Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)

G - Greiner József - Greinich Ferenc - Griger György - Griger Miklós - Grimm Rezső - Grimm Vince - Gritti, Lodovico

62- ben dolgozott, 1916-tól a Magyarország munkatársa, Ady Endre társaságához tartozott. Főleg közgazdasági kérdésekkel foglalkozott, de igen sok politikai vezércikket is írt. — Irod. Bóka László: Arcképvázlatok és tanul­mányok (Bp., 1962). Greiner József (Zalaszentgrót, 1901. júl. 12. —SZU, 1940), tisztviselő, a kommunista mozgalom harcosa. A Tanácsköztársaság alatt szülőfalujában szervezte az ifjúmunkásokat. A tanácshatalom megdöntése után Bécsbe emigrált és illegális röpiratokat közvetített Bécsből Mo.-ra. 1921-ben hazatért, 1922-ben letartóztatták és 13 évi fegyházra ítélték. A szovjet kormány kicserélte. Moszkvá­ban a Gudok c. vasutaslapot szerk. A sze­mélyi kultusz idején törvénysértés áldozata lett. Greinich Ferenc (Pest, 1867. máj. 16.— Kalocsa, 1942. máj. 4.): műkedvelő botani­kus, kat. lelkész. Kalocsai hittudományi fő­isk. tanulmányok után 1889-ben szentelték pappá. Ettől kezdve 1929-ig — nyugdíjba vonulásáig — igen sok községben lelkészke­dett, és növényeket gyűjtött, amelyekkel az MNM gyűjteményét gazdagította és külö­nösen Moesz Gusztáv munkáját mozdította elő. Griger György (Csabacsüd, 1879. dec. 6.— Kolozsvár, 1946. júl. 19.): kertész, dísz­növénynemesítő. 1904-től Kassán, majd Ko­lozsváron állott állami szolgálatban 1920-ig. 1925-ben önállósította magát. 1907-ben kezd­te el a dísznövénynemesítést. Elsősorban Pelargonium-, Canna-, Chrysanthemum-, szegfű- és oroszlánszáj-nemesítéssel foglal­kozott. Száznál több új növényfajtát nemesí­tett, közülük több Pelargoniumot még ma is termesztenek. Új fajtáival és kiváló mag­anyagával számos hazai és nemzetközi kiállí­táson kitüntetést nyert. Griger Miklós (Körmöcbánya, 1880. nov. 22. —Bp., 1938. febr. 28.), r. k. pap, szociál­politikus. A bp.-i egy. teológiai karán szer­zett doktori oklevelet. Jánosréten, Bakony­sárkányban, Sóskúton, végül 1931-től Bics­kén plébános. Mint az ellenforradalmi kleri­kális politika képviselője került 1920-ban a ngy.-be. 1926-ban keresztényszocialista prog­rammal a csornai kerületben választották meg. Parlamenti beszédeiben bírálta a kor­mány működését. Megalapította a legitimista Nemzeti Néppártot, pártjának programjával azonban 1935-ben a Gömbös-kormányzat kibuktatta a parlamentből. 1937-ben lovas­berényben szerzett ismét mandátumot.Számos cikke jelent meg az Egyházi Közlönyben, az Alkotmányban és az Igaz Szó c. lapban. — M. Az ördög kopója, vagyis iszákosság (Bp., 1912). Grimm Rezső (Pest, 1832. dec. 13.—Bp., 1885. márc. 6.), festő és grafikus. Tanulmá­nyait Pesten, majd Bécsben végezte, ahol olajfestményeket és kőrajzokat készített. Rajztanár volt Kecskeméten, Körmöcbányán és Pécsett. Nevét különösen kőrajzai tették ismertté. Pályafutásának viszonylag korán véget vetett súlyos idegbaja. Művei az MNG és a Történeti Múz. tulajdonában vannak. Grimm Vince (?, 1810 körül —Pest, 1872. jan. 16.): kőrajzoló, kőnyomdász és műkeres­kedő. Bécsből került Pestre 1823-ban. Neve­lői állást vállalt, majd a Duna-Tisza-Csatorna Társulatnál actuárius volt. 1831-ben mű­kereskedést nyitott, 1832-ben hangjegyköl­csönkönyvtárat, majd 1843-ban könyvnyom­dát létesített. Műkereskedését 1843-ban el­adta. A szabadságharc idején az Állami Bank­jegynyomda litográfiai osztályának ig.-ja. 1849-ben Töröko.-ba emigrált, ahol két évtizeden át a pénzjegynyomda szolgálatában állt. Kevéssel halála előtt tért haza. Elsősorban kiváló nyomdai szakember, de termékeny litográfus is volt. Művei az MNG-ben vannak. Gritti, Lodovico (Istanbul, ? — Meggyes, 1534. szept. 28.): török szolgálatban álló ve­lencei kalandor,­­ András későbbi doge természetes fia. A paduai egyb­en tanult, majd ékszernagykereskedőként Istanbulban telepedett meg. Hatalmas vagyont gyűjtött s a török államnak adott nagy összegű köl­csönei révén Ibrahim nagyvezér, majd I. Szolimán szultán bizalmas tanácsadója lett. 1527-ben Laski Jeromos az ő segítségével nyerte el a szultán pártfogását János király számára. ~ politikai hatalomra vágyott s úgy vélte, erre a m. ügyekkel kapcsolatban van leginkább lehetősége. 1529-ben elkísérte Szolimánt mo.-i hadjáratára. 1530-ban a szultán Mo.-ra küldte, hogy I. Ferdinándot rábírja a kivonulásra. Nagy része volt abban, hogy János Buda várát Ferdinánd hadaival szemben sikeresen megvédte. Jutalmul János kinevezte helytartóvá, kincstárnokká, majd 1531-ben Mo. kormányzójává. Ebben a tiszt­ségben a Porta is megerősítette. Fényűző udvart tartott, s politikai intrikáival igyeke­zett János kir. táborát megbontani. Leghatal­masabb politikai ellenfelét, Czibak Imrét meg­gyilkoltatta. Érintkezést keresett Ferdinánd­dal is, s megkísérelte a hatalmat teljesen magához ragadni. Az erdélyi főurak attól félve, hogy Mo.-ot török tartománnyá teszi, 1534-ben Majlád István vezetésével össze­esküdtek ellene,­­ a moldvai vajdához meg Gritti

Next