Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)
K - Köves Károly - Kövesdi László - Kövesdi Nagy Lajos - Középessy László - Králik Géza - Krammer Jenő
gi és élelmezésügyi miniszterhelyettes. 1939-ben a kispesti húsüzemben kezdett dolgozni, 1945 után az üzem műszaki vezetője. Jogot tanult, majd a bp.-i műszaki egy.-en gépészmérnöki oklevelet szerzett (1950). 1950 — 62-ben főmérnök az Élelmezésügyi Min.-ban, 1962 —67-ben élelmezésügyi min.h., 1967 — 70-ben mezőgazdasági és élelmezésügyi min.h., az élelmiszeripari hivatal vezetője. Az új gyártástechnológiák kidolgozása mellett részt vett a húsipari géptervezésben és a gépgyártás megszervezésében. Emellett 1961 — 70-ben a műszaki egy.-en (ill. a BME-en) a vegyipari és mezőgazdasági iparok tanszéken adjuntus. Tagja volt az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete (ÉDOSZ) Központi Vezetőségének (1967—70). — Irod. Búcsú K. J. elvtárstól (Élelmezési Dolgozó, 1970. febr. 2.); Elhunyt K. J. miniszterhelyettes (Borgazdaság, 1970. 1. sz.). Köves Károly (Bp., 1903. dec. 8.—Bp., 1969. márc. 6.): pedagógus. A szegedi Polgári Isk. Tanárképző Főisk. m.— történelem szakán végzett (1930). A fővárosban h. tanárként dolgozott 1931-től, kinevezést 1939-ben kapott. A bp.-i Pedagógiai Főisk.-n vezető tanár (1948 — 53), majd adjunktus (1953 — 55). A főisk. megszűnése után a Fővárosi Tanács alkalmazásában gyakorló isk. vezető tanár (1955 — 58), majd az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Isk.-jának vezető tanára (1959 — 64). A Munkás Kultúrszövetség szervezésével bízták meg, a Szakszervezeti Ifjúmunkás Mozgalom (SZIM) vezetője volt (1945). Szerk. bizottsági tagja a Pedagógiai Szemle (alapításától 1956-ig) és a Történelemtanítás c. folyóiratoknak. — M. Az általános iskolai történelemtanítás módszertana (Bp., 1954). — Irod. Dobos László: K. K. (Pedagógusok Lapja, 1969. 7 — 8. sz.). Kövesdi László (Bp., 1894. okt. 21.— Debrecen, 1971. nov. 8.): építészmérnök, pedagógus. A bp.-i műegy.-en építészmérnöki diplomát szerzett (1916), mérnöktanár (1919). Tanított a bp.-i, a pécsi és a debreceni felsőipari isk.-ban, az újpesti felsőipari isk. ig.-h.-e volt, majd 1946-tól 1957-ig Debrecenben ig. Elkészítette néhány középisk. újjáépítési tervét. 1957-től, nyugdíjba vonulásától a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimn. isk. múz.-ában tevékenykedett. Részt vett a megyei újító mozgalomban is. Elkészítette a történelem oktatásához kapcsolódó épületek modelljeit. — Irod. A 25 éves Péchy Mihály Építőipari Technikum és Szakközépiskola jubileumi évkönyve (Debrecen, 1974). E. Kiss Sándor: K. L. (Pedagógusok Lapja, 1971. 23—24. sz.). Kövesdi Nagy Lajos (Bp., 1921. jan. 17.— Bp., 1974. nov. 1.), színpadi szerző. Több tréfája szerepelt a Kamara Varieté műsorán. Táncdalszövegei népszerűek voltak. A televízió „Plusz egy fő" c. műsorának egyik szerzője. Számos sikeres zenés vígjáték fűződik nevéhez. — F. m. Szegény kis betörő; Isten veled, édes Piroskám (mint operett, Pozsony, 1969); Krisztina és a mama; Szegény kis nyomozó; Két éj Velencében; Csészealj szerenád. Közepessy László (Nagyvárad, 1908. febr. 11. —Gyula, 1969. nov. 14.): tüdőgyógyász. Oklevelét a bp.-i egy.-en szerezte (1931). A bp.-i János Kórházban dolgozott s tüdőgyógyászati szakképesítést szerzett. 1940—45-ben Nagyváradon a kórház fertőző osztályán főorvos, 1945—47-ben Cinkotán körzeti orvos, 1947-től haláláig a Gyulai Áll.-i Kórház tüdőosztályának főorvosa, 1951-től a Békés m.-i Tüdőbeteg Intézet ig. főorvosa. Fő kutatási területe a vitamin- és ásványianyag-háztartás volt a fertőző betegségekben és a tuberkulózisban. Vizsgálta a tüdőgümőkóros betegek otthonukban történő kezelhetésének lehetőségeit. — Irod. K. L. (Tuberkulózis és tüdőbetegségek, 1970. 1.sz.). Králik Géza (Bp., 1938. szept. 7.—Bp., 1976. aug. 15.): állatorvos. Oklevelét 1962-ben szerezte. 1962 —63-ban a Kertészeti Kutatóintézetben, 1963-tól a Központi Tej- és Húsvizsgálónál dolgozott. 1967-ben az intézményt átszervezték Fővárosi Állategészségügyi Állomássá, s ennek állatkórházában fejtett ki tevékenységet. 1971-ben az állatkórház ig. főállatorvosává nevezték ki. Gyakorlati gyógyító munkáján kívül jelentős népszerűsítő, ismeretterjesztő és felvilágosító tevékenysége, amelyet a televízióban, a rádióban és ismeretterjesztő folyóiratokban folytatott. Autóbaleset áldozata lett. — Irod. K. G. (Rádió és Televízió Újság, 1976. 35. sz.); Bernáth Tibor: K. G. (Magy. Állatorvosok L., 1977. 1. sz.); Krammer Jenő (Kismarton, 1900. jún. 14.— Martonvásár, 1973. jan. 21.): irodalomtörténész, egyetemi tanár. Eötvös-kollégistaként szerzett német-francia szakos tanári diplomát és bölcsészdoktorátust a bp.-i tudományegy.-en. Magánórákat adott Pozsonyban, Lőcsén, Aranyosmaróton, ezután Érsekújváron gimn.-okban tanított 1939-ig. Részt vett a Sarló-mozgalomban. Sokat foglalkoztatta a közép-európai népek kapcsolatainak kérdése. Nagy írókkal volt levelezésben és személyes barátságban, például Romain Rolland-nal és Karel Capekkel, a magyarok közül Móricz Zsigmonddal. Iro-