Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
B - Bergmann Vilmos - Béri Gyula, Moravcsik - Berinkey Dénes - Beriszló Péter - Berkeny János Sámuel, Berken - Berkes András - Berkes Ferenc
193 mezőgazdasági tanár, szakíró. A kassai gazdasági tanintézet elvégzése után Algyógyon (1893—94), Kecskeméten (1895-ben), majd Adán és Csáktornyán, 1899-től Kiskunfélegyházán gazdasági szakoktató. 1901-ben a földművelési min.-ban dolgozott, ahonnan Keszthelyre, majd 1909-ben Magyaróvárra került intézőnek. 1912-ben ugyanott a gazdasági ak. üzemtantanára lett. Szaklapokban számos cikket közölt. — M. A keszthelyi keverék (Keszthely, 1904); Hogyan rendezzük be gazdaságunkat? (Keszthely, 1909); Kisgazdaságok berendezése (Bp., 1910). Bergmann Vilmos (Sopron, 1876. márc. 6.— Sopron, 1937. dec. 13.): gépészmérnök. Oklevelét a bp.-i műegy.-en nyerte. Néhány évig az újpesti Magyar Pamutiparnál működött, majd a reutlingeni textil-szakisk.-t látogatta. 1907-ben a késmárki állami szövőiparisk.-ba került tanárnak. Az I. világháború után a csehszlovákiai Aschban lett textilisk.- tanár. 1924-ben a Bp.-en létesített állami textilisk. vezetésére kérték fel, amelynek kifejlesztése körül nagy érdemei vannak. 1937-ben nyugdíjba vonult. Szakirodalmi működése során a textiliparral és fejlődésével, a szőnyegekkel és ezek készítésével foglalkozott. — M. A textilipar nyersanyagai (Bp., 1928); A szövés technológiája (Bp., 1935). Béri Gyula, Moravcsik (Bér, 1860. júl. 31. — Aszód, 1902. szept. 26.): költő, műfordító. A bp.-i egy.-en 1882-ben jogi doktorátust szerzett. 1884-től ügyvéd Bp.-en. Két verskötete és több fordítása jelent meg. Mickiewicz verseiből is fordított (Pascal gondolatai, Bp., 1890; Mickiewicz Ádám szonettjei, Bp., 1899); — M. Költemények (Bp., 1888); Berinkey Dénes (Csúz, 1871. okt. 17.— 1948); polgári radikális politikus, miniszterelnök, ügyvéd, jogtudós. Pesten végezte jogi tanulmányait. 1918-ig az igazságügymin. nemzetközi jogi osztályának vezetője. A Huszadik Század c. folyóirat egyik megalapítója. 1918. nov. 3-tól 1919. jan. 18-ig Károlyi Mihály kormányában igazságügyminiszter, 1919. jan. 11-től 1919. márc. 21-ig miniszterelnök, egyúttal 1919. jan. 19-től márc. 26-ig külügyminiszter. Lemondása után visszavonult a politikai élettől, 1920-tól ügyvéd, majd 12 éven át a Keleti Kereskedelmi Ak. tanára volt. Számos cikke jelent meg a nemzetközi, a büntető- és magánjog köréből. — M. A háború és a nemzetközi szerződések (kéziratban). Beriszló Péter (Trau, 1475 — Korenica, 1520. máj. 20.): bán és püspök. Rokonainak segítségével került Mo.-ra Váradi Péterhez. 1501-től 1512-ig kalocsai kanonok volt. 1502-től 1507-ig prépost és kir. titkár, eleinte Bakócz Tamás híve volt, de a Velenceellenes bosnyák hamarosan ellentétbe került Bakóczcal. Pályája első felében Rómán kívül járt Velencében (1504), Francia- és Lengyelor-ban, szoros kapcsolatot tartott fenn Miksa császárral, akitől a török elleni harcban segítséget várt. 1512-től veszprémi püspök, 1513-tól horvát-szlavón-dalmát bán, zenggi kapitány és kincstartó volt haláláig. 1513. aug. 25-én Dubicánál nagy győzelmet aratott a betörő törökökön, s ettől kezdve minden erejét a török elleni harcra összpontosította. A törökkel harcolva esett el, a kortársak véleménye szerint vele sírba szállt az egyetlen férfi, aki Nándorfehérvárt megvédhette volna. — írod. Első életrajzát Marnovich Tomkó János írta meg a 16. sz. derekán „Vita Petri Berislavi Bosnensis. . ." címmel (Monum. Hung. Hist. Script. III., Pest, 1875); Kubinyi András: B. P. és budai szereplése (Bp. Régiségei, 1962); Berkeny János Sámuel, Berken (Vámos, 1765 körül—Bécs, 1822): rézmetsző. Bécsben tanult és működött. A kor egyik legjobb térképmetszője volt. Sok m. vonatkozású metszetet is készített (városképek, térképek). Dolgozott Görög Demeter m. atlasza számára is. — Irod. Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története (Bp., 1951). Berkes András (Pásztó, 1666 —Vác, 1729. márc. 29.): nagyprépost. Nagyszombatban végezte a teológiát. 1700 elején váci plébános, ahol munkatársa volt Dvornikovich püspöknek az egyházmegye restaurálásában. A székesegyházi káptalan visszaállítása után nagyprépost lett. II. Rákóczi Ferenc hadai közeledtének hírére a püspök őt nevezte ki helynökének. Rákóczihoz való csatlakozásával igyekezett az egyház ügyeit védelmezni. Részt vett 1705-ben a szécsényi, 1707-ben az ónodi országgyűlésen. 1712-ben a hétszemélyes tábla bírája. Nagy része volt a kegyes tanítórendi és Ferenc-rendi szerzeteseknek Vácra való telepítésében. Számos új plébániát szervezett. Berkes Ferenc (1890 — Orgovány, 1919. nov. 19.): a munkásmozgalom mártírja. 1915-ig Szegeden dolgozott mint újságíró. A Tanácsköztársaság idején Bp.-en a Népszava munkatársa, politikai megbízottként a Hangya vezetője. Később Kecskeméten kormányzótanácsi megbízott. 1919-ben Bp.-en letartóztatták, Kecskemétre hurcolták, ahol a Héjjas-különítmény az orgoványi erdőben megkínozta és meggyilkolta. Tárcái és cikkei jelentek meg különböző napilapok- I . Életrajzi Lexikon I. Bertalanffi