Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
J - József főherceg, József Antal János - József Attila
822 Ezeket kir. biztosok igazgatták, a km.-kben kinevezett alispánok működtek. Tervbe vette a nemesek megadóztatását is. Ezt készítette elő a nemesi birtokok összeírása (Conscriptio Josephina), amelyet általános népszámlálás és birtokfelmérés egészített ki. Egyidejűleg igyekezett enyhíteni a jobbágyok nyomorát. 1783-i rendelete szerint a feloszlatott szerzetesrendek földjeit ajánlatos parasztoknak bérbe adni, s új telepes községeket létesíteni. Bár ezek a paraszti bérletek szórványosak maradtak, maga a rendelkezés az országosan tervezett bevezetésre nem kerülő — robotváltság előkészítését célozta. Ezzel magyarázható, hogy bár az erdélyi román jobbágyok 1784-i felkelését leverte, a jobbágyok mégis ,,jó császár "-ként emlegették. 1785. aug.-i jobbágyrendelete biztosította a jobbágyok szabad költözködését és szabad pályaválasztását. Oktatási és igazságügyi reformjait a felvilágosodás eszméi hatották át. Egységes tankönyveket vezettetett be valamennyi népiskolában, s a tanköteles kort 6 — 12 évben állapította meg. Kimondta a törvény előtti egyenlőség elvét. Az egységes állam létrehozásának célját szolgáló gazdaságpolitikája Mo.-ot továbbra is függésben és alárendelt helyzetben tartotta. Ez a tény s a rendek kiváltságait semmibe vevő abszolutisztikus államigazgatása és németesítő törekvései (a népisk.-ban kötelezővé tette a német nyelv oktatását, majd a közigazgatás nyelvévé is a németet tette, előbb Csehó és Morvaoban 1784-i rendeletével, 1785-től Mo.-on is heves ellenállást váltottak ki. Külpolitikai nehézségei s a törökök ellen orosz szövetségben indított háborújának kudarcai fokozták az elégedetlenséget. Belgiumban 1788-ban felkelés tört ki. Mois forrongott, a megyék megtagadták intézkedései végrehajtását, s a nemesség egy része a porosz királlyal lépett titkos kapcsolatba. Attól lehetett tartani, hogy a birodalom részekre hull. E körülmények miatt a halálos ágyán kénytelen volt reformintézkedéseit — a türelmi rendelet és a jobbágyrendelet kivételével — visszavonni. — Irod. Marczali Henrik: Magyarország II. József korában (I—III. Bp., 1882-88). — Szt. Szomory Dezső: II. József császár (dráma, 1918); Németh László: II. József (dráma, Debrecen, 1956). József főherceg, József Antal János (Firenze, 1776. márc. 9.—Buda, 1847. jan. 8.^Magyarország helytartója (1795), majd nádora(1796 — 1847), II. Lipót 7. fia.Nádorságának ötvenegy évén át mindvégig a bécsi politika szellemében irányította az ország ügyeit, a módszerek tekintetében azonban nemegyszer ellentmondásba jutott az udvarral. A nyílt erőszak alkalmazása helyett az okos megegyezés, előnyös kompromisszumok létrehozása érdekében fáradozott. Sokat foglalkozott kulturális, városrendezési kérdésekkel, nagy gonddal irányította az MNM gyűjteményeinek, életét, mindenekelőtt az egyre bővülő könyvtárnak (OSZK) nagyobb arányú bővítését gondoskodott a könyvállományának korszerű gyarapításáról. Ugyanígy támogatta az MTA működését, amelynek alapításához ő is 10 000 Fttal járult hozzá. E politikának igyekezett megnyerni bátyját, I. Ferencet is. A francia háborúk idején több ízben (1797, 1800, 1809) szervezte és vezette a m. nemesi felkelést. Személyes gondjának tekintette Pest szépítését. Működése alatt történt a Városliget rendezése, modern kiépítése, a Nemzeti Múzeum és a m. tisztképző Ludovika Ak. épületének felépítése, az 1838-as árvíz utáni Pest helyreállítása. — Irod. Domanovszky Sándor: J. nádor iratai (I—III. Bp., 1925 — 35); Domanovszky Sándor: J. nádor élete (I —II. Bp., 1944); József Attila (Bp., 1905. ápr. 11.—Balatonszárszó, 1937. dec. 3.), költő, a forradalmi líra világviszonylatban is kiemelkedő alakja. Apja , Áron bánsági béresek gyermeke, kisiparosoknál dolgozó szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála parasztszármazású mosónő. A szülőknek három gyermeke maradt életben, a költő és két nővére, Jolán, aki nála hat és Etel, aki két évvel volt idősebb. A „város peremén", a Ferencvárosban született, gyermekkorát az itteni proletárnegyedben élte le. 1908-ban apja Romániába ment és családjával ettől kezdve nem törődött. A három gyermek eltartása a gyenge testalkatú anyára maradt, aki nem tudott eleget keresni, noha mosást, takarítást és varrást vállalt. Lakbérre gyakran nem telt, tömegszállásokon hányódtak. 1910-ben kénytelen volt két kisebb gyermekét lelencként az Országos Gyermekvédő Liga útján Öcsödre adni paraszt nevelőszülőkhöz. 1912-től újból Pesten élt, alkalmi munkákat vállalt, és közben elvégezte az elemit és a polgári három osztályát. Az I. világháború második felében már rendszeresen verselt, jórészt egy véletlenül kezébe került Járfy-kötet hatására. Családja helyzete az anya betegsége és a háború miatt egyre romlott. 1917 végén néhány hetet a monori gyermekmenhelyen töltött, de nem bírta elviselni a rideg bánásmódot, hazaszökött. 1918 nyarán egy gyermeknyaraltatási akció révén egy hónapig Abbáziában élt. A Károlyi-forradalmat és a Tanácsköztársaságot nagy lelkesedéssel üdvözölte, megismert