Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
K - Kaán Károly - Kaas Ivor, báró - Kabai Márton - Kabay János
K Kaán Károly (Nagykanizsa, 1867. júl. 12. —Bp., 1940. jan. 28.): erdőmérnök, az MTA 1. tagja (1924). A Selmecbányai erdészeti főisk.-n nyert oklevelet 1888-ban. 1889-től Besztercebányán állami erdész, 1907-ben erdőmester, 1908-tól a földművelésügyi min.ban dolgozott, 1919-ben h. államtitkár és az erdő- és faügyek kormánybiztosa, 1924 — 25-ben, nyugdíjazásáig c. államtitkár. Kezdeményező szerepe volt az Alföld átfogó fásításának megindításában. A fakitermelő vállalatok rablógazdálkodásának megfékezésére az állami beavatkozást sürgette. Nevéhez fűződik az állami erdőigazgatás újjászervezése és a természetvédelmi törvény megalkotása. Erdőgazdálkodási programjának megalapozása s az erdőtelepítések lehetőségeinek bizonyítása érdekében úttörő gazdaság- és erdészettörténeti kutatásokat végzett. Alapító tagja és elnöke volt az Orsz. Természetvédelmi Tanácsnak és az Orsz. Erdészeti Egyesületnek. — M. A természeti emlékek fenntartása (Bp., 1909); Erdőgazdaságpolitikai kérdések (1920); A magyar Alföld (Bp., 1927); A magyarföld (Bp., 1928); Az alföld problémája (Pécs, 1929); Természetvédelem és a természeti emlékek (Bp., 1931); Alföldi kérdések (Bp., 1939). — Irod. Marék József: Gyászbeszéd K. K. ... ravatalánál (Akad. Értesítő, 1940); K. K. (Erdészeti L. 1941); Toma Ádám: Erdőgazdaság és természetátalakító fásítás Magyarországon (Bp., 1953); Lessenyei F., K. K. szobrának felavatásához (Erdő, 1958. u. sz.). Kaas Ivor, báró (Lontó, 1842. jan. 24.— Bp., 1910. dec. 2.): publicista, politikus. A pesti egy.-en jogot hallgatott. 1860. márc.ban a Táncsics Mihály vezetése alatt álló osztrákellenes egy.-i diákszervezkedés néhány más részvevőjével együtt elfogták, 7 hónapot börtönben töltött. 1863 —65-ben egy amszterdami bank tisztviselője, 1866-tól díjnok a pesti városi számvevőségen. 1866. dec.-től A Hon, 1867. szept.-től a Hazánk belső munkatársa. 1868— 70-ben Föld körüli utat tett. 1870—71-ben a miniszterelnökségi sajtóirodában fogalmazó. 1871-től a Reform, 1875-től a Pesti Napló, 1894-től a Budapesti Hírlap, 1903-tól az Alkotmány munkatársa. 1875-től több ízben ogy.-i képviselő, előbb mint Apponyi Albert híve, később mint a klerikális néppárt tagja. Korának egyik legismertebb publicistája. Tagja volt a Petőfi Társ.-nak. — M. A Keletázsiai expedíció (Pest, 1869); ítélet napja (szomorújáték, Bp., 1876). — Irod. Pethő Sándor: K. I. Politikai arcképek (Bp., 1911). Kabai Márton (1650 körül —Bécs, 1715 után), ref. prédikátor. A sárospataki kollégium elvégzése után előbb Várad környékén, majd 1684-től Sárkeresztúron prédikátor. 1697-ben tábori prédikátorként részt vett a hegyaljai fölkelésben (talán ő írta a fölkelt parasztok kiáltványát), majd Sárospatakon a császári csapatok fogságába került. Bécsbe vitték és haláláig ott raboskodott. — Irod. Esze Tamás, K. M. (Egyháztörténet, 1943.) Kabay János (Büdszentmihály, 1896. dec. 27.—Bp., 1936. jan. 29.): gyógyszervegyész, alkaloidkutató. A bp.-i műegy.-en, majd katonáskodása után a tudományegy.-en folytatta tanulmányait; 1923-ban gyógyszerészoklevelet nyert. Kutatásait a mák alkaloidjainak közvetlenül a növényből történő előállítására kezdte meg Hajdúnánáson, majd a bp.-i Gyógynövénykísérleti Állomáson folytatta. Itt sikerült először zöld mákból morfint előállítani. 1925-ben benyújtotta első szabadalmát és 1927-ben szerény keretek között Büdszentmihályon (ma Tiszavasvári) megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat. 1932-ben kidolgozta az új üzemi eljárást, mely kicsépelt mákszalmát használt nyersanyagul. 1934-ben a Népszövetség Kábítószerellenőrző Bizottsága meghívta, hogy Genfben ismertesse módszerét és eljárást dolgozzon ki a morfin kivonására mákszalmából. Műtét után fellépő orbánc végzett vele. ~ a m. alkaloidgyártás megteremtője, módszerét világszerte használják. — F. m. A morphin magyar módszerű gyártásának ismertetése (Bp., 1930). — Irod. Németh Béla: K.J. (Élet és Tud. 1956. 35. sz.). Bognár Rezső: Megemlékezés K. J.-ról