Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)

W - Weltner Andor - Weltzl Károly - Wessely László

851 majd műszaki-gazdasági szaktanácsadója. Ne­véhez fűződik a mai értelemben vett üzemi minőségellenőrzési rendszer kialakítása. Weltner Andor (Pápa, 1910. okt. 19.— Bp., 1978. szept. 21.): jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja (1. 1970). A bp.-i egy.-en szer­zett jogi diplomát 1932-ben. 1937-ben tett ügyvédi vizsgát. 1944-ben deportálták, Dachauból szabadult 1945-ben. 1945-től 1956-ig a Jogtudományi Közlöny szerk.-je volt. 1946-tól külső előadóként tanított a bp.-i egy. jogi karán. 1948-ban megalapította az 1. sz. Ügyvédi Munkaközösséget, itt dolgo­zott 1949-ig. Ekkor a Nehézipari Min.-ba került, ahol a jogi főosztály vezetője lett. 1951-ben kinevezték a bp.-i tudományegy. munkaügyi tanszékének tanszékvezető egy.-i tanárává 1952-től kandidátus, 1956 —57-ben a bp.-i egy. jogi karának dékánja volt. 1952-től 1972-ig az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) mellett működő Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet (ILO) kormányszakértője. 1955-től 1977-ig a Magy. Jogász Szövetség Munkaügyi Bizottságának elnöke. 1961-ben megszerezte a jogtudományok doktora foko­zatot. 1968-tól Göttingen, Róma, London, Bécs, Linz, Tampere egy­­emi vendégprofesz­szorként adott elő. 1977-től az MTA Állam-és Jogtudományi Bizottságának elnöke. Tu­dományos publikációinak száma meghaladja a kétszázat. Életében 15 tudományos mono­gráfiája jelent meg, számos ma és külföldi szak­lapnak volt állandó munkatársa. — F. m. De­vizakorlátozások magánjoga (Bp., 1936); A szo­cialista munkajogviszony és az üzemi demokrácia (Bp., 1962); A szocialista munkaszerződés (Bp., 1965); Az egészség és testi épség védelme (Bp., 1970); Magyar munkajog (Bp., 1978). — Irod. Eörsi Gyula: W. A. (Jogtud. Közl., 1979. 1. sz.); Kertész István: W. A. (Magy. Tud., 1979. 3. sz.); Weltzl Károly (Bp., 1879. júl. 25.-Bp., 1954. máj. 13.): gépészmérnök. Műegy.-i tanulmányait Bp.-en végezte. 1901-ben a Ganz-gyár malomosztályán, majd a villamos­osztályon volt mérnök. 1916-ban a Ganz­gyár hadihajó építési megbízásaival foglalko­zott, a háború után a gyár villamos próbater­mében dolgozott. 1920-ban Bp.-en mérnöki irodát nyitott. Magángyakorlata részben a malomiparra, részben az országos villamosí­tási munkákra terjedt ki. 1948-tól csaknem haláláig a bp.-i műszaki egy. vegyipari gépek és mezőgazdasági iparok tanszékén volt tudo­mányos osztályvezető. Sokat tett az új, köny­nyű villanymotor-család megalkotásáért. Ő szerkesztette az első korszerű vasúti motoro­kat, pl. a Helyiérdekű Vasút (HÉV) 1000 V-os egyenáramú motorait. Foglalkozott lőpor­gyár-, bánya- és transzformátor-szellőzéssel, ill. hűtéssel. Tervezett villamos műszereket. Megszervezte a Ganz-gyár műszaki irodalmi osztályát. Szakírói tevékenysége gazdag, mintegy 300 cikket és tanulmányt írt. Több mint 30 éven át írt a Molnárok Lapjába. — F. m. A gőzturbina (Bp., 1909); Modern szem­pontok vízturbinával közvetlenül kapcsolt gene­rátorok szerkesztésénél (Bp., 1913); Cukor­gyártás (Bp., 1951); Aprított szilárd anyagok mechanikus szétválasztása (Bp., 1953). — Irod. Jutassy Ödön: Huszonöt éves jubileum (Mol­nárok L., 1930. 6. sz.). Wessely László (Orosháza, 1904. máj. 14.—Bp., 1978. márc. 31.): író, műfordító. Középiskolás korában belépett az MSZDP-be; részt vett a Galilei Kör tevékenységében. 1918 óta a szocialista munkásmozgalomban, az Egészségügyi Népőrségben szolgált. A Ta- 55*

Next