Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
K - Kármán Mór
863 gyárra fordította és kiadta Székely József 1860-ban. ~ Pozsonyban letette jogi vizsgáit és Pestre jött. Itt ügyvéd lett. 1792-ben belépett az egyik szabadkőműves páholyba. Szoros összeköttetésben állt a protestáns főúri házakkal, a Ráday, Beleznay, Podmaniczky családokkal. II. József uralmának végén és II. Lipót alatt (az 1780 —90-es évek fordulóján) az európai műveltség szükségének tudata és a nemzeti érzés együttesen munkálkodott a közszellem kialakításában, szívvel-lélekkel állt e törekvések szolgálatába. 1792-ben gr. Ráday Pál mellett részt vett az első m. színtársulat szervezésében. Ő körvonalazta először azt a programot, hogy Pestet irodalmi központtá kell tenni, se célból a szintén ifjú Schedius Lajossal, a pesti egy. esztétikatanárával és Pajor Gáspár orvossal szövetkezve 1794 elején megindította az Uránia c. évnegyedes folyóiratot — elsősorban a nőolvasók számára. A folyóirat szépirodalmi dolgozatokat és iránycikkeket közölt; művelt közönséget kívánt nevelni, ezért tárgyköre széles, hangja választékos. Az Urániának mindössze három kötete jelent meg; 1795 elején megszűnt. Megszűnése szorosan összefügg Ferenc császár abszolutizmusával. Midőn a kormány felfedezte Martinovics jakobinus mozgalmát, ~ — aki kapcsolatban állt Martinovicsékkal — a letartóztatások miatt 1795. ápr.-ban visszavonult szülővárosába, Losoncra. Nagy tervei, amelyeket folyóiratával, munkatársaival és dolgozataival maga elé tűzött, kilátástalanná váltak . . . Tragikus hirtelenséggel mindmáig nem tisztázott körülmények között halt meg huszonhat éves korában. Halála után folyóirata ügyében hatósági vizsgálat indult. — ~ a felvilágosodás kori m. irodalom egyik legnagyobb ígérete és Bessenyei mellett legművészibb prózaírója. Alkotó- és előadóművészete egyaránt mutatja sokoldalú tehetségét. Összes dolgozata az Urániában jelent meg. Fő műve, a Fanni hagyományai c. napló- és levélformában írt szentimentális regény rendkívül finom lélektani elemzésével tűnik ki. Hősnőjét a feudális családi zsarnokság fosztja meg a boldogság lehetőségétől. Novellái és kisebb írásai is (A módi c. szatíra, A fejveszteség c. dramatizált történet, A kincsásó c. elbeszélés stb.) műfaji újszerűségükkel méltán érdemelnek elismerést. A nemzet csinosodása c. tanulmányában a m. társadalom és a vidéki nemesség korképét s az irodalmi állapotokat festi. A fordítások helyett eredeti munkákat, pusztán formai szépség helyett tartalmi mélységet kívánt a társadalmi haladás érdekében. Eredeti műveket sürgető eszméi éppúgy szemben állnak Kazinczyéval (aki fordításokkal akarta kezdeni a megújhodást), mint ahogy stílustörekvései is a Kazinczy-féle nyelvújításnál rázkódástól mentesebb, egyenletesebb utat jelöltek ki a nemzet „csinosodása" — művelődése — számára. — M. K. J. művei (Abafi Lajos gondozásában és életrajzi bevezetésével. I —II. Bp., 1880); K.J. válogatott művei (Némedi Lajos gondozásában és bevezetésével. BP., 1955) — Irod. Gálos Rezső: K.J. (Bp., 1954); Waldapfel József: A magyar irodalom a felvilágosodás korában (Bp., 1954); Horváth János : A magyar irodalom a felvilágosodás korában (Bp., 1954); Horváth János: K.J. (Válogatott tanulmányok, Bp., 1956);. Wéber Antal: A magyar regény kezdetei (Bp., 1959)— Szt. Stetka Éva: Kármán (vers). Kármán Mór (Szeged, 1843. dec. 25.— Bp., 1915. okt. 14.): pedagógus, művelődés Karlovszky Bertalan Kármán Mór Károli János Kármán