Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)
K - Krausz Sámuel - Krecsányi Kálmán - Krenner Miklós, írói neve: Spectator - Kreuter József
Krausz 444 később Würzburgban dolgozott, majd Páduában vegyészmérnöki diplomát szerzett. 1926-ban hazatért, a Győri Szeszgyár és Finomító Rt.-nál helyezkedett el. 1930-ban munkásmozgalmi tevékenysége miatt többször letartóztatták. 1944-ben Auschwitzba, onnan Buchenwaldba deportálták. Tagja volt a tábor nemzetközi kommunista szervezetének; részt vett a tábor felszabadításában. 1945. jún.-ban tért vissza Mo.-ra, Bp.-en a vegyiparban töltött be vezető állást. 1951-től haláláig az Erjedésipari Kutató Intézet vezetője volt. Tudományos közleményei a Matematikai és Fizikai Lapokban jelentek meg. — F. m. Erjedésipari kémia (Bp., 1953). Krausz Sámuel (Ukk, 1866. febr. 18.— Cambridge, 1948. jún. 4.): történész, nyelvész, hebraista. A pápai főiskolán és a berlini egy.-en tanult, a giesseni egy.-en (1893) és a bp.-i rabbiképzőben (1894) szerzett oklevelet. Az Orsz. Izr. Tanítóképző Intézet vallástanára, 1906-tól a bécsi Jüdisch-Theologische Lehranstalt professzora, 1932 —1937 között ig.-ja volt. Ő alapította a bécsi Verein für jüdische Geschichte und Literaturt. 1938-ban, miután a hírhedt „kristályéjszaka" idején lakását és értékes könyvtárát feldúlták a fasiszták, Angliába emigrált. Tudományos munkássága 1300-nál több tanulmányt és könyvet tesz ki. Közreműködött a Biblia m. nyelvű tudományos fordításában (Szentírás, I—IV., 1898 — 1907). — F. m. Magyarországi régiségek a talmudban (Magy. Zsidó Szle, 1894); Talmudische Archäologie (I —III., 1910 — 12); Geschichte der jid idischen Ärtzte (1930). — Irod. Ashtor (Strauss), E.: Bibliographie der Schriften von Sámuel Krauss (1937). Krecsányi Kálmán (Pest, 1858. dec. 25.— Bp., 1936. jan. 25.), budapesti rendőrfőkapitány-helyettes. A bp.-i tudományegy.en államtudományból doktorált. 1879-ben lépett rendőrségi szolgálatba. Kerületi rendőrbíró, 1901. dec.-ig ker.-i rendőrkapitány, ezt követően a detektívtestület főnöke, majd fővárosi rendőrkapitány-h. (1912). 1913 nyarán megvált detektívfőnöki állásától s a toloncház vezetője lett. Visszahívták a detektívtestület élére (1917); az októberi forradalmat követően nyugdíjba vonult (1918). Az 1920-as évek elején magándetektív-irodát nyitott, majd visszavonult. Részt vett a nyomdász-, vasutas- s a fuvarkocsisok sztrájkja, valamint a darabont-kormány alatti tüntetések elnyomásában. A hazai bűnügyi nyomozástant tudományos alapokra helyezte. Nyomozási rendszere a környezettanulmányon alapult. A brit rendőrséget követően a kontinensen elsőként vezette be a személyazonosításnak és nyilvántartásnak az ujjlenyomatokon alapuló módszerét. Krenner Miklós, írói neve: Spectator (Garamberzence, 1875. jún. 18.—Bp., 1968. aug. 11.), újságíró, tanár. A kolozsvári tudományegy.-en történelem — földrajz — m. szakos tanári diplomát szerzett, majd doktorált. Egy.-i hallgatóként az Egy.-i Kör elnöke volt. 1895—96-ban színi kritikákat írt a kolozsvári Ellenzék c. lapba. 1905—06-ban Déván, majd Aradon tanított. Közben cikkei jelentek meg az erdélyi és mo.-i napilapokban és folyóiratokban (Spectator: A deák nyomor és támogatói, Huszadik Század, 1914. 5. sz.); egy ideig szerk. a Hunyad vármegyét. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom idején tankerületi főig.-ként Szegedre került. 1919-ben visszatért Erdélybe, Aradon tanított. A két világháború között az erdélyi m. nemzetiségi közélet ismert publicistája volt. 1920—25-ben főmunkatársa az ötször betiltott Rendkívüli Újságnak, valamint 1923-tól belső munkatársa az aradi Erdélyi Hírlap c. napilapnak, külső munkatársa az Ellenzéknek és a Magyar Kisebbség c. folyóiratnak. 1924-től az Erdélyi Irod.-i Társ. tagja. Cikkezett több mo.-i lapban is (Magyarság, Független Magyarország, Magyarország). 1930-tól Kolozsvárott élt, 1939-ig főmunkatársa volt az Ellenzék c. napilapnak, megindulásától, 1938-tól a Magyar Nemzetnek. 1942-ben részt vett a Magy. Történelmi Emlékbizottság megalakításában. 1943-ban Bp.-re költözött mint nyugdíjas. Az 1848-as m. szabadságharc centenáriumának előkészítése idején a m. kormány megbízásából ő hozta haza Petőfi Sándor kardját, Groza Péter román miniszterelnök ajándékát hazánknak. — F. m. A nemzeti királyság eszméjének kialakulása (Arad, 1900); Néhány szó a Tanácsköztársaságról (Bp., 1919); Petőfi Sándor (Arad, 1922); Arad. Városkép (Bp., 1937); Negyvennyolcas Erdély (szerk., Kolozsvár, 1943) — Irod. Méliusz József: Soha halottabb halott . . . (Előre, 1968. szept. 15.); Spectator az irodalomkritikus. Kérdez Méliusz József. Válaszol a Spectator (szemelvények kritikáiból, Utunk, 1965. 25—26. sz.); Ruffy Péter: K. M. (Világaim, Bp., 1979)- - Szt. Thury Zsuzsa: Barátok és ellenfelek (visszaemlékezés, Bp., 1979). Kreuter József (Bp., 1881-Vác, 1967. júl.): fogtechnikus, vizsgázott fogász. A bp.-i Stomatologiai Klinika első technikusa volt 1908-ban. A vizsgázott fogászok egyesületének elnöke, lapjuk szerk.-je. — F. m. Az öntés kézikönyve (Bp., 1912); Modern fogpótlás (Bp., 1931); Fogtömés és fogbélkeze-