Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)

S - Simon Blanka, Simon Norbertné - Simon Ferenc - Simon József - Simon Jukundián - Simon Lajos

629 1965); Prof. Dr. S. B. (Nekrológ, Fogorv. Szle, 1966. 59. sz.) Simon Blanka, Simon Norbertné (Arad, 1878. júl. 26.— Bp., 1959. szept. 27.): szakíró. Cikkei erdélyi, később fővárosi napilapokban és szaklapokban jelentek meg és azokban, valamint számos rádióelőadásában női prob­lémákkal, továbbá a lakáskultúrával és az otthon művészetével foglalkozott. A Magyar Nők Társasköre és a Dolgozó Nők Clubja alelnöke volt. Szerk. A dolgozó nő otthon (Bp., 1960) c. kiaványt. — F. m. Házi minden­tudó (Bp., 1946). — írod. V. J.: Hat évtized a munka frontján (S. B. életútja, Pestmegyei Hírlap, 1959); V. Gy.: Meghalt S. B. (Népszava, 1959); Simon Ferenc (Szeghalom, 1907. jan. 26. —Dachau, 1945): a munkásmozgalom mártírja, cipészmunkás. Az 1920-as évek második felében részt vett a bőrös­ szakszer­vezet munkájában a baloldali csoport egyik vezetőjeként. 1930-tól a KMP-nek tagja. 1934-ben került először a politikai rendőrség kezébe. Hosszú vizsgálati fogság után szabad­lábra helyezték. 1938 végétől a Bőripari Munkások Szakszervezetének alelnöke. A szakszervezeti ellenzéki mozgalom egyik él­harcosa. 1941-ben a párt utasítására illega­litásba vonult. 1942. máj.-ban a bőripari munkásság legjobbjaival együtt letartóztatták. Hétévi fegyházbüntetésre ítélték, majd Né­meto.-ba hurcolták. A dachaui koncentrációs táborban esett áldozatul a fasiszta terrornak. — írod. Dokumentumok a magyar forra­dalmi munkásmozgalom történetéből. 1935 -1945 (Bp., 1964). Simon József (Szenyér, 1892. máj. 6.— Marcali, 1919. aug. 28.): r. k. pap, a Magyar Tanácsköztársaság mártírja. Miután pappá szentelték, Marcaliban káplán. Már a Tanács­köztársaság előtt hitet tett a népuralom mel­lett. A Tanácsköztársaság idején közreműkö­dött a Somogy vm.-i termelőszövetkezetek létrehozásában. Meggyőződéses híve lett a Ta­nácsköztársaságnak, a szószékről is támogatta a proletárdiktatúrát. A tanácshatalom meg­döntése után 1919 aug.-ában a Prón­ay-tisztek halálra kínozták. — Irod. Szolga Tamás: S. pap halálának 42. évfordulójára (Somogyi Néplap, 1961. aug. 29.); Simon Lajos: Pró­nay hintaján (Esti Hírlap, 1962. máj. 5.); Andrássy Antal: A hóhér tollat fogott (So­mogyi Néplap, 1963. okt. 27.). — Szt. Ham­burger Jenő: Latinka ballada. Simon Jukundián (Csíkszentkirály, 1813. ápr. 29.—Nagyszeben, 1894. ápr­ 22.): Fe­renc-rendi pap-tanár, zenei író. Csíksomlyón, Bécsben tanult. Volt hitszónok, tanító, tanár, tanítóképző intézeti ig. Csíksomlyón, tar­tományfőnök is. 1893-tól haláláig Nagysze­benben működött. Az erdélyi modern tanító­képzés egyik megalapozója. 1869-ben adta ki először énekeskönyvét, melynek a Kájoni János-féle Csíki Cantionale volt az alapja. Ebben mintegy 97, a nép ajkáról gyűjtött éneket közölt. — F. m. Katolikus egyházi éne­keskönyv (Kolozsvár, 1869). — Irod. György József: A ferencrendiek élete és működése Erdélyben (Kolozsvár, 1930); Biró Vencel-Boros Fortunát: Erdélyi katolikus nagyok (Kolozsvár, 1941); Simon Lajos (Cserépváralja, 1876. márc. 13.—Bp., 1942): pedagógus, író. Bp.-en pol­gári isk. tanár, majd ig. 1922-ben megala­pította az Orsz. Gárdonyi Géza Irodalmi Társ.-ot. Megalapította a Magyar Család és Meseország, szerk. a Magyar Népiskola, a Tanító és a Tanítók Szövetsége c. lapokat. Sík Sándor Simai Kristóf Simon Béla Simon

Next