Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
S - Szederkényi Anna, Párniczky Edéné - Szederkényi Nándor - Szegedi Boris - Szegedi Ferenc Lénárd - Szegedi Gergely - Szegedi János - Szegedi Lőrinc
sőbb elnökének választották meg. 1922-ben Békéscsaba ügy.-i képviselője. A szociáldemokrata mozgalom egyik vezető politikusa, az országos pártvezetőség tagja. 1931-ben és 1939-ben ismét képviselővé választották. Ideiglenesen ellátta a párt főtitkári teendőit is. A felszabadulást követően az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzeti Főtanács tagja. 1948-ig az SZDP főtitkárhelyettese, a párton belül a KMP-vel való együttműködést és egyesülést ellenezte. 1950-ben letartóztatták; a börtönben halt meg. Szederkényi Anna, Párniczky Edéné (Mezőnyárád, 1882. nov. 26.—Bp., 1948. dec. 21.), író. Tanítóképzőt végzett s rövid ideig vidéken tanító volt. Újságírói pályáját Kaposváron kezdte, onnan Bp.-re került. 1926-ban a Kis Újság felelős szerk.-je. Első nőtagja az Újságírók Egyesületének. Első férje Haraszthy Lajos költő volt Regényeket, novellákat írt, gondosan alkalmazkodva az ún. középosztály igényeihez. — F. M. A jövő felé (r., Bp., 1906); A kőfalon túl (színdarab, 1910); Amíg egy asszony eljut odáig (r., Bp., 1916); Sorsok ha találkoznak (r., Bp., 1918); Lázadó szív (r., Bp., 1925); Egy darab kenyér (r., Bp., 1947). — Irod. Török Sophie: Nők az irodalomban (Nyugat, 1932); Sz. A. meghalt (Hírlap, 1948. 298. sz.); Szederkényi Nándor (Eger, 1838—Bp., 1916. ápr. 24.): újságíró, politikus, helytörténész. A kiegyezés után függetlenségi lapszerkesztő, 1873-tól a dunapataji kerület, majd 1878-tól 1896-ig és 1901-től 1906-ig Eger függetlenségi párti képviselője. Az Ugrosi-frakció elnöke az obstrukció idején. 1907-ben Heves vm.-i főispán volt. — F. m. Heves vármegye története (II —IV., Eger, 1890—93). A magyar államiság fejlődése, küzdelmei (Eger, 1901). Szegedi Boris (Sajószöged, 1895. febr. 9. —Bp., 1967. márc. 17.): ifjúsági író, Nagy Lajos író felesége. Meséi, novellái jelentek meg különböző lapokban (Pesti Hírlap, Új Idők stb.). — F. m. Fur-Fa-Rag-Ta kínai ezermester kópéságai (mesék, Bp., 1936); Ez a ház eladó (novellák, Bp., 1949). — írod. Kardos Pál: Nagy Lajos (Bp., 1958); Barabás Tibor: Búcsú Sz. B.-tól (Élet és írod. 1967. 12. sz.). Szegedi Ferenc Lénárd (Nagyszombat, 1654—Kassa, 1675. szept. 12.): egri püspök. Bécsben, Rómában tanult. 1644-ben esztergomi kanonok. 1660-ban erdélyi, 1663-ban váci, 1670-ben egri püspökké nevezték ki. Az ő költségén jelent meg a Cantus Catholici Latino-Hungarici (Cassoviae, 1674), a Kisdi-féle Cantus Catholicinál bővebb, attól független énekgyűjtemény. Szegedi Gergely (Szeged, 1511—Debrecen, 1570): énekszerző, prédikátor, szónok. 1556-ban Wittenbergben tanult. 1567 nyarától Debrecenben prédikátor. Híres Énekeskönyvét 1569-ben adta ki Debrecenben. Ebben közölte tíz zsoltárfordítását és négy eredeti szerzeményét is. Versei mellett egy, Petrovics Péterhez intézett latin Epistolájs. (Wittenberg, 1557) maradt fenn. Verseinek újabb kiadása Szilády Áron gondozásában: Régi Magy. Költők Tára (VI., Bp., 1896); énekeskönyvének hasonmáskiadása. Szilády Áron jegyzeteivel: Szegedi Gergely énekeskönyve (Bp., 1893). — Irod. Bucsay Mihály: Sz. G. debreceni reformátor, a kálvini irány úttörője hazánkban (Bp., 1945); Horváth János: A reformáció jegyében (Bp., 1953); Szegedi János (Acsád, 1699. ápr. 4. —Nagyszombat, 1760. dec. 5.): jezsuita, egyetemi tanár, egyházjogász. Tanulmányait Nagyszombatban végezte, ahol 1730-ban bölcseleti és hittudományi doktorátust szerzett. 1731-től 1734-ig bölcseletet, 1736-tól 1738-ig egyházjogot tanított a nagyszombati egyben. 1741-től Grazban adott elő, 1743-ban Kolozsvárt a rendház rektora. Később a győri rendház vezetője. 1751-től 1753-ig ismét Nagyszombatban tanár, majd a bécsi Pazmaneum s utóbb a budai főiskolák ig.-ja. Ezután a nagyszombati papnevelő ig.-ja haláláig. Korának nagy hatású jogi írója, nemcsak szigorúan vallási-természetjogi irányzatú és így retrográd szemléletű tankönyvei, hanem gyakorlati irányú jogi kézikönyvei, törvénygyűjteményei is a maguk idején elterjedtek voltak. — F. m. Tripartitum Juris Ungarici Tyrocinium . . . (I—III., Tyrnaviae, 1734); Rubricae sive synopses titulorum . . . universi juris Ungarici . . . (I —III., Tyrnaviae, 1734); Manuale jurisperitorum Ungariae . . . (Jaurini, 1749, Claudiopoli, 1763). — Irod. Pauler Tivadar: Sz. J. jellemzése (MTA Ért. 1856); Degré Alajos: Jogi professzorok emlékezete (Bp., 1936); Szegedi Lőrinc (Szeged, ? —Szatmár, 1594), ref. lelkész, költő. 1562-től a wittenbergi egy.-en tanult. 1567-től 1575-ig Békésen működött, s mint a Körös és Maros közötti terület seniora, igyekezett erőszakosan elnyomni az unit. mozgalmat, 1575-től iskoláig. Szatmáron, 1584-től lelkész, majd esperes. — M. Psalmi. . . (Wittenberg, 1564); Theophania. . . (iskoladráma, Debrecen, 1575). — Irod. Házy Albert: A XVI. század társadalomszemlélete Semeccerus Miklósnál és Sz. L.-nél (Szeged, 1938); Horváth János: A reformáció jegyében (Bp., 1953); Régi magyar vígjátékok (bevezette Dömötör Tekla, Bp., 1954)