Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)

D - Dénes Magda, Nagy István Györgyné - Dénes Tibor

Dénes bész. A bp.-i tudományegyb­ en szerezte meg orvosi oklevelét 1937-ben. Pályafutását az Ist­ván Kórházban kórboncnokként kezdte, majd ugyanott sebészként dolgozott. Zalka Ödön, majd Pólya Jenő és Mester Endre mel­lett sajátította el sebészi ismereteit. A gyer­meksebészet iránti érdeklődését Lukács Jó­zsefnek köszönhette. Osztályos, majd vezető főorvosként dolgozott Bánffyhunyadon, Csáktornyán, Bp.-en az István, a Bajcsy-Zsi­linszky Kórházban, a Magy. Néphadsereg Tiszti Kórházában, Koreában, az ott működő Magy. Hadikórházban, és 1965-től nyugállo­mányba vonulásáig a bp.-i Apáthy István Gyermekkórházban. Szorgalmazta a nyelő­cső-atréziával születettek extrapleurális meg­műtését, aminek köszönhetően hazánkban ma már a nyelőcső-elzáródással születettek 90% -a meggy­ó­gyul. Az új­szülöttkori entero­colitis necrotisans korai kórismérésének és se­bészi kezelésének egyik nemzetközileg elis­mert úttörője volt. Már az 1960-as években kiállt a gerincvelősérv­vel született gyermekek műtéti és műtét utáni kezelése mellett. Mint a Magy. Sebész Társ. Gyermeksebészeti szekciójának egyik alapító tagj­a, maj­d elnöke, számos gyermeksebészeti szimpoziont és kongresszust szervezett. Az önálló Magy. Gyermeksebész Társ. életre hívásában szer­zett érdemeiért a Társ. tagjai első elnökükké választották. Öt szakkönyvben szerzőtárs­ként szerepelt. Közleményeinek száma meg­haladta a százat. Szerk. a Gyermeksebészet c. szakkönyvet. 1977-ben Markusovszky-díj­ban részesült. A Magy. Gyermekorvosok Társ­­a 1979-ben Bókay-, 1984-ben Schöpf-Merei-emlékéremmel tüntette ki. —F. m. Ve­leszületett rendellenességek (Czeizel Endrével, Szabó Lajossal, Bp., 1973). -írod. Dr. Altor­jay István: Dr. D.J. 1914-1985 (Orv. Hetil., 1986. 127.). Dénes Magda, Nagy István Györgyné (1908-Bp., 1982. jan. 9. előtt): tanár, gyer­mekpszichológus, neveléstörténész. A bp.-i tudományegy.-en német-francia szakos ta­nári oklevelet szerzett. Egy évig Bécsben Karl és Charlotte Bühler intézetében volt tanul­mányúton. Mo.-on tartósan nem tudott elhe­lyezkedni; gyermekpszichológiai írásai jelen­tek meg A Jövő Útjain, az Iskola és Egészség, a Gyermeknevelés, a Minerva c. folyóiratok­ban. Egy fejlődéspszichológiai tanulmányát Piaget a genfi Archives de Psychologie 1940-es évfolyamában közölte. 1948-tól az Orsz. Köznevelési Tanácsnál, 1949-50-ben az Orsz. Neveléstudományi Intézetben, 1950-52-ben a Közoktatásügyi Min.-ban, 1952-60-ban az Eötvös Loránd Tudományegy. adjunktusa­ként dolgozott. 1960-67-ben a Kossuth Ki­adó szerk.-je volt. — F. m. A kisgyermekek pszichológiai vizsgálatáról (Bp., 1936); Egyete­mes neveléstörténet a tanító és óvónőképző intéze­tek számára (Bp., 1960, 7. kiad. 1967); A francia materialista filozófusok pedagógiai nézetei (Bp., 1965); A neohumanizmus és a német idealizmus pedagógiája (Bp., 1971); Johann Friedrich Her­bart pedagógiája (Bp., 1979). Dénes Tibor (Nagyvárad, 1907. júl. 15.-Lugano, Svájc, 1983. márc. 17.):író, iro­dalomtörténész. Pécsett folytatott bölcsészeti tanulmányokat, itt szerzett 1932-ben böl­csészdoktorátust. A Napkelet és a Vigilia c. la­pok munkatársa volt, később a Katolikus Szemle rovatvezetőjeként dolgozott. 1945 után a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított és színházaknál dramaturgként tevé­kenykedett. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták és börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után Kaposváron és Békéscsabán működött színházi rendezőként. 1956-ban el­hagyta Magyarországot és Svájcban telepe­dett le. Előbb Genfben, majd Luganóban élt, könyvtárosként dolgozott, írásait az Irodalmi Újság, a Magyar Műhely, az Új Látóhatár, a­ Ka­tolikus Szemle, a Nemzetőr és más lapok közöl­ték. Francia nyelvű regényei és elbeszélései is jelentek meg.­­F. m. A költői lélektan kísérlete (tan., Pécs, 1929); Péterfy Jenő esztétikája (tan., Pécs, 1930); Kaffka Margit (tan., Bp., 1932); Éjszaka (r., Bp., 1943); Villanykereszt a domb­tetőn (r.,Bp., 194 ); Az idegen (r., Bp., 1944); Századvég (tan., Bp., 1947); Vízválasztó (esz­szék, Bp., 1948); Sztravinszkij (esszé, Bp., 1949); A Thália története (tan., Katona Ferenc­cel, Bp., 1954); Musique (Genéve, 1957); Une part d' un portier d'Hotel (elb., Troyen, 1959); Sírontúli beszélgetés (elb., München, 1960); Fák, tavak, tengerek (elb., Washington, 1967); Socrate et la valeur de la pédagogie (tan., Párizs, 1969); Agónia(r., München, 1971); La décore de théátre en Hongrie (tan., München, 1973); Él­ mény­ek a forradalomban (Genf, 1976);Barátunk, Bunyák (r., München, 1977); Arcok és harcok (esszék, München, 1979); Az ember milyen volt? (esszék, München, 1980); Budapest nincs többé Budapesten (r., München, 1981 )­Holnap, holnapután, tegnapelőtt (elb., Zürich, 1984);­­ írod. Makay Gusztáv (Vigilia, 1943. 388-390); Gara László: D. T. Egy hotelportás éjszakája (Irodalmi Újság, 1959. 8. sz.); Szilá­gyi József: Sírontúli beszélgetés. D. T. novel­lái (Irodalmi Újság, 1961.10. sz.);Várady Im­re: Két novelláskötet (Kat. Szb­., 1961. 76-77.); Nyíri Éva: Madarak és halandók (Irodalmi Újság, 1963. 2. sz.); Megyeri Sári: Fák, tavak, tengerek (Irodalmi Újság, 1968. 186

Next