Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)
B - Baráth Ferenc - Baráth Zoltán - Barátosi József, Weber
sőbb Innsbruckban teológiai doktorátust szerzett. Hazatérve 1921-től 1940-ig Gyulafehérváron, 1940-42-ben Kolozsváron volt teológiai tanár. Tanári munkája mellett 1928-tól 1942-ig a Gyulafehérvári Batthyaneum ig.-i teendőit is ellátta. Az Erdélyben fellelhető ősnyomtatványok kutatásával foglalkozott. Kutatási eredményeit az Erdélyi Tudósító és az Erdélyi Múzeum c. lapban tette közzé. Munkatársként közreműködött a Gesamtkatalog der Wiegendrucke c. nemzetközi ősnyomtatvány-bibliográfia összeállításában. — F. m. Erdélyi könyvtáraink ősnyomtatványai (Kolozsvár, 1941). Baráth Ferenc (Zalaegerszeg, 1916. máj. 10.-Zalaegerszeg, 1950.ÚI. 4.)irodalomtörténész, újságíró. Tanulmányait a bp.-i egyben 1938-ban fejezte be. Ezután a Pesti Napló és különféle színházi lapok munkatársa volt. 1945 után egy ideig Zalaegerszeg polgármestere. Verseket, novellákat és színikritikákat írt.F. m. Hajnali hangok (versek, műfordítások, Zalaegerszeg, 1934); Kosztolányi Dezső (Zalaegerszeg, 1938); Baráth Zoltán (Pestújhely, 1924. márc. 1. -Nagykanizsa, 1982. okt. 2.):biológus, egyetemi tanár. A bp.-i tudományegy.-re 1943-ban iratkozott be. Tanulmányait a háború megszakította, s a hadifogságból visszatérve 1950-ben szerzett oklevelet. Ezt követően az Agrártud. Egy. Kertészeti Karán lett tanársegéd. 1957-től gimnáziumban tanított, s később a Természettud. Múz. Növénytárának kutatója lett. 1965-75 között az MTA Vácrátóti Botanikai Kutató Intézetében dolgozott. 1966-ban doktorált. 1975-ben Nagykanizsára, az Agrártud. Egy. Agronómiai Karára nevezték ki tanszékvezetővé, s itt dolgozott haláláig. Florisztikai és taxonómiai tárgyú publikációi a Földrajzi Értesítőben, az MNM folyóiratában és a vácrátóti intézet kiadványaiban jelentek meg. Az Akadémiai Kiadó Biológiai Lexikonának munkatársa volt. Részt vett a növénytársulások ökológiai minősítésére és összehasonlítására szolgáló ún. TWR-értékekről összeállított alapvető tanulmány elkészítésében, 1967-ben. Jelentős részt vállalt a Bükk-hegységi vegetáció-kutatásban és az országos gyomfelvételezésekben. Értékesek a felhagyott szőlőkről készített növénytakaró-vizsgálatai. - írod. Simon T.-Koltay A.: B. Z. emlékére (Bpt. Közl., 1984. 1-2. sz.). Barátosi József, Weber (Losonc, 1909. aug. 13.-Bp., 1990. jan. 15.): tanár, tankönyvíró, iskolaigazgató. Losoncon végezte a gimn.-t, a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en szerzett 1933-ban természetrajz-vegytan szakos középisk. tanári oklevelet, majd ösztöndíjas volt az egy. ásványtani tanszékén. 1933-ban, mint cserkésztiszt, a Gödöllőn megszervezett IV. cserkész világtalálkozó (jamboree) egyik szervezője volt. 1935 dec.-ében kezdte meg tanári munkáját, amely mellett utóbb néhány éven át a Bp.-i Tankerületi Főigazgatóságon is dolgozott. 1941-től a Werbőczy, a mai Petőfi Gimn. -ban tanított. 1945-ben vezette a súlyosan romossá lett iskola újjáépítését. Megszervezte a háború után nehéz helyzetbe került budai pedagógusok élelmiszerellátását, és iskolai konyhákat létesített. 1946-tól a Petőfi Gimn.-ban a műszaki egy.-re előkészítő tagozatot, valamint egész sor pedagógus-átképző tanfolyamot szervezett és vezetett. 1948-ban létrehozta és tanári munkája mellett éveken át vezette a Budai Gyermeklélektani Állomást. 1951-ben a vegyipari technikumig.-ja lett. Előbb ott tagozatként, majd 1952-ben önálló középisk.-ként megszervezte az ország egyetlen geológiai technikumát, amelynek aztán igh.-e és műhelyfőnöke, szakmai vezetője volt 1970-ben történt nyugalomba vonulásáig, de azután is tovább tanított ott 1983 dec.-éig, így tanári tevékenysége kereken 50 esztendőt, fél évszázadot fogott át. Tankönyveket írt, pedagógiai szaklapokban cikkei jelentek meg. Számos természetrajzi, természetvédelmi tárgyú cikke, kisebb írása és ezekből összeállítva két kötet könyve is megjelent. 1941-ben Diákkaptár címen ifjúsági havi folyóiratot alapított, és azt éveken át szerkesztette. A légoltalomnak egye- éveitől idős koráig társadalmi munkása volt, előadásokkal, szakcikkekkel és szervezőként is, e munkásságát 1967-ben Honvédelmi Érdeméremmel ismerték el. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társ. oktatási bizottságának 1959-ben megszervezője és egy évtizeden át vezetője, közben 1960-tól 1962-ig a társ. ügyvezető társelnöke volt. Megalapította és éveken át szerkesztette a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatót, egyengette a társulat féléves Karszt és Barlang c. folyóiratának, valamint tudományos évkönyvei sorozatának beindulását. Megszervezte és közel két évtizeden át vezette a budai Vár-barlang és a benne kialakított Barlangtani Múz. bemutatását. Érdemeiért 1978-ban a társ. t. tagja lett. Az újjáalakult Magy. Cserkészszövetség 1989-ben Orsz. Nagytanácsának tagjává választotta. F. m. Vizeink élővilága (In:Járjuk a vizet, Bp., 1941); Szeretem a természetet (Bp., 1943); Mosolyog az élet (Bp., 1943); A Föld kialakulása és a széntelepek keletkezése (Bányaipari Munkásakad., Bp., 1963); Kémia (tankönyv, Bp., 1966);Kémiai gyakorlatok (tankönyv, Bp., 1966); Labo-