Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)

O - Oszvald Arisztid Ferenc - Ottlik Géza

683 (1953). Vegyészmérnöki diplomáját a buka­resti II. Károly Király Műegy.-en szerezte 1940-ben. Doktori értekezését a berlini mű­egy.-en készítette el. 1940-1948 között a Ta­tabányai Szénbányák mérnökeként, maj­d mi­niszteri biztosaként dolgozott. 1949-ben ne­vezték ki a M. Állami Szénbányák vezérigaz­gatójának és a Nehézipari Min. ipari csoport­főnökének. 1950-1953, ill. 1960-1963 között az Orsz. Tervhivatal elnökh.-e, 1955-1959 között a KGST moszkvai képviselőh.-e volt. 1964-ben nevezték ki az Orsz. Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökh.-évé, majd 1967-1970 között h. titkárként működött a KGST moszkvai titkárságán. 1980-ig töltöt­te be az Orsz. Atomenergia Bizottság el­nökh.-i tisztségét. Munkaterülete főként az energiahordozók termelése és felhasználása volt, de jelentős szerepet játszott a m.—szovjet alumínium-timföld-egyezmény megalapo­zásában is. A Bugát Pál Emlékérem I. fokoza­tával tüntették ki. (1977).-Irod. O. akadémi­kus (interjú, riporter Végh Ferenc, Forum [MTESZ], 1984. 7. sz.); Láng István: O. Gy. (Magy. Tud., 1989. 4. sz.). Oszvald Arisztid Ferenc (Bándol, 1890. jún. 24.-Pannonhalma, 1973. márc. 17.): ta­nár, történetíró, premontrei szerzetes. 1910-ben lépett be Jászon a premontrei rendbe, 1915-ben pappá szentelték. A bp.-i tudo­mányegyb­en latin-történelem szakos tanári oklevelet (1915) és bölcsészdoktorátust szer­zett (1916). Kassán a rend gimn.-ában tanul­mányi felügyelő (1915-16) és tanár (1915-17). 1917-24-ben a nagyváradi, 1924-1940 között a gödöllői premontrei gimn. tanára, egyide­jűleg gazdasági ig. (1930-33) és a Szent Nor­bert nevelőintézet rektora (1935-38) Gödöl­lőn. 1940-41-ben ig., 1941-45-ben házfőnök és ig. Nagyváradon, 1945-48-ban ismét a gö­döllői premontrei gimn. tanára. 1949-1971 között mint a Magy. Mezőgazdasági Múze­um külső munkatársa főként levéltári forráso­kat fordított a Magy. Orsz. Levéltárban. 1971-től haláláig a szerzetesek öregotthoná­ban élt Pannonhalmán. Elsősorban a pre­montrei rend történetével foglalkozott; több tanulmánya kéziratban maradt. —F.m. Hu­nyadi ifjúsága (Bp., 1916); Fegyvernek Ferenc, sági prépost, rendi visitator. 1506-1537. (Bp., 1934); A magyarországi középkori premontrei prépostságok (A Gödöllői Premontrei Gimná­zium Értesítője, klny., Bp., 1939); Fejezetek a magyar premontreiek 800 éves múltjából (Gö­döllő, 1940); Hol feküdt a csuti premontrei pré­postság? (Turul, 1940); Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez (Művé­szettörténeti Értesítő, 1957. 2-3. sz.). Ottlik Géza(Bp., 1912. máj. 9.-Bp., 1990. okt. 9.): író, műfordító, József Attila-díjas (1981), Kossuth-díjas (1985), Szép Ernő-díjas (1988), Örkény-díjas (1990). Középisk.-i ta­nulmányait a kőszegi Hunyadi Mátyás kato­nai alreálisk.-ban kezdte, Bp.-en folytatta a Bocskai István katonai főreálisk.-ban. Itt érettségizett 1930-ban. A bp.-i tudomány­egy. természettudományi karán matemati­ka-fizika szakon Fejér Lipót tanítványaként szerzett abszolutóriumot. Első elbeszélése (Egyedül) a Napkeleten jelent meg 1931-ben. Dolgozott a Magy. Rádió irodalmi osztályán. A Rádió irodalmi rovatáról tanulmánya j­elent meg: Magyar Rádió vagy Európai Rádió. Egy műsorszóró terve ( (Magy. Szemle, 1935. 11. sz.). Rendszeresen 1939-től írt novellákat, könyv- és színikritikákat a Nyugatban, a Tü­körben, az Ezüstkorban, a Magyar Csillagban. Fordításában tűzte műsorra 193­7-ben a Nem­zeti Színház O'Neill Amerikai Elektra c. drá­máját. 1945-1946-ban rövid ideig a Magy. Rádió dramaturgja volt. Huszonöt év magyar irodalma címmel húsz előadásból álló sorozata hangzott el a rádióban, Írásai az Új Idők, a Ma­gyarok, a Válasz és az Újhold c. folyóiratokban jelentek meg, megszüntetésük után a Vigilia közölte cikkeit. Angol, amerikai, német, francia írók regényeit fordította magyarra. 1960 őszén kitűnő fordításaiért az angol kor­mány meghívására Londonban volt tanul­mányúton. 1957-től több kiadásban jelentek meg novellái, esszéi, kisregényei. A Hajnali háztetők c. kisregényéből játékfilm készült (1988). A m. prózairodalom egyik legjelentő­sebb személyisége volt. Nevét századunk ma­gyar és világirodalmában az Iskola a határon c. regénye örökítette meg. A regény rádióválto­zata a Kossuth Rádióban sorozatban hangzott el 1992. ápr.-tól.­­ M. Hamiskártyások (elbe­szélések, Bp., 1941); Hajnali háztetők (kisre­gény és elbeszélések, Bp., 1957, 1969, 1977, 1987); Iskola a határon (regény, Bp., 1959, 1968, 1975, 1976, 1977, 1980, 1981, 1983, 1993); Minden megvan (elbeszélések, Bp., 1969, 1991); Mai amerikai elbeszélők (antoló­gia, vál., szerk., Ungvári Tamás utószavával, Bp., 1963, 1965); Adventures in Card Play (bridzsszakkönyv, Bp., 1979); Próza (esszék, tanulmányok, cikkek, kritikák Bp., 1980, 1988); Garabó Gereben (meseátdolgozás, Deb­receni Gyöngyivel, Bp., 1983); A Valencia-rej­tély, Hajónapló, Pályákon (dráma, elbeszélé­sek, Bp., 1989); Buda (r., Bp., 1993);­­ írod. Lengyel Péter: Látogatóban (Kortárs magyar írók vallomásai Bp., 1971); Lengyel Balázs: Köszöntő O. G. 60-ik születésnapján (Élet és Irod., 1972. 19. sz.); Tandori Dezső: O. G.­ Ottlik

Next