko­nokon túlmenően — de természetesen azok anyagára építve — külön lexikonban bemutassák azokat, akik szerepet játszottak az illető nép történetében. Az ilyen lexikonok a szaklexikonoknál alkalmasabbak arra, hogy elősegítsék a történeti mű­veltség kialakítását, elmélyítését, hogy hozzájáruljanak a reális történeti tudat meg­gyökereztetéséhez, formálásához. A Magyar Életrajzi Lexikon is erre törekedett, mikor összegyűjtötte mindazoknak az életrajzi adatait, akik emlékezetesen hozzá­járultak a magyar történelem és művelődés, tehát a magyar társadalmi, gazdasági, politikai és szellemi élet történeti alakulásához. Ezen az általános célkitűzésen belül különös gondot fordítottunk politikai törté­netünk kiemelkedő alakjainak életrajzaira. Vállalkozásunk nehézségeit e vonatkozás­ban jelzi az is, hogy kifejezetten magyar történeti lexikonnal mind ez ideig nem rendelkezünk, s a legújabb kori magyar történelem biografikus feldolgozásokban nem mondható gazdagnak. Mégis a történeti életrajzokban igyekeztünk minél tel­jesebb, hívebb képet adni az elmúlt száz esztendő történetéről, ezen belül is a magyar munkásmozgalom szervezőinek, vezetőinek, mártírjainak életéről. A magyar mű­

Next