Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
S - Székely Aladár, Bleyer - Székely András - Székely Arnold - Székely Árpád - Székely Artúr - Székely Béla (1889-1939) - Székely Béla (1891-1955)
Székely 1927. nov. 22.): bakteriológus. ~ Bertalan fia. 1899-ben a fertőző betegségek kísérletes kór- és gyógytanának magántanára. 1900-tól tanársegéd, majd adjunktus az általános kór-és gyógytani tanszéken Bp.-en. 1905-től a Pasteur Intézet ig.-ja, ny. rk. tanár. 1920-tól az orvosi etika előadója a bp.-i egy.-en. 1906 — 1923 között az Orvosi Hetilap szerk.-je volt. — F. m. A tüdővész gyógytana (Bp., 1894, németül is); A vér baktériumölő képessége (Bp., 1896); A hörgők, a tüdő és mellhártya betegségének orvoslása (Bp., 1903). — Irod. Vámosy Zoltán, Sz. Á. (Orv. Hetil. 1927. 71. sz.) Székely Aladár, Bleyer (Békésgyula, 1870. márc. 5.—Bp., 1940. szept. 27.): fényképész. Az 1890-es években Gyulán és Orosházán működött. Karácsonyi János Békésmegye története (Gyula, 1896) c. monográfiájának fényképész munkatársa volt. A fotóművészeti realizmus első jelentős hazai képviselője. Jellemző erejű portrékat készített a 20. sz. eleji m. művészeti élet majdnem valamennyi kiemelkedő egyéniségéről s ezeket írók és művészek c. albumában (Bp., 1914) tette közzé. Művészetét igen nagyra becsülte Ady, kiről nagyszámú mell- és egészalakos képet készített. Ady halála után, 1920 körül 7 eredeti Ady-arcképből álló albumot adott ki, melynek előszavát Móricz Zsigmond írta. 1966-ban Gyula városa Székely Aladár-emlékdíjat alapított. — Irod. Gisser Gyula: A magyar fotográfia mesterei (Foto, 1965). Székely András (Tatabánya, 1909. márc. 5. —Csernyigov, SZU, 1943. jan.): úszó, műszaki tisztviselő. A Los Angelesben 1932-ben olimpiai harmadik helyezést elért és Párizsban 1931-ben Európa-bajnokságot nyert 4x200 m gyorsúszó váltó tagja, Európa 1931. évi 100 m gyorsúszóbajnokságának 2. helyezettje Párizsban. A II. világháborúban mint munkaszolgálatos Ukrajnában elpusztult. Székely Arnold (Bp., 1874. nov. 6.— Montreal, Kanada, 1958. szept. 24.): zongoraművész és pedagógus. Ügyvédnek készült, majd a zenei pályát választotta. Előbb Thomán István, 1903-tól Berlinben Ferrucio, F. Busoni tanítványa. 1905-ben hazatért, 1907 —1939 között a Zeneművészeti Főisk. tanára volt (1920-tól a zongora-tanárképző vezetője). Külföldön is több sikeres koncertet rendezett. 1948-ban Párizsban zenepedagógiai előadást tartott. 1945-től a Fodor Zeneisk. tanára volt. 1951-től Kanadában működött, ahol hangversenyezett és tanított. Neves tanítványok egész sorát nevelte: Fischer Annie, Földes Andor, Solti György, Kentner Lajos, Farnady Edit, Doráti Antal. Székely Árpád (Marchendorf, 1861. febr. 28.—Bp., 1914. máj. 10.): festő és illusztrátor. «-«-n Bertalan fia. Atyjánál és Münchenben, valamint Bp.-en Lotz Károlynál végezte tanulmányait. Műegy.-i adjunktus volt. 1906-ban Milánóban díszoklevelet és a Nemzeti Szalon grafikai kiállításán II. díjat nyert. Irod. I. N. N., Sz. Á. (Művészet, 1914.) Székely Artúr (Kisbér, 1887. márc. 26. Bp., 1952. júl. 27.): közgazdasági író. 1910 — 13-ban a Magyar Vegyészeti Gyárosok Orsz. Egyesületének, 1914 — 1916-ban a Magy. Vámpolitikai Központ titkára. 1916-tól a bp.-i Kereskedelmi és Iparkamara titkára, külkereskedelmi osztályának vezetője. Emellett 1923-tól a Magy. Vámpolitikai Központ ig.-ja, 1920-tól a Magy. Külkereskedelmi Szövetség ig.-ja. 1927-től 1932-ig szerk. a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Külkereskedelmi Közleményeit. 1945-től 1948-ig a Kereskedelmi és Iparkamara megbízott főtitkára. — F. m. Háború és közgazdaság (Bp., 1915); Háborús gazdasági törvények és rendeletek (I —VI., Bp., 1917 — 1918); Importőrök kiskátéja (Bp., 1919); Kiviteli politikánk és a gazdasági válság (Bp., 1921); Magyarország kereskedelmi szerződéses politikája (Bp., 1926); A középeurópai vámpolitikai közeledés kérdése (Bp., 1931); Középeurópai kereskedelmi politika (Bp., 1936); Gyümölcsértékesítés (Bp., 1940). Székely Béla (Bp., 1889. júl. 17.-SZU, 1939 jan. 10.); a munkásmozgalom harcosa, banktisztviselő. 1906-ban lépett be az SZDP-be. A forradalmi baloldal aktív tagja. A szakszervezeti mozgalomban a banktisztviselőket szervezte. Tevékenyen részt vett a KMP megalakításának előkészítésében, amelynek megalakulásától kezdve tagja volt. A Tanácsköztársaság idején pénzügyi népbiztos. A proletárhatalom megdöntése után Bécsbe emigrált. 1930-tól Berlinben dolgozott, majd 1933-tól az SZU-ban élt és a külkereskedelemben működött. 1938-ban letartóztatták. A törvénysértések áldozata lett. — Irod. Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. 1919 —1929. (Bp., 1964). Székely Béla (Bethlen, 1891. jún. 1.— Buenos Aires, Argentína, 1955): újságíró, író, pszichológus. Főisk. tanulmányait Nagyváradon és Bp.-en végezte. Előbb e két városban újságíróskodott, majd Kolozsvárott szerk. az Új Kelet, Keleti Újság és 5 órai Újság c. lapokat. Részt vett az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség munkájában és megszervezte az „Aviva" leány-világmozgalmat. Munkatársa volt Kassák Lajos folyóiratainak, a Dokumentumnak 730