Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)
L - Lévai Jenő - Lévay Endre - Levitzky Károly - Liener György - Lieszkovszky Tibor - Ligeti János
(1968); Melankólia (1971). Fontosabb egyéni kiállításai: Bp., Dürer Terem (1968); Miskolc: Nehézipari Műszaki Egy. (1969, 1974); Miskolci Galéria (1971, 1975,1978,1984-emlékkiállítás); Debrecen (1974); Lévai Jenő(Bp., 1892. ápr. 26.-Bp., 1983. jún. 29.): újságíró, író, szerkesztő. A bp.-i műegy.-en szerzett mérnöki diplomát. Már gimnazista korában egyik sporttudósítója volt az Az Est c. lapnak, 1914-ben a sportrovat vezetője. Az I. világháborúban Przemysl ostromát mint ütegparancsnok harcolta végig. Orosz fogságba került. Szabadulása után 1921-től Az Újság, majd az Est-lapok belső munkatársa volt. 1932-től fő- és felelős szerk.-je, egyben tulajdonosa lett a Magyar Hétfő c. hétfői politikai lapnak és a Kis Újság c. napilapnak. Orosz fogságáról készített riportjait három kötetben a Magyar Hétfő kiadásában jelentette meg: Éhség, árulás, Przemysl (Bp., 1933), Éhség,forradalom, Szibéria (1934), Éhség, panama, Hinterland (Bp., 1935). Foglalkozott a m. újságírás történetével, szerkesztésében és összeállításában jelent meg a Kossuth Lajos néplapjai (Bp., 1938) c. kiadvány, amelynek alcíme: A magyar újságírás hőskora 1877-1937. Szerk. a Zsidómagyarok Családi Könyvtárát (1942). Összeállított és sajtó alá rendezett egy novelláskötetet Írók, írások ... Vigasztalás van az irodalomban (Bp., 1943) címmel. 1925-ben az Est-lapok hasábjain cikksorozatban támadta meg Endre László akkor gödöllői főszolgabírót, aki 1944-ben a nyilasok kezére adta és deportáltatta. Hazatérése után riportkönyveiben főként a mo.-i fasizmus keletkezésével, a különböző ellenállási mozgalmakkal foglalkozott. Közzétett angol és német nyelven dokumentumokat A. Eichmann mo.-i működéséről (1961).F. m. Endre László a háborús bűnösök magyar listavezetője (Bp., 1946); Hősök hőse. Bajcsy-Zsilinszky Endre, a demokrácia vértanúja. Horogkereszt, kaszáskereszt, nyilaskereszt (Bp., 1945); Raoul Wallenberg regényes élete (Bp., 1948, 19882); Zsidósors Magyarországon (1948); A fekete SS ,fehér báránya" (Bp., 1966). - írod. Bókai Bátor: L.J. útja (Magy. Nemzet, 1983. aug. 23.). Lévay Endre (Szabadka, 1911. nov. 22.-Szabadka, 1985. okt. 29.): jugoszláviai magyar író, szerkesztő. A Híd c. folyóirat egyik alapítója, 1934-35-ben első szerk.-je. 1941-ben a Napló munkatársa, később könyvtáros Szabadkán. 1945 után az újvidéki Magyar Szó, 1953-tól a Szabadkai 7 Nap, 1958-tól az Újvidéki Rádió munkatársa volt. Tanulmányokkal lépett fel, 1944-ben Zomborban Dél kapujában címmel jelent meg tanulmánykötete. Ezután rádiójátékokat és színdarabokat írt, Petőfi Az Apostol c. elbeszélő költeményét színpadra dolgozta át. Szociográfikus regényei Menj csak fiam (Újvidék, 1958) és Ballagok (Újvidék, 1965) címmel jelentek meg. Új lélekindulás (Szabadka, 1968) és Egy nemzedék elindul (Szabadka, 1974) c. műveiben a szabadkai baloldali mozgalmakról adott képet. Terhes örökség (Újvidék, 1980) címmel önéletrajzát írta meg. M. Félálom után (monodráma, Szabadka, 1969); Malomkövek (novellák, Újvidék, 1970); Csillámok remegnek (útirajzok, Újvidék, 1971); Megélt élet. 1. Terhes örökség (visszaemlékezések, Újvidék, 1980); Az utak ismeretlenjei (elb., Szabadka, 1981.) - írod. Herceg János: Egymásra nézve (Üzenet, 1971); Urbán János: Könyv az ifjúságról (Üzenet, 1972); Bori Imre: L. E. (Híd, 1985. 11. sz.); Hercegjános: L. E. (Üzenet, 1985. 12. sz.); Csordás Mihály: L. E. (Üzenet, 1985. 12. sz.); Levitzky Károly (Dorgos, 1885. máj. 1.-Bp., 1978. aug. 23.): evezős, főorvos. A Nemzeti Hajós Egylet tagjaként egypárevezős versenyeken indult. Az 1908. évi londoni olimpián az elődöntőig jutott el, III. helyezést ért el holtversenyben. 1907-08-ban és 1912-13-ban orsz. egypárevezős bajnokságot nyert. Liener György (Debrecen, 1926. szept. 14.-Bp., 1981. febr. 17.): szerkesztő, sportújságíró. 1941-44-ben géplakatos szakmát tanult Bp.-en, majd 1. tagozaton elvégezte az Autóipari Technikumot. 1945-48-ban a Ford Motor Rt.-nél esztergályos. 1948-ban az Orsz. Gépjárműügyi és Közúti Közlekedési Bizottságban, 1949-51-ben az Áll. Autóműszaki Intézetben dolgozott. 1951-től haláláig az Autó-Motor szerkesztőségében, különböző beosztásokban, 1974-től főszerk.-h.-ként tevékenykedett. Népszerű ismeretterjesztő cikkeket írt. F. m. Autótípusok (Bp., 1958, 19776). Lieszkovszky Tibor (Bp., 1896. nov. 9.-Bp., 1990.márc. 26.): balett-táncos, balett mester, Kemény Melinda bárónő férje. N. Guerra, Brada Ede, Zöbisch Ottó voltak a mesterei. 1914-től 1937-ig Kemény Melindával nyugat-európai balett társulatokban vendégszerepelt, operettszínházakban és revüszínházakban lépett fel. 1949-50-ben V. Vajnonen és K. Armasevszkaja balettmesterek képezték tovább. 1950-től 1975-ig a bp.-i VII. ker.-i Tánctanítói Munkaközösség vezető balett-tanára volt. - Irod. Major Rita, Kemény Melinda és L. T. (Táncművészet, 1990. 10. sz.). Ligeti János (Nagyvejke, 1895. febr. 9.-Bp., 1975. nov. 25.): karnagy, zeneszerző.