Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)
B - Bariska Mihály - Barla Gyula - Barlai Ervin - Barna János - Barna Péter - Berna Viktor
51 előadásaival aratta. — F. m. Két ösvény (versek, Bp., 1903); Uralkodók és komédiások (1936) ; Játék a függöny mögött (1943); A színház műhelytitkai (1943). — Irod. Bálint Lajos: Aki mindig újrakezdi (Karzat és páholy, Bp., 1967); Cenner Mihály: B. A. emlékezete (Színház, 1975. 8 sz.); S. V.: B. A. (Film, Színház, Muzsika, 1974. aug. 24.); Bulla Elma: B. A. igazgató úr (Film, Színház, Muzsika, 1975. márc. 15.); Bariska Mihály (Gyöngyös, 1902. szept. 12. —Szombathely, 1966. nov. 2.): pedagógus. A bp.-i tudományegy.-en német —francia szakos középisk. és a Közgazdaságtudományi Karon felsőkereskedelmi isk. tanári oklevelet, majd gr. Széchenyi István és a francia irodalom c. dolgozatával bölcsészdoktori címet (1928) szerzett. Pályáját 1929-ben bp.-i felsőkereskedelmi isk.-ban kezdte. 1935-től a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy. közgazdaságtudományi karán is tanított. 1941-től Szombathelyen tanár, 1959 —66-ban a szombathelyi Tanítóképző Intézet nyelvi szakcsoportjának vezetője. Elnöke volt az Orsz. Nyelvi Szakbizottságnak. Német és orosz nyelvi tankönyveket írt. — Irod. B. M. (Idegen Nyelvek Tanítása, 1967. 3. sz.). Barla Gyula (Gyulaháza, 1925. ápr. 12.— Debrecen, 1977. máj. 21.): tanár, irodalomtörténész. Magyar— történelem szakos tanári diplomát szerzett a debreceni tudományegy. bölcsészettudományi karán 1950-ben. Ezt követően középisk. tanár volt 1973-ig, majd a debreceni egyb-en tanított (1973—77)Kutatásának fő területe az 1840 — 1849 közötti időszak. Sajtó alá rendezte Vajda János kisebb költeményeit. — F. m. A nyelvtani elemzés új útjairól (Debrecen, 1963); Kemény Zsigmond 1848-ban (Debrecen, 1963); Arany politikai környezete az 1840-es évek első felében (Debrecen, 1964); A Gina-dalok problémáiból (Debrecen, 1965); Az Óda elemzése a középiskolában (Bp., 1964); A középiskolai nyelvi elemzésről (Debrecen, 1966); A középiskolai műelemzés problémáiról. A tartalom és forma harmóniája (Debrecen, 1969); Kemény Zsigmond főbb eszméi 1849 előtt (Bp., 1970); Fejezetek Kemény Zsigmond tanulóéveiből (írod. tört. Közl., 1975. 5—6. sz.). — írod. Szalai Anna: B. Gy.: Kemény Zsigmond főbb eszméi 1849 előtt (írod. tört. 1970. 4. sz.); Rigó László: B. Gy.: Kemény Zsigmond főbb eszméi 1849 előtt (írod. tört. Közi., 1974. 4. sz.); Barta János: B. Gy. (írod. tört. Közi., 1978. 3. sz.); Szathmári István: B. Gy. (Magy. Nyelvőr, 1978. 1. sz.); Barlai Ervin (Korompa, 1899. jún. 19.— Bp., 1967. júl. 4.): erdőmérnök, közgazdász. ~ Béla kohómérnök fia. Oklevelet Sopronban a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főisk.-n szerzett (1923). 1923-tól a Zala vm.-i Lentiben dolgozott. A bécsi döntést követően a Latorica Rt. élére nevezték ki. 1945 után Bp.-en a Magy. Állami Erdőgazdasági Üzemek (MÁLLERD) ügyvezető ig.-ja lett. Ekkor írta Erdőgazdaságpolitikai irányelvek c. tanulmányát (1946). Sürgette a gyorsan növő fafajok, elsősorban a nyárfások területének növelését, a faipari technológia korszerűsítését, az erdőfelújítások fokozását, a legeltetés megszüntetését. 1950-től a Faipari Kutató Intézetben dolgozott nyugdíjazásáig, 1960-ig. — F. m. Fontosabb fafajaink meghatározása makroszkopikus úton (Bp., 1952). — Irod. Madas András: B. E. (Az erdő, 1968. 1. sz.). Barna János (Pusztaberki, 1853. febr. 5.— Nőtincs, 1931. ápr. 15.): naivművész. Juhászcsaládból származott. Többfelé szolgált, 30 éven át uradalmi számadójuhász volt Nőtincsen. Domború faragással díszített juhászkampók, pásztorbotok, gyufatartók, apró szobrocskák maradtak fenn tőle, ill. ismertek leírásból. Szinte kizárólag vallásos témákat dolgozott fel. — Irod. Madarassy László, B.J., a feszületfaragó (Bp., 1934). Barna Péter (Bp., 1920. dec. 19. —Bp., 1969. júl. 3.): jogász, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1960). A debreceni egy. jogi karán volt hallgató, tanulmányait a háború miatt félbe kellett hagynia. A felszabadulás után a Belügymintban dolgozott. Közben a jog- és államtudományok doktorává avatták (1948). Alezredesi rendfokozatot kapott, bírói és államügyészi szakvizsgát tett (1951). 1953 —55-ben aspiráns volt, 1955-ben kandidátus lett. Az ELTE jogi karán 1959-től a büntető eljárásjogot oktatta, 1960-tól tanszékvezető. Számos szakbizottság tagja volt. A büntetőjog általános és különös része, valamint a büntető eljárásjog köréből jelentek meg szakcikkei, tanulmányai. — F. m. A magyar büntető törvényhozás fejlődésének vázlata a felszabadulástól (Bp., 1956); Az állam belső biztonsága elleni bűntettek (Bp., 1958); A szocialista állam büntetőjogi védelme (Bp., 1961); A bűnüldözés elvi kérdései (Bp., 1971). Barna Viktor (Bp., 1911. aug. 24.— Lima, 1972. febr. 28.); asztaliteniszező, huszonkétszeres világbajnok, magántisztviselő. Világviszonylatban kora legeredményesebb asztaliteniszezője volt 1930 — 1938 között. Az MTK, majd a DSC versenyzőjeként 18 orsz. bajnoki és 22 világbajnoki aranyérmet nyert. 83-szor 5*