Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)

L - Ladomerszky Margit - Lajkó Pál

545 Élhettem volna gyönyörűen (válogatott versek, 1959-1969, Bp., 1970); Kedvesebb hazát (ver­sek, Bp., 1971 Kitépett tollú szél (versek, Bp., 1974); Seregek mögött (versek, Bp., 1976); Föld! Föld! (Huszonegy vers, Békéscsaba, 1976); Torkomban sóhajokkal (versek, Bp., 1980); Gyere vissza (vál. versek, Bp., 1983.); Van időd (versek, Bp., 1985); Csillagok kutya­láncon (összegyűjtött versek, 1959-1985, Bp., 1987); Bejegyzések a családi bibliába (posztu­musz és kötetben meg nem jelent versek, Bp., 1988).­­ írod. Zimáné Lengyel Vera: L. M. (Bibliográfia, Bp., 1976); Bertha Bulcsú: In­terjú L. M.-lyal (B. B.: írók műhelyében, Bp., 1973); Szekér Ernő: Utolsó beszélgetés L. M.-lyal (Élet és írod, 1986. 40. sz.); Simor András: L. M. nagyságáról (Kritika, 1986.­­ 1. sz.); Vinkó József: Ahová a lélek hazatalál (Új Tükör, 1986. 40. sz.). — Szt. Sárándi József L. M. emlékére (vers, S. J.: Egy esélytelen ma­gánszáma, Bp., 1989). Ladomerszky Margit (Bp., 1904. dec. 17.-Bp., 1979. okt. 10.); színésznő, érdemes művész (1966). Az Országos Színészegyesü­let Színészképző Isk.-jának elvégzése után 1924-ben Székesfehérvárott lépett színpadra. Ezután öt éven át vidéken szerepelt: Kaposvá­rott, Pécsett, Szegeden, s ezeken a helyeken számos főszerepet játszott. 1929-ben a Víg­színház szerződtette, itt jellemszerepekben tűnt ki. 1945-től 1966-ban történt nyugdíjazá­sáig a Nemzeti Színház tagja volt. Kitűnő színpadi megjelenésű, nagy beszédkultúrájú színésznő volt, drámai és komikai szerepek­ben egyaránt nagy sikereket ért el. Leghíre­­ sebb szerepe Warrenné volt, Shaw: Warrenné mestersége c. darabjában, amelyet a Vígszín­házban 1943-tól, a Nemzeti Színház Kamara­színházában 1948-tól közel 500-szor játszott, különböző rendezésben, más-más szereplők­kel. Gyakran szerepelt a rádióban és filmeken is.—F. sz. Éva (Madách Imre: Az ember tragé­diája); Roxane (Rostand: Cyrano de Berge­rac); Melinda (Katona József: Bánk bán); Nóra (Ibsen: címszerep); Hilda (Ibsen: Solness épí­tőmester); Júlia (Shakespeare: Rómeó és Jú­lia); Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom); Ophélia (Shakespeare: Hamlet); Solvejg, majd Aaseanyó (Ibsen: PeerGynt); Warrenné(Shaw: Warrenné mestersége); Polezsájeva (Rahma­ nov: Viharos alkonyat); Gurmizsszkaja (Oszt­rovszkij: Erdő); Higginsné (Shaw: Pygmali­on); Melányija (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek); Ökrösné (Karinthy Ferenc: Ezer év).­­ I.f. Tavaszi zápor (193­2), Kísértetek vo­nata (1933), Ida regénye (1934), Bors István (1939), Toprini nász (1939), Hat hét boldog­ság (1939), Áll a bál (1939), Gül Baba (1940), Havasi napsütés (1941), Rákóczi nótája (1943), Kis Katalin házassága (1950), Föltá­madott a tenger (1953), Budapesti tavasz (1955), Mici néni két élete (1962), Othello Gyulaházán (tv, 1966), A hamis Izabella (1968), A szerelem (tv, 1968), Vidéki asszony­ság (tv, 1969), Tündérlaki lányok (tv, 1970). - írod. Dallos László: Velünk és közöttünk (Film, Színház, Muzsika, 1978. okt. 21); Ró­nai Mihály András: Margit (Népszabadság, 1979. okt. 14.); T.: Warrenné megcsalt (Kriti­ka, 1979. 11. sz.). Lajkó Pál (Bp., 1898. aug. 2.-Bp., 1967. jún. 28.): orvos, röntgenszakorvos, az orvos­tudományok kandidátusa (1967). 1917-18-ban katona. Orvosi tanulmányait a bp.-i, bé­csi és pécsi egy.-en végezte. 1923-ban a bécsi, 1926-ban a pécsi egy.-en szerzett oklevelet. 1923-24-ben a bécsi egy. Röntgen Intézeté­ben gyakornok, 1925—28-ban belgyógyász Ladányi Rózsa Ladányi Mihály Ladomerszky Margit Lajkó

Next