Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)
A - Áldásy Pál - Alexits György - Alfonzó, Markos József
Áldásy Áldásy Pál (Szombathely, 1928. jan. 12.-Miskolc, 1988. aug. 3.): állatorvos, az állatorvostudományok kandidátusa (1956). Oklevelét 1951-ben a Magy. Agrártudományi Egy. Állatorvostudományi Karán szerezte. 1951-52-ben az Orsz. Állategészségügyi Intézetben állatorvos, 1952-55-ben ösztöndíjas Manninger Rezső vezetésével az Állatorvostudományi Főisk. Járványtani Intézetében. 1955-től nyugdíjba vonulásáig (1987) a Miskolci Állategészségügyi Intézet ig.-ja. Intézete főként a borjú- és juhbetegségek, a vírusos betegségek diagnosztikájának és a mycotoxicosisok kórtanának tanulmányozásában ért el jelentős eredményeket. Hatékony vakcinát dolgozott ki a nyulak myxomatosisa ellen. Megkapta az Eötvös Loránddíjat (1977) és a Hutyra Ferenc-emlékérmet. Alexits György (Bp., 1899. jan. 5.-Bp., 1978. okt. 14.), matematikus, az MTA tagja (1. 1948, r. 1949), Kossuth-díjas (1951), Állami díjas (1970). Középisk.-it Bp.-en végezte. 1917-ben érettségizett és beiratkozott a bp.-i tudományegy .-re; még ebben az évben katonai szolgálatra hívták be és a frontra vezényelték. A Tanácsköztársaság alatt a Szocialista Diákszövetségben tevékenykedett. A Tanácsköztársaság bukása után kizárták az egy.ről, emigrálni kényszerült. Grazba ment, ahol beiratkozott az egy. -re. Kezdetben az elméleti fizika problémái foglalkoztatták, s ezen keresztül érdeklődése mindinkább a matematika felé fordult. 1924-ben a grazi egy.-en doktorrá avatták, egy, a Laplace-egyenlettel kapcsolatos problémának a megoldását tartalmazó doktori disszertációja alapján. Hazatérve doktorátusa, egy.-i végzettsége semmit sem ért. 1919-es tevékenysége miatt tanári álláshoz nem juthatott. Dolgozott a Statisztikai Hivatalban, különböző biztosítótársaságoknál, újságíróskodott, zenei kritikákat írt. 1926-ban Romániába ment, egy évig Giurgiuban tanított, és amellett tanársegédként előadásokat tartott a bukaresti egyb en. 1928-ban engedélyt kapott arra, hogy tanári oklevelet szerezzen. 1929-ben lett matematika-fizika szakos tanár. 1930-ban mint polgári iskolai h., majd mint r. tanár kapott állást. Ezidőben kezdett kutatómunkához, görbeelmélettel foglalkozott. Eredményei alapján meghívást kapott a bécsi egy.-re. Ekkor már itthon is felfigyelnek rá, középisk. tanári kinevezést kapott és előadási lehetőségeket a bp.-i műegy.-en. Doktorátusát Kolozsvárott honosíttatta, s ez után magántanári címet kapott. Az ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységéért 1944-ben Dachauba, majd Spaichingenbe vitték. 1945-ben tért haza. Tudományos munkája mellett majd másfél évig gimn.-i ig., utána közoktatásügyi államtitkár, egy évig a Tudományos Tanács főtitkára, majd az újjászervezett MTA első főtitkára. Közben egy.-i tanári kinevezést kapott a BME Vegyészmérnöki Karának matematikai tanszékére. Tudományos tevékenysége a matematika számos részterületére terjed ki (görbeelmélet, függvénytan, geometria), de legjelentősebb eredményeit az approximációelméletben és a Fourier-sorok elméletében érte el. Sokoldalú, közvetlen egyéniségével, szakmai lelkesedésével népes iskolát teremtett. Több monográfia és 88 szakcikk szerzője vagy társszerzője. F. m. Az új görbeelmélet. Homogén racionális görbékről (Bp., 1937); Bolyai János (Bp., 1952); Fourier-sorok, harmonikus analízis (Bp., 1953); Konvergenzprobleme de Orthogonaireihen (Bp., 1960; angolul New York—Oxford-Paris, 1961); Approximation Theory (Bp., 1983).írod. Tandori Károly: A. Gy. (Magyarok a természettudományok és a technika történetében, OMIKK, 1986); A. Gy. (Matematikai L., 1976-79.27. sz.); A Gy. (Bp., 1979., Bolyai János Matematikai Társ., Szeged). Alfonzó, Markos József (Bp., 1912. febr. 28.-Bp., 1987. máj. 31.): színész, artista, érdemes művész (1969). Egy akrobata csoporttal lépett fel Európában, É-Afrikában 1928-tól 1940-ig. Hazatérése után mint artista és parodista működött a Royal Varietében, a Kamara Varietében s a Moulin Rouge-ban. 1945 után a Royal Revü Színházban, a Vidám Színpadon, a Kamara Varietében lépett fel. 1951-től a Vidám Színpad tagja volt. 1956-ban elhagyta az országot, és 1958-ig Belgiumban pantomim produkciókban játszott. 1958-ban a Fővárosi Operettszínházban szerepelt, majd ismét a Vidám Színpadhoz szerződött. A Budapest Táncpalotában önálló műsora volt. A közélet fonákságait sajátos fanyar humorral parodizálta. Szállóigévé vált a közönséget megszólító mondata: Idefigyeljenek, emberek! A Vidám Színpad Kamaraszínpada 1980. okt. 29-én mutatta be Alfonzó-kabaré c. műsorát. Számos filmben játszott, alakja gyakran jelent meg a televízió képernyőjén.—/./. Díszmagyar (1949); Költözik a hivatal (1953); Dollárpapa (1956); Puskák és galambok (1961); Csudapest (tv-film, 1962); Meztelen diplomata (1963); Idefigyeljetek, emberek! (tvfilm 1964); És akkor a pasas (1966); Én vagyok Jeromos (1970); Hahó, Öcsi! (1970); Rumra cserélt feleség (tv-film, 1970). - írod. Simon László: A. (Bp., 1986); Gábor István: A. köszöntése (Magy. Nemzet, 1987. febr. 28.); Székely Anna: Figyelünk, A.! (interjú, Magy. 10