Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
Z - Zrínyi Péter, gróf - Zrumetzky Dezső - Zsák Károly - Zsák Zoltán - Zsakula Milán
Zsedényi levelei (Bp., 1950); Zrínyi Miklós válogatott művei (Magy. Klasszikusok, szerk. Bán Imre, Bp., 1952); Zrínyi Miklós hadtudományi munkái (Bp., 1957); Zrínyi Miklós összes művei (I—II., szerk. Csapodi Csaba és Klaniczay Tibor, Bp., 1958). — Irod. Arany János: Z. és Tasso (Bpesti Szle, 1859); Thury József: A Zrínyiász (írod. tört. Közi. 1894); Széchy Károly: Gróf Z. M. (I-V.,Bp., 1896-1902); Kardos Tibor: Z. M., a XVIII.-ik század világában (írod. tört. Közi. 1932); Jenei Ferenc: Z. M. (Bp., 1964); Klaniczay Tibor: Z. M. (Bp., 1964); Perjés Géza: Z. M. és kora (Bp., 1962). — Szt. Kölcsey Ferenc: Z. dala (1830); Z. második éneke (1838); Jósika Miklós: Z. a költő (r., Pest, 1843); Szász Károly: Z. a költő (költői elb., Pest, 1862); Jókai Mór: Erdély aranykora (Pest, r., 1852); Sík Sándor: Z. (1923); Laczkó Géza: Német maszlag, török áfium (r., Bp., 1918); Harsányi Zsolt: Szólalj, szólaj virrasztó (r., Bp., 1934); Juhász Gyula, Babits Mihály, Illyés Gyula, Jánosy István versei stb. Zrínyi Péter, gróf (Verbovec, Horváto., 1621. jún. 6.—Bécsújhely, 1671. ápr. 30.), horvát bán. ~ Miklós, a költő és hadvezér öccse. Grazban nevelkedett, s fiatalon bekapcsolódott a török elleni harcokba. 1647-ben a horvát végek főkapitánya. A zsákmányoló török csapatokat megtámadva, jelentős győzelmeket ért el. A Porta panaszára a bécsi Haditanács a béke megbontásáért többször meg is intette. Bátyja halála után, 1665. jan.-ban horvát bán. 1666-ban ő is részese volt a Wesselényi Ferenc nádor vezetésével meginduló főúri szervezkedésnek, mely francia segítséggel akarta I. Lipót abszolutizmusát lerázni és az országot a Habsburg elnyomás alól felszabadítani. A nádor és Lippay György érsek halála után ő lett az összeesküvők vezére. A bécsi udvar, amely régóta szemmel tartotta a magyar főurak szűk körű mozgolódását, 1670-ben lecsapott a szervezkedésre, őt Bécsbe csalták, s 1670. ápr.-ban elfogták. Bécsújhelyt idegen bíróság elé állították és sógorával, Frangepán Ferenccel és Nádasdy Ferenc országbíróval együtt lefejezték. ~ az irodalomban is tevékenykedett: lefordította horvátra a Szigeti veszedelmet. — Irod. Pauler Gyula: Z. P. (Századok, 1870); Pauler Gyula: Wesselényi nádor és társainak összeesküvése (Bp., 1876). Zrumetzky Dezső (Inárcspuszta, 1883 — Bp., 1917. jan. 31.): építész és grafikus. 1907-ben szerzett oklevelet a Műegy.-en. Tanulmányai után Lechner Ödön nyomdokain haladva, Kós Károllyal együtt a m. népi motívumok, különösen az erdélyi fatornyos építkezés felhasználásának lehetőségeit kutatta. A Kossal közösen tervezett bp.-i állatkerti pavilonokon kívül tervei szerint készült a Gundel Vendéglő, több iskolát (Áldás u. 1. stb.), villát (Herczeg Ferenc hűvösvölgyi villája stb.), bérházat épített. Szakcikkei jelentek meg a korabeli lapokban. — Irod. N. N.: Z. D. 1883 — 1917 (Magy. Iparműv. 1917); Györgyi Dénes: emlékezés Z. D.-re (Építő Ipar, 1917); (d.): Z. D. (Magy. Figyelő, 1917. I.) Zsák Károly (Bp., 1895. aug. 30.— Bp., 1944. nov. 2.): labdarúgó, korának világhírű kapusa. 1909-ben már az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) csapatában játszott, innen a Budai FC-be, majd a 33 FC-be került. Alig 17 éves korában indult első külföldi útjára és 1912-ben bekerült a válogatott csapatba, melynek 30 alkalommal volt tagja. — Irod. Fekete Pál: Orth és társai (Orth György — Schlosser Imre, Zs. K. Bp., 1963). Zsák Zoltán (Nyíregyháza, 1880. febr. 3. —Bp., 1966. okt. 13.): botanikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1962). A kolozsvári egyben természetrajzot hallgatott és 1920-ban növénytanból doktorátust szerzett. Richter Aladár és Borbos Vince tanársegédje, 1908-tól haláláig a bp.-i Vetőmagvizsgáló Állomás (később Intézet) munkatársa, közben 1941-től 1943-ig a kassai Vetőmagvizsgáló Intézet vezetője. A vadon előforduló hibrideket kutatta, új növényeket fedezett fel és nevezett el. Legjelentősebb vetőmagvizsgálati munkássága. Herbáriumokat, mag- és gyommaggyűjteményeket állított össze. — F. m. Összehasonlító hibridtanulmányok (Botan. Közi, 1921); Maggyűjtemény (Bp., 1930); A magyar búza gyommagvai (Bp., 1936); Florisztikai adatok a hazai növényvilág ismeretéhez (Botan, Közi. 1941). Zsakula Milán (Korenica, Horváto., 1877 —Bp., 1921. jan. 2.): gépészmérnök. Oklevelét 1900-ban a bp.-i műegy.-en nyerte. Zipernowsky Károly mellett tanársegéd, utóbb adjunktus. 1910-ben műszakidoktor, 1913-tól műegy.-i magántanár. Az 1908-ban megindított Elektrotechnika c. szakfolyóiratnak 1908— 1910-ben szerk.-je, a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek főtitkára. Kiváló oktatómunkája mellett jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Korai halálában valószínűleg szerepe volt annak a súlyos áramütésnek, mely 1920 nyarán érte. — F. m. Gleichstrommessungen (Neuruppin, 1901); Zárt mágneskörrel bíró egyphasisu transformátorok elmélete (Bp., 1904); Wechselstromtechnik (I—IV., Wien —Leipzig, 1906); Dynamogépek . . . (műegy. jegyzet 1088