Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)

T - Tamássy József - Tamássy Károly - Tamássy Miklós - Tanárky Gedeon

Tamássy 816 Szűzmáriás királyfi (r., Kolozsvár, 1928); Erdélyi csillagok (elb., Kolozsvár, 1929); Címeresek (r., Kolozsvár, 1931); Helytelen világ (elb., Kolozsvár, 1931); Ábel a rengeteg­ben (r., Kolozsvár, 1932); Ábel az országban és Ábel Amerikában (mindkettő Kolozsvár, 1934); Énekes madár (színmű, Bp., 1934); Rügyek és reménység (elb., Bp., 1935); Jég­törő Mátyás (r., Kolozsvár, 1936); Tündöklő Jeromos (színmű, Kolozsvár, 1936); Ragyog egy csillag (r., Kolozsvár, 1937); Virág­veszedelem (elb., Bp., 1938); Magyari rózsafa (r., Bp., 1941); Vitéz lélek (színmű, Bp., 1941); Csalóka szivárvány (színmű, Bp., 1942); Ösí2r<?5 novellái (Bp., 1942); Virrasz­tás (cikkek, Bp., 1943) ; A legényfa kivirágzik (elb., Bp., 1944); Hullámzó vőlegény (szín­mű, Bp., 1947); Zöld ág (r., Bp., 1948); Bölcső és bagoly (r., Bp., 1953); Hazai fiikor (r., Bp., 1953); Elvadult paradicsom (össze­gyűjtött novellák, 1922 — 1926, Bp., 1958); Világ és holdvilág (összegyűjtött novellák, [936 — 1957, Bp., 1958); Szirom és Boly (r., Bp., 1960); Játszi remény (elb., Bp., 1961); Akaratos népség (összegyűjtött színművek, Bp., 1962); Hétszínű virág (elb., Bp., 1963). — írod. Zsigmondi Ferenc: T. Á. (Prot. Szle, 1925); Makkai Sándor:T.Á. (Erdélyi Helikon, 1927); Németh László: T. A. (Nap­kelet, 1928); Molter Károly: T. Á. (Erdélyi Helikon, 1928); Schöpflin Aladár: T. Á. (Nyugat, 1929); Bisztray Gyula: T. Á. (Magy. Szle, 1930); Kerccsényi Dezső: T. A. (Prot. Szle, 1930); Sárközi György: T. A. (Nyugat, 1930); R. Berde Mária: T. Á. (Er­délyi Helikon, 1931); Babits Mihály: T. A. (Nyugat, 1933); Halász Gábor: T. Á. (Prot. Szle, 1934); Kós Károly: T. Á. (Erdélyi Helikon, 1936); Rónay György: T. Á. (Magy. Kultúra, 1938); Babits Mi­hály: írók két háború közt (Bp., 1941); Kárpáti Aurél: Főpróba után (Bp., 1956); Illés Endre: Krétarajzok (Bp., 1957); József Attila: Összes művei (III., Bp., 1958); Béládi Miklós: T. Á. (Kortárs, 1961); Czine Mihály: T. Á. (Új írás, 1965); Féja Géza: T. Á. (Bp., 1967.) Tamássy József (Veszprém, 1837. márc. 13.—Újpest, 1892. szept. 4.): színész, nép­színműénekes, 1871-től Blaha Lujza partnere. Volt pék, molnár, lakatos és szűrszabóinas, de mindenhonnan megszökött. Szöllosy Mi­hály és Szuper Károly társulatában kezdte pályafutását. 12 évi vidéki szereplés után 1869-ben a városligeti arénában játszott Kőmíves Imre társulatában, onnan szerződ­tette Paulay Ede a Nemzeti Színházhoz. 1876-ban Blaha Lujzával a Népszínházhoz szerződött. Daliás alakja és szép bariton hangja révén kora ünnepelt népszínműhőse volt. — F. sz. Korpádi Gergely (Szigligeti: Szökött katona); Andris bojtár (Szigligeti: Csikós); Vágó Miklós (Tóth Ede: A tolonc); Csillag Pál (Csepreghy: A piros bugyelláris). — írod. Újházi Ede: Régi színészekről (Bp., 1908); Verő György: A Népszínház Buda­pest színi életében (Bp., 1925). Tamássy Károly (Jolsvatapolca, 1806. máj. 30.—Debrecen, 1885. júl. 2.): gyógy­szerész, pomológus. 1820 — 1824 között gyógyszerészgyakornok volt Jolsván. 1824 — 25-ben a pesti egy.-en letette vegytani és növénytani vizsgáit és Bécsben elnyerte a gyógyszerészi oklevelet. Mint segéd a pesti belvárosi gyógyszertárban dolgozott. 1831­ben Debrecenben gyógyszertárat vett. A sza­badságharcban nemzetőr kapitányként vett részt. Jelentős munkát fejtett ki a pomológia terén. A hazai és különösen az alföldi viszo­nyok között a népi termesztésben elterjedt gyümölcsfajtákat írta le. — F. m. A gyógy­szerészet története, hiteles okmányok után (Deb­recen, 1883); Adalékok a vegytan történetéből (Debrecen, 1884). - írod. Villási Pál: T. K. (GyümÖlcsészeti és Konyhakertészeti Füz. 1882.) Tamássy Miklós (Debrecen, 1881. márc. 20.—Bp., 1933 körül): díszlettervező. A fes­tőak. elvégzése után 1904-ben szerződött az Állami Operaházhoz mint szcenikai fel­ügyelő. Közben a Phőnix filmgyárnál is működött mint díszlettervező (99-es; Az ördög; Árendás zsidó; Júdás; Skorpio). A 30-as években az állami színházak szcenikai felügyelője volt. Kéméndy Jenővel együtt több új technikai megoldást alkalmazott a Wagner-operák színrehozatalánál (rajnai sel­lők repülése, walkürök lovaglása). Legsike­rültebb díszlet- és jelmeztervei a Cigánybáró­hoz és a Kőműves Kelemenhez készültek. Tanárky Gedeon (Nagykőrös, 1815. okt. 26.—Bp., 1887. nov. 23.): kultúrpolitikus, az MTA 1. tagja (1867). ~ János orvos fia. Bölcsészeti és jogi tanulmányokat végzett, Lónyay János udvari kancelláriai referendárius titkára. 1840-ben a pozsonyi ogy.-en távol levő mágnások képviselőjeként vett részt. 1842-től Nagykőrös főjegyzője, 1848 —49-ben Nagykőrös képviselője az első népképviseleti ogy.-en. A kormányt Debre­cenbe is követte. 1850-ben a szabadságharc alatt folytatott politikai szereplése miatt hadi­törvényszék elé állították, de 1851-ben kegyelmet kapott. A közélettől visszavonult és csak a protestáns egyházi élet terén műkö­dött, valamint történelmi és pénzügyi tanul-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék