Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)

B - Bariska Mihály - Barla Gyula - Barlai Ervin - Barna János - Barna Péter - Berna Viktor

51 előadásaival aratta. — F. m. Két ösvény (ver­sek, Bp., 1903); Uralkodók és komédiások (193­6) ; Játék a függöny mögött (1943); A szín­ház műhelytitkai (1943). — Irod. Bálint Lajos: Aki mindig újrakezdi (Karzat és páholy, Bp., 1967); Cenner Mihály: B. A. emlékezete (Színház, 1975. 8­ sz.); S. V.: B. A. (Film, Színház, Muzsika, 1974. aug. 24.); Bulla Elma: B. A. igazgató úr (Film, Színház, Muzsika, 1975. márc. 15.); Bariska Mihály (Gyöngyös, 1902. szept. 12. —Szombathely, 1966. nov. 2.): pedagó­gus. A bp.-i tudományegy.-en német —fran­cia szakos középisk. és a Közgazdaságtudo­mányi Karon felsőkereskedelmi isk. tanári oklevelet, majd gr. Széchenyi István és a francia irodalom c. dolgozatával bölcsészdok­tori címet (1928) szerzett. Pályáját 1929-ben bp.-i felsőkereskedelmi isk.-ban kezdte. 1935-től a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaság­tudományi Egy. közgazdaságtudományi ka­rán is tanított. 1941-től Szombathelyen ta­nár, 1959 —66-ban a szombathelyi Tanító­képző Intézet nyelvi szakcsoportjának vezető­je. Elnöke volt az Orsz. Nyelvi Szakbi­zottságnak. Német és orosz nyelvi tankönyve­ket írt. — Irod. B. M. (Idegen Nyelvek Tanítása, 1967. 3. sz.). Barla Gyula (Gyulaháza, 1925. ápr. 12.— Debrecen, 1977. máj. 21.): tanár, irodalom­történész. Magyar— történelem szakos tanári diplomát szerzett a debreceni tudományegy. bölcsészettudományi karán 1950-ben. Ezt követően középisk. tanár volt 1973-ig, majd a debreceni egyb-en tanított (1973—77)­Kutatásának fő területe az 1840 — 1849 közötti időszak. Sajtó alá rendezte Vajda János kisebb költeményeit. — F. m. A nyelv­tani elemzés új útjairól (Debrecen, 1963); Kemény Zsigmond 1848-ban (Debrecen, 1963); Arany politikai környezete az 1840-es évek első felében (Debrecen, 1964); A Gina-dalok problémáiból (Debrecen, 1965); Az Óda elem­zése a középiskolában (Bp., 1964); A közép­iskolai nyelvi elemzésről (Debrecen, 1966); A középiskolai műelemzés problémáiról. A tarta­lom és forma harmóniája (Debrecen, 1969); Kemény Zsigmond főbb eszméi 1849 előtt (Bp., 1970); Fejezetek Kemény Zsigmond tanulóéveiből (írod. tört. Közl., 1975. 5—6. sz.). — írod. Szalai Anna: B. Gy.: Kemény Zsigmond főbb eszméi 1849 előtt (írod. tört. 1970. 4. sz.); Rigó László: B. Gy.: Kemény Zsigmond főbb eszméi 1849 előtt (írod. tört. Közi., 1974. 4. sz.); Barta János: B. Gy. (írod. tört. Közi., 1978. 3. sz.); Szath­mári István: B. Gy. (Magy. Nyelvőr, 1978. 1. sz.); Barlai Ervin (Korompa, 1899. jún. 19.— Bp., 1967. júl. 4.): erdőmérnök, közgazdász. ~ Béla kohómérnök fia. Oklevelet Sopron­ban a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főisk.-n szerzett (1923). 1923-tól a Zala vm.-i Lenti­ben dolgozott. A bécsi döntést követően a Latorica Rt. élére nevezték ki. 1945 után Bp.-en a Magy. Állami Erdőgazdasági Üze­mek (MÁLLERD) ügyvezető ig.-ja lett. Ekkor írta Erdőgazdaságpolitikai irányelvek c. tanulmányát (1946). Sürgette a gyorsan növő fafajok, elsősorban a nyárfások terüle­tének növelését, a faipari technológia kor­szerűsítését, az erdőfelújítások fokozását, a legeltetés megszüntetését. 1950-től a Faipari Kutató Intézetben dolgozott nyugdíjazásáig, 1960-ig. — F. m. Fontosabb fafajaink meghatá­rozása makroszkopikus úton (Bp., 1952). — Irod. Madas András: B. E. (Az erdő, 1968. 1. sz.). Barna János (Pusztaberki, 1853. febr. 5.— Nőtincs, 1931. ápr. 15.): naivművész. Juhászcsaládból származott. Többfelé szol­gált, 30 éven át uradalmi számadójuhász volt Nőtincsen. Domború faragással díszített juhászkampók, pásztorbotok, gyufatartók, apró szobrocskák maradtak fenn tőle, ill. ismertek leírásból. Szinte kizárólag vallásos témákat dolgozott fel. — Irod. Madarassy László, B.J., a feszületfaragó (Bp., 1934). Barna Péter (Bp., 1920. dec. 19. —Bp., 1969. júl. 3.): jogász, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1960). A debreceni egy. jogi karán volt hallgató, tanulmányait a háború miatt félbe kellett hagynia. A felszabadulás után a Belügymint­ban dolgozott. Közben a jog- és államtudo­mányok doktorává avatták (1948). Alezredesi rendfokozatot kapott, bírói és államügyészi szakvizsgát tett (1951). 1953 —55-ben aspi­ráns volt, 1955-ben kandidátus lett. Az ELTE jogi karán 1959-től a büntető eljárásjogot oktatta, 1960-tól tanszékvezető. Számos szakbizottság tagja volt. A büntetőjog ál­talános és különös része, valamint a bün­tető eljárásjog köréből jelentek meg szak­cikkei, tanulmányai. — F. m. A magyar büntető törvényhozás fejlődésének vázlata a felszabadulástól (Bp., 1956); Az állam belső biztonsága elleni bűntettek (Bp., 1958); A szo­cialista állam büntetőjogi védelme (Bp., 1961); A bűnüldözés elvi kérdései (Bp., 1971). Barna Viktor (Bp., 1911. aug. 24.— Lima, 1972. febr. 28.); asztaliteniszező, huszonkét­szeres világbajnok, magántisztviselő. Világ­viszonylatban kora legeredményesebb asztali­teniszezője volt 1930 — 1938 között. Az MTK, majd a DSC versenyzőjeként 18 orsz. bajnoki és 22 világbajnoki aranyérmet nyert. 83-szor 5*

Next