Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)

Z - Zeichán Béla - Zelk Zoltán, Zelkovits

979 kezdett dolgozni, majd Szirmán egy faiskola létesítését és irányítását vállalta el. Később Po­mázon faiskolát, Jánkmajtison gyümölcsöst telepített. 1949-ben a Gyümölcstermesztési Nemzeti Váll. alkalmazottjaként az állami fa­iskolák irányításában dolgozott, majd 1951 májusától nyugalomba vonulásáig (1960) a Kertészeti Kutató Intézet munkatársa volt. Arra törekedett, hogy a faiskolai termesztés a korszerű gyümölcstermesztés megalapozó­ja legyen. Kiemelkedő eredményeket ért el a gyümölcsfaalanyok szelekciójában és a hazai alanyok begyűjtésében, a dió és más termesz­tett gyümölcsfajták gazdaságos szaporítási módjainak kikísérletezésében és a korszerű gyümölcsfajták behozatalában Amerikából.­­F.m. Gyümölcsfa gyökereztetési kísérletek (Bp., 1957); A diógyökereztetés mai állása (Bp., 1962); Új szempontok a vegyszeres gyümölcsrit­kításnál (Bp., 1967); A gyümölcstermő növények vegyszeres termésszabályozása (Bp., 1970). — Irod. Probocskai E.:Z. E. (Kertészet és Sző­lészet, 1988. 4. sz.); Zeidhán Béla (Bp., 1931. okt. 5.-Bp., 1983. szept. ?): díszlettervező. Az Iparművé­szeti Főiskolán 1956-ban szerzett diplomát. Ugyanabban az esztendőben lett a MAFILM díszlettervezője. Főként huszadik századi té­mák miliőjét álmodta meg. Kivételt képezett A törökfejes kopja (1973) törökkori és néhány Jókai-film (Szegény gazdagok 1959, A kőszí­vű ember fiai 1965, Egy magyar nábob ( Kárpáthy Zoltán 1966) romantikus képi vi­lágának, környezetének megteremtése. Gyakran dolgozott a televízió számára, töb­bek között Gaál Albert foglalkoztatta, és kül­földi bérmunkában is (Lady Hamilton, The Fixer — A varázsló stb.) képzeletét, tudását próbára tevő feladathoz juttatta. Autóbaleset áldozata lett.­­ /./. Csempészek (1958); Kard és kocka (1959); Aranyfácán (1960, tv); Kreut­zer szonáta (1963, tv); Iszony (1965); Sikátor (1966); A két Madáchné (1971, tv); A lámpás (1972, tv); És mégis mozog a Föld (1973, tv); Volt egyszer egy színház (1976, tv); A ménes­gazda (1978, Duba Lászlóval); Festett egek (1981, tv);Tériszony (1984, tv).­írod. Meny­hárt László: Egységes képi elképzelés kell (Filmtudományi Szb­., 1981/3); In memóri­am Z. B. (Filmévkönyv 1983./Bp., 1984). Zelk Zoltán, Zelkovits (Érmihályfalva, 1906. dec. 18-Bp., 1981. ápr. 23.): költő, prózaíró, Baumgarten-díjas (1947), József Attila-díjas (1951, 1974), Kossuth-díjas (1949, 1954), Falusi kántor fia. Miskolcon végzett négy elemi és két gimn.-i osztályt. 1919-től családjával Bp.-en élt, apja halála után 1920-tól kereskedőinas volt, 1921-től Szatmárnémetiben dolgozott tovább. Részt vett az erdélyi ifjúmunkás mozgalomban. 1925-ben Kassák Lajos közölte első versét (Valaki...) a 365 c. lapjában, majd néhány versét a Munka és a Dokumentum c. folyóiratá­ban tette közzé. 1925-ben Bp.-re költözött, alkalmi munkákat vállalt az Angol Parkban, szállodákban, kávéházakban. Tagja lett a Ma­gyarországi Szocialista Munkáspártnak. 1927-ben előbb rendőri felügyelet alá került, majd letartóztatták és kitoloncolták Románi­ába. 1928-ban hazaszökött, Szatmári Zoltán álnéven élt. A Nyugat­ban először 1928-ban jelent meg verse. Első verseskötetéről, Csuk­lódon a vér kibuggyan (1930) Radnóti Miklós írt elismerő kritikát (Kortárs, 1930. 6. sz.). 1937-ben ismét letartóztatták, de az irodalmi köz­vélemény, főleg Illyés Gyula közbenjárására kiszabadult. A lélek panaszaiból c. versesköte­tében (1942) 1936 és 1942 között írt verseit Zách János Zám Tibor Zelk Zoltán Zelk

Next