Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
M - Muhits Sándor - Muhoray Elemér - Mulartz János Henrik - Munk Artúr - Munk József - Munkácsi Bernát
Muhits 250 Nagy szerepet játszott a m. iparpolitika parlamenti és hírlapi propagálásában. — F. m. A vámügy és Magyarország közgazdaságának új szervezése (Bp., 1874); Iparpolitikai tanulmányok (Bp., 1877); A vámkérdés megoldása (Bp., 1896). — Irod. Ipari öntudatunk ébresztői (Kenéz Béla szerk., Bp., 1943). Muhits Sándor (Bakonypeterd, 1882. márc. 9.—Bp., 1956. máj. 8.): festő és iparművész, tanár. Bp.-en végezte az iparművészeti isk.-t, illusztrációival tette ismertté nevét. 1905-től tanár. Az I. világháború idején 1915-ben orosz hadifogságba került. Eleinte a krasznojarszki játékgyár művészeti vezetőjeként, majd 1917 után Moszkvában grafikai szakisk.-k szervezőjeként tovább folytathatta művészi tevékenységét. 1920-ban hazatért, s 1921—25 között a miskolci művésztelep vezetője és tanára, 1935-től az Iparművészeti Isk. textilszakosztályának vezetője. 1946-ban nyugalomba vonult. Dekoratív templomi festményeken kívül (szegedi Fogadalmi templom, Zala, Bihar, Kunszentmárton) serlegek, könyvillusztrációk és üvegfestmények (marosvásárhelyi kultúrpalota) készítésével is foglalkozott. Muhoray Elemér (Jászberény-Hajta puszta, 1901. okt. 20.—Bp., 1960. febr. 2.): népiszínjáték-szervező. Szegény munkáscsaládból származott. 1922-ben végezte el a Mattyasovszky—Bolváry-féle filmszínészképző és rendezői isk.-t Bp.-en. Feladatának tekintette a drámai értékű m. néphagyományokat az új nemzeti színjátszó formának megfelelően színpadra hozni. A színészképző isk. elvégzése után elhelyezkedni nem tudott. Ezért 1922-től előbb Bp.-en, majd külföldön alkalmi munkákból élt. 1928-tól vidéken, 1931-től Pesterzsébeten színész és rendező, rövid ideig a Magyar Színháznál is működött. 1937-ben megszervezte az új Tháliát, majd a Művész Stúdiót, ez utóbbit rendészeti okokra hivatkozva bezárták. 1938-ban indította el Fóton a faluszínpad-mozgalmat. A Gyöngyösbokréta mozgalommal szemben azt a szerepet vállalta a dráma terén, amit Bartók Béla és Kodály Zoltán a műzene terén végeztek. A faluszínpad-mozgalmat elfojtották és őt az ország minden falujából kitiltották. 1940-től a Vasas Székházban rendezett népijáték-bemutatót. 1942-től a leventék központi színjátszó csoportjának a vezetője. A Békepárt tagjaként 1944-ben ellenállási csoportot szervezett. 1945 után a bp.-i Nemzeti Bizottság tagja lett. 1945-ben elindította népi színjátszó csoportját együttes néven, mellyel Bp.-en és vidéken két és fél év alatt több mint 150 bemutatót tartott. 1948-tól a Szabad Művelődési Tanács, 1951-től haláláig a Népművelési Intézet osztályvezetője volt. — F. m. Hagyományunk, műveltségünk, életünk (Bp., é. n.); Magyar játékszín (Bp., 1940); Az ifjúvezető kultúrmunkája (Kolozsvár, 1943); Népmesebábjáték (Bp., 1954); Mesejátékok (Bp., 1957); Úttörő színpad (jelenetek, egyfelvonásosak, Bp., 1959) — írod. Vitányi Iván: A néptánc mozgalom indulása (Muzsika, 1965). Mulartz János Henrik (Düren, 1688. máj. 13. —Győr, 1777. okt. 8.): orvos, az első győri kórház megalapítója. 1725-ben orvosdoktori diplomát szerzett a paduai egyb en. Rövidesen Győrbe került, ahol 1750-ig mint várerődítési orvos dolgozott. 1749-ben a várostól kapott telken saját vagyonából felépítette az első győri kórházat, mely azon a helyen működött 1751-től 1895-ig, haláláig kórházában dolgozott s végrendeletében egész vagyonát a kórházra hagyta, akárcsak felesége, Neupauer Mária Terézia, aki 1766-ban halt meg. — Irod. Az első győri kórház (Kisalföld, 1963. szept.). Munk Artúr (Szabadka, 1886. máj. 25.— Szabadka, 1955. nov. 8.), jugoszláviai magyar író. A bp.-i egy.-en szerzett orvosi diplomát. Egy ideig hajóorvos volt, majd 1921-ben, az I. világháború befejezése után Szabadkán telepedett le. Az I. világháború idején orosz fogságban szerzett élményei alapján írt regényével (A nagy káder, Szabadka, 1930) kezdte írói pályáját. Számos novellája és karcolata jelent meg a jugoszláviai m. sajtóban. — F. m. Hinterland (Szabadka, 1933); Köszönöm eddig is . . . (Újvidék, 1956); Bácskai lakodalom (Újvidék, 1961). Munk József (Bp., 1890. nov. 30. — ?): úszóbajnok, vendéglős. Az 1908. évi londoni olimpián II. helyezést elért magyar 4X200 m gyorsúszóváltó tagja. 1911-ben a Magyar Torna Klub (MTK) színeiben nyerte a 100 yardos magyar gyorsúszóbajnokságot. Az I. világháborúban bevonult, azután nyoma veszett. Munkácsi Bernát, 1881-ig Munk (Nagyvárad, 1860. márc. 12. —Bp., 1937. szept. 21.), nyelvész és etnológus, az MTA tagja (1. 1890, r. 1910). Egy.-i tanulmányainak végeztével tanári oklevelet szerzett. 1880-ban bejárta a csángó falvakat, hogy tanulmányozza nyelvüket és szokásaikat. 1885-ben az MTA támogatásával külföldi tanulmányutat tett a votjákok (udmurtok) között a Káma folyó vidékén és a szimbirszki csuvasoknál. 1888 — 89 között a vogulok (manysik) között járt Ny-Szibériában. 1890-ben a pesti izr. hitközség tanfelügyelőjévé neveze