Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
N - Németh Antal (1838-1902) - Németh Antal (1892-1965) - Németh Béla - Németh János, Nyéki Németh - Németh János, Németh László János - Németh József (1854-1916) - Németh József (1868-1948)
291 lyés László: N. A. (Csillag, 1953); Komlós Aladár: Elfelejtett arcok (Élet és Irod. 1963. 4. sz.). Németh Antal (Bélc, 1838. jan. 17.— Győr, 1902. jan. 21.): pedagógus. A pesti egy.-en szerzett tanári oklevelet. Előbb Budán, később Pozsonyban tanított. 1872-ben tanfelügyelőnek nevezeték ki. 1878-ban a győri tankerület főig.-ja lett. Széles körű pedagógiai és irodalmi munkásságot fejtett ki és sokat tett a közoktatás fejlesztéséért. — F. m. Sokrates (Pozsony, 1869); Mikor remélhetjük népnevelésünk előmenetelét? (Pozsony, 1872); Érzelmek és ezek nevelése (Pozsony, 1875); A középiskolák történeti fejlődésének rövid vázlata (Győr, 1895); A keresztény nevelés alapelvei (Pozsony, 1895); A magyar nők a történelemben (Pozsony, 1896). Németh Antal (Vasvár, 1892. okt. 13.— Szombathely, 1965. szept. 20.): író, múzeumvezető. 1904-ben cipészinasként Bp.-re került. Felszabadulása után néhány évet Grazban töltött, írogatott és verselgetett. 1910 körül Vasvárra tért vissza és egy ügyvédnél irodavezetőként dolgozott az I. világháború kitöréséig. A Tanácsköztársaság idején Vasvár községi tanácsának elnöke és a járási direktórium tagja volt. A Tanácsköztársaság megdöntése után hosszú ideig bujdosnia kellett. 1926-tól a Vasvári Újság c. szocialista hetilap felelős szerk.-je. 1951-ben megszervezte a vasvári járási múz.-ot. Az általa kezdeményezett ásatások eredménye néhány korai Árpád-kori vaskohó és ehhez kapcsolódó régiségek feltárása. Németh Béla (Ócsa, 1854. febr. 25.— Bp., 1881. febr. 9.): újságíró, szerkesztő. Beiratkozott a bp.-i egy. bölcsészettudományi karára, de abbahagyta tanulmányait és újságíró lett. Munkatársa volt a Független Polgárnak és a Magyar Hírlapnak, majd pedig szerk.-je a Képes Hetilap, a Tarka Világ, A Család Lapja és végül a Képes Családi Lapok c. folyóiratoknak. Ezek nagy népszerűségre tettek szert. Katonaként Boszniába vezényelték, ahol lappangó tuberkulózisa elhatalmasodott, s korán meghalt. Korának számos jeles költőjét s íróját nyerte meg folyóiratai munkatársául, köztük Arany Jánost, Reviczky Gyulát, Tolnai Lajost, Mikszáth Kálmánt. — Irod. Nekrológok (Pesti Napló, Ellenőr, Egyetértés 1881. febr. 10.); Mészáros István, N. B. (Képes Családi Lapok, 1881. febr. 20.) Németh János, Nyéki Németh (?, 1748 — Pest, 1807. jan. 24.): királyi jogügyigazgató. 1795-ben a m. jakobinusok elleni felségsértési és hazaárulási perben közvádló. Ebben a beosztásában egyéni becsvágytól is fűtött aulikus vérszomjas magatartást tanúsított. Hivatali pályájának állomásai: 1788-tól személynöki ítélőmester a Kir. Táblán, 1792-től a Magy. Kamara kötelékébe tartozó kir. ügyigazgatóság vezetője; 1798-tól a bécsi Directorium in Cameralibus tagja; 1805-től a Magy. kir. Udvari Kancellária referense; 1806-ban septemvir. — Irod. A magyar jakobinusok iratai (I—III., kiadta Benda Kálmán, Bp., 1952 — 57). Németh János, Németh László János (Zalaegerszeg, 1923. máj. 28. —Sopronkőhida, 1945. febr. 16.): költő. Jogot tanult Pécsett, majd gyári munkás, később tisztviselő lett Győrött. 1943-ban megalakította és vezette a József Attila Irodalmi Kört, mely kapcsolatot teremtett a kommunista párttal, és a fennálló rendszer és háború ellen röpcédulák terjesztésével, valamint szóbeli agitációval küzdött. 1944. nov.-ben a nyilasok behívták katonának, dec.-ben letartóztatták és 1945. febr. végén kivégezték. — F. m. Senki földjén (versek, Lázs Sándorral és Vörös Jenővel, Győr, 1943); Kegyelmet senkitől sem kérek (versek, Győr, 1959); Csak értetek... (versek, Bp., 1960). — írod. Haraszti János: Ne felejtsétek, hogy éltem (Kisalföld, 1963); K. Szabó László: Értetek. . . Emlékezés N. L. J.-ra (Kisalföld, 1965. febr. 16.); Németh József (Szeged, 1854. márc. 6.— Bp., 1916. jún. 2.): színész, a Népszínház közkedvelt komikusa és operetténekese. Színi pályáját Hódmezővásárhelyen 1871-ben kezdte és 1885-ig, mikor a Népszínház tagja lett, vidéken (Szeged, Debrecen stb.) működött. 1903-ban a miskolci színházat igazgatta, majd a Király Színház szerződtette. Bár a dráma felé vonzódott, szép baritonhangja miatt inkább operettszerepekben foglalkoztatták. — F. sz. Zajtai (Gaál: A peleskei nótárius); Zsupán (J. Strauss: A cigánybáró); Eisenstein (J. Strauss: A denevér). — Irod. Verő György: A Népszínház Budapest színi életében (Bp.,1925)Németh József (Abony, 1868. febr. 25.— Bp., 1948. júl. 13.): kertész, szakíró. 1892-benlépett állami szolgálatba az aszódi fiúnevelő intézet kertészetének vezetőjeként. 1894 — 1917 között különböző kertészeti isk.-kban tanított. Hosszabb időn át a bajai Kertészsegédképző Isk. ig.-ja volt. 1917-ben központi szolgálatra rendelték be a Földművelésügyi Min.-ba. 1930-ban gazdasági tanácsosként ment nyugalomba. A kertészeti oktatás és igazgatás mellett jelentős munkát fejtett ki a szakirodalom terén. Kertészettörténeti anyagot is feltárt. A legtöbb hazai 193