Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)

Z - Zemplényi Tivadar - Zentai Dezső, Hoffmann - Zerffi Gusztáv, Hirsch

1669 1940); Krúdy Gyula: Z. Á., az utolsó roman­tikus költő (1927. írói arcképek, I., Bp., 1957); Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Bp., 1959)­Zemplényi Tivadar (Eperjes, 1864. nov. 1. —Bp., 1917. aug. 22.): festő. A Minta­rajzisk.-ban Székely Bertalan és Lotz Károly, majd Münchenben Hackl és Löfftz növen­déke volt. Hazatérése után Nagybányán, később Szolnokon dolgozott. 1890-ben a Műcsarnokban kiállított Templomban c. mű­vét Ferenc József vásárolta meg. Ez megala­pozta hírnevét. 1903-tól a Képzőművészeti Főisk. tanára volt. Plein air színhatású­ élet-és tájképei a müncheni akadémikus stílus képviselői (Szegény asszony otthona, Brícsúsok, Zarándoknő, Tehenek a patakban stb.). Számos díj mellett 1911-ben a Nemzeti Szalon arany­érmet, majd állami aranyérmet nyert. Hagya­téki kiállítását 1918-ban rendezték meg a Nemzeti Szalonban. — Irod. Szana Tamás: Z. T. (Magy. Salon, 1894. dec.); Lyka Károly Z. T. (Művészet, IV., 1905); Gerő Ödön: Z. T. (Művészeti krónika, II., 1905. 4. sz.); Rózsa Miklós: Z. T. (A Hét, 1917); D.: Z. T. (Bpesti Szle, 1917­) Zentai Dezső: Hoffmann (Zenta, 1888. ápr. 27. —Bp., 1945. dec. 2.): statisztikus, közíró. 1911-ben a bp.-i tudományegyb­en állam­tudományi doktorátust szerzett s még ez évben a Központi Statisztikai Hivatal szol­gálatába lépett. A Tanácsköztársaság idején a hivatal elnöki osztályát vezette. Haladó magatartásáért 1920-ban nyugdíjazták. Egy ideig magántisztviselőként működött, majd 1929-től a MÉMOSZ (Magyar Építőmunká­sok Orsz. Szövetsége) Központi irodájában dolgozott. 1945-ben került vissza a Központi Statisztikai Hivatalhoz, melynek elnökévé nevezték ki. Kiemelkedő munkát végzett a statisztikai szolgálat újjáélesztésében és a hábo­rús károk felszámolásában. Folyóiratokban, napilapokban megjelent tanulmányaiban, cik­keiben elsősorban a dolgozók életkörülmé­nyeivel és megélhetési viszonyaival foglalko­zott. 1933-ban megindította az 1945-ig meg­jelent Beszélő számok c. statisztikai zsebköny­veit. Társadalmi téren mint a Magyar Nagyot­hallók Orsz. Egyesületének ügyvezető, ill. társelnöke s folyóiratának alapitószerk.-je­ként is működött. — F. m. Magyarország egészségügye (Bp., 1919); /­ magyar munkásság életszínvonala (Bp., 1928); A munkanélküli­ség alakulása a szellemi pályák körében Buda­pesten (Bp., 1930); A magántisztviselők szociá­lis és gazdasági viszonyai Budapesten(Bp., 1933); Ungarn im Spiegel der Statistik (Bp., 1940, olaszul, 1941). — Irod. Elekes Dezső —Bene­dek Lajos: Z. D. (Magy. Statisztikai Szle, 1946.) Zerffi Gusztáv, Hirsch (?, 1820 — ?): újság­író, író. Első, német nyelvű írásai 1844-ben jelentek meg. 1846-ban a konzervatív Hon­derű munkatársa, ebben Petőfi költészetét élesen támadó cikksorozatot (Egy magyar lírikus. Irodalmi levelek dr. Laube Henrikhez Lipcsében) tett közzé. A korabeli népies irányt, Szigligeti Edét és Czakó Zsigmondot is támadta. 1848-ban a Der Ungar és a Reform (Nádaskay Lajossal) szerk.-je. Konzervati­vizmusát feladva bekapcsolódott a radiká­lisok mozgalmaiba; a szabadságharcban száza­dosként Schweidel József tábornok segédtisztje volt. 1849-ben Belgrádban francia szolgálatba állt, majd Kossuth titkait kiszolgáltatta a bécsi rendőrségnek. 1852-től Párizsban, 1853-tól Londonban élt, 1863-ban Bukarestbe köl­tözött. Végül Amerikába ment s ott nyoma Zemplén Győző Zempléni Árpád Zemplényi­­Tivadar Zersfi

Next