Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
M - Madarassy János (1802-1861) - Madarassy László (1840-1893) - Madarassy László (1880-1943) - Madarassy Zsuzsa, Madarassy-Beck, báró
III . az Egerben épülő csillagvizsgáló berendezését és könyvtárának beszerzését is ellenőrizte. 1776—1784 között az egri csillagda ig-ja. Meghatározta a város földrajzi helyzetét, megfigyelte a Jupiter bolygó holdjait, a csillagok fedését a Hold által. Észleléseit a Hell által szerk. bécsi csillagászati évkönyv 1778- és 1779-es köteteiben közölte. 1783-ban megvált az intézettől; ezután már csak egyházi hivatalokat töltött be. — Irod. ifj. Bartha Lajos: A magyar csillagászat történetéből (II., Csillagászati Évk., 1959); ifj. Bartha Lajos: Csillagásztorony és csillagászati múzeum Egerben (Technikatört. Szle, 1967. 1—2. sz.). Madarassy János (Eger, 1802. jan. 11.— Buda, 1861. júl. 28.): jogi író. Hazai jogi tanulmányok után az egri érseki joglíceumban tanár, a szabadságharc után Pestre került és itt mint ítélőtáblai bíró működött. — F. m. Summaria adumbratio institutionum juris hungarici privati (Agriae, 1833); A magyar polgári törvénytudomány foglalata (Kelemen Imre, Markovics János és mások művei után, Eger, 1845). Madarassy László (Izsák, 1840. febr. 27.— Kispest, 1893. okt. 2.); író és utazó, László etnográfus apja. Kecskeméten jogi tanulmányokat folytatott. 1863-ban kapta meg ügyvédi oklevelét és 1864-től a kecskeméti jogok-n tanított. 1871-től 1881-ig a kecskeméti törvényszék ügyésze. Hivataláról lemondva Amerikába utazott és bejárta É-, K- és D-Amerikát. Hazatérve úti élményeiről több regényt, elbeszélést írt. Számos jogi munka szerzője; költészettel is foglalkozott. 1889-től haláláig Kispest jegyzője volt. — F. m. Tavaszi pillangók (versek, Pest, 1859); Egy honvédtiszt bujdosása (Kecskemét, 1869); Ráday Gedeon gróf, szegedi kormánybiztos (Kecskemét, é. n.); Túl az Óceánon (Elbeszélések az amerikai életből, Bp., 1889); Az eldorádó (r. az amerikai életből, Bp., 1889); Az amerikai őserdőben (útirajz, Bp., 1889); A majomkirály (r., Bp., 1893). — Irod. Agárdi Ferenc: M. L. Amerikában (Régi Magy. Világjárók, Bp., 1955)Madarassy László (Kecskemét, 1880. júl. 10.—Keszthely, 1943. júl. 1.): néprajzi kutató. László író és utazó fia. Bölcsészdoktori diplomáját a bp.-i egy.-en szerezte. 1904-ben az MNM szolgálatába lépett. A Néprajzi Tárban az ősfoglalkozások gyűjteménycsoport vezetője. 1934-től 1936-ig a Néprajzi Múz. ig.-ja. Titkára, majd alelnöke a Magy. Néprajzi Társaságnak. 1931— 34-ben az Ethnographia — Népélet c. folyóirat szerk.-je. A magyar pásztoréletről és pásztorművészetről sok közleménye és tanulmánya jelent meg. — F. m. Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon (Bp., 1912); Vésett pásztortülkök (Bp., 1925); Dunántúli tükrösök (Bp., 1932); Barna János a feszületfaragó (Bp., 1934); Művészkedő magyar pásztorok (Bp., 1935). Madarassy Zsuzsa, Madarassy-Beck, báró (Bp., 1901.febr. 16.—Bp., 1957. aug. 30.), író, költő, műfordító. Madarassy-Beck Gyula br. leánya. A Pesti Naplónak és a Színházi Életnek állandó munkatársa volt. A felszabadulás után a Színház, a Világ és a Haladás közölte polgári felfogású írásait. Magyarra fordította Mary Jane Ward Kígyóverem c. regényét, s angolra fordított klasszikus m. novellákat. — F. m. Aranybárkán, ezüstös vizeken (versek, Bp., 1918); Harag nélkül (versek, Bp., 1920); Akik megteszik... (elb., Bp., Madách Imre Madarász Emil Madai Gyula