Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)
M - Manninger Olga, Pajkossy Györgyné - Mansfeld Péter - Mányi Erzsébet - Maracskó László - Márai Sándor, Grosschmid
589 témakollektívának. 1959. nov.-ben az Intézet a fitopatológiai és entomológiai laboratórium vezetésével, valamint a kukorica üszögellenállóságának nemesítésével bízta meg. 1960. szept. l-jétől tudományos főmunkatárs. 1963-ban szerezte meg a kandidátus fokozatot. Mintegy 35 szakdolgozatot és publikációt jelentetett meg m. nyelven kívül angolul is a len és egyéb növények nemesítési és kiválasztásos nemesítéssel, valamint növényvédőszerek, rovarölőszerek hatásvizsgálatával, továbbá talajmegmunkálással kapcsolatban. — M. Len, biológiai és nemesítési kutatások 1942-1959 (kandidátusi disszertáció, 1963). Manninger Olga, Pajkossy Györgyné (Bp., 1921. nov. 5.-Bp., 1978. dec. 21.): könyvtáros, történész, ~ Rezső leánya. 1944-ben a bp.-i egy.-en szerzett bölcsészdoktorátust és történelem-latin szakos tanári oklevelet. Doktori disszertációja: Cserei Mihály Históriája (kézirat). 1942-től 1944 őszéig gyakornok volt az egy. újkori m. történeti tanszékén. 1944. jún. 1-jén a bp.-i Egy.-i Könyvtár szolgálatába lépett s ott gyakornokként, majd könyvtárnokként, 1965-től osztályvezetőkeként működött 1978-ig, nyugdíjazásáig. Részt vett a könyvtár tájékoztató szolgálatának megszervezésében, a könyvek tizedes (decimális) katalógusának megindításában, és újjászervezte a folyóiratosztály munkáját. Foglalkozott a könyvtár új tárgyszókatalógusának elméleti alapvetésével, majd a periodikák címleírási szabályzatával. Könyvtártörténeti és hírlaptörténeti tanulmányokat publikált az Egy. -i Könyvtár Évkönyveiben, a Magyar Könyvszemlében. — M. Az Egyetemi Könyvtár 1690-től 1774-ig (Bp., 1968) Ellebodius és baráti körének könyvei az Egyetemi Könyvtárban (Bp., 1983). - írod. M. O. (Könyvtáros, 1979. 3. sz.). Mansfeld Péter (Bp., 1941. márc. 10.-Bp., 1959. márc. 21.): ipari tanuló. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégezték. -írod. Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger... 1956 (Bp., 1989);Halottaink 1956. II. (Bp., 1989); Mansfeld László: M. P. rövid élete és halála (Unió, 1989. 3. sz.); Kurucz Béla: M. P. ötven éve (Magy. Nemzet, 1991. 59. sz.); Mányi Erzsébet (Rákosszentmihály, 1936. szept. 14.-Békéscsaba ?, 1957. febr. 2.): segédmunkás, irodista. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégezték. - írod. Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger... 1956 (Bp., 1989); Halottaink 1956. II. (Bp., 1989); Maracskó László (Alag, 1920. febr. 29.-Vác, 1984. aug. 4.), gazdasági vezető. 1937-től esztergályos, 1948-ban a Fisher Precíziós Mechanikai Üzem munkásig.-jává nevezték ki. 1949-től a Danuvia Központi szerszám- és készülékgyár ig., 1950-ben megbízták a székesfehérvári Könnyűfémipari Szerszámgépgyár megszervezésével. 1951—52-ben a Műszaki Gazdasági Rk. hallgatója. 1952-től a Kohó- és Gépipari Min. járműágazatának főosztályvezetője, 1954-től 1964-ig a Külkereskedelmi Min. nehézipari főosztályának vezetője. 1964-től 1967-ig a Nikex külkereskedelmi vállalat vezérig.-ja. 1967-től 1973. évi nyugdíjazásáig a Magy. Hajó- és Darugyár vezérig.-ja volt. Márai Sándor, Grosschmid (Kassa, 1900. ápr. u.-San Diego, 1989. febr. 21.),író, költő, újságíró, az MTA tagja (1. 1942. r. 1945-1948, posztumusz 1989), Kossuth-díjas, (posztumusz 1990), Radványi Géza bátyja, jogász családból származott, apja, Grosschmid Géza az I. világháború után Kassa szenátora volt. Kassán, Eperjesen és Bp.-en járt középisko-ba. Rövid ideig bölcsészhallgató volt a Pázmány Péter Tudományegy.-en. A Tanácsköztársaság idején rendszeres újságírói tevékenységet fejtett ki, irodalmi kérdésekről írt napilapokba (Magyarország, Vörös Lobogó), folyóiratokba (Nyugat). 1918-ban Kassán megjelent első verseskötete (Emlékkönyv). 1919 okt.-ében elhagyta Mo.-ot. Először Lipcsében, 1921-1922-ben Frankfurtban, 1923-ban Berlinben folytatott egy.-i tanulmányokat újságírói munkássága közben. 1923-ban Bécsben megnősült, feleségével, Matzner Lalával 1924-ben Párizsba költözött. Itt tudósítója volt a Frankfurter Zeitungnak, a Prager Tageblattnak, a Prágai Magyar Hírlapnak, a bp.-i Újságnak. A Frankfurter Zeitung megbízásából tett utazást Közép-Keleten, cikkeit Istenek nyomában címmel a lap folytatásokban közölte. Könyv alakban 1927-ben jelent meg Prágában, 1937-ben Bp.-en. 1934 tavaszán tért vissza Mp.-ra. Bp.-en a Krisztinavárosban Mikó utcai lakása lett írói munkásságának színhelye. 1928 és 1948 között a legolvasottabb és legtermékenyebb szerzők közé tartozott. Harminckilenc műve (regény, vers, esszék, elbeszélések) jelent meg több kiadásban, írásait 1928-tól a Révai Testvérek Irodalmi Intézete gondozta, írói munkája mellett nagy vonzóerőt jelentett számára az újságírás. 1925-36-ban az Újság publicistája volt. A Műsoron kívül (1931), Szegények iskolája(1933,1992), a Bolhapiac (1934) c. műveiben az ebben a lapban hétről hétre megjelent cikkeiből válogatott. 1936 dec.-étől 1943. jan. 17-ig a Pesti Hírlap munkatársa volt, a Vasárnapi Krónika írója. Cikkei, elmélkedései Va-