Magyar Építőipar, 1976 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 10. szám
ÉPÍTÉSI Rovatvezetők BONTA JÓZSEF GNÄDIG BÉLA Kossuth-díjas Kossuth-díjas Mindnyájan követünk el hibákat, csak az nem, aki nem tervez és nem kivitelez. A hibák feltárása sokat segíthet ismétlődésük elkerülésében, és ezzel a minőségvédelemben. A rovat célja a műszaki tanulságok levonása és nem a hibát elkövetők kipellengérezése. 1. Bevezetés Az épületek a talajon állnak, és ezért az épület alatti talaj mozgását épületmozgások is kísérik, melyek a talaj födémszerkezetekben repedéseket okozhatnak. Ilyen talaj mozgások okai lehetnek pl. az alapok túlzott mértékű süllyedése, az alapok alatti talaj kiüregelődése, az épület mellett lemélyített nagymélységű árkok és aknák, valamint az épület alatt épülő metróvonal létesítményei. Tekintettel arra, hogy bizonyos repedések a biztonságot veszélyeztethetik, szükséges lehet a repedések mértékét a várható talajmozgások függvényében előre meghatározni. Más esetben viszont a kialakult repedéskép és méret alapján lehet következtetni az azt előidéző talajmozgásra [1]. A bányakárok esetében [2] a korpa kiterjedése nagyságrenddel meghaladja az épületek méreteit, ezért ott az e talajnyúlás károkozó hatása döntő jelentőségű. A felsorolt károkozók esetében azonban a kialakuló süllyedési horpa kiterjedése az épület méretéhez hasonló nagyságrendű, és ezért a talaj megnyúlás hatása a görbület hatásához képest elhanyagolható. A következőkben a talajmozgás miatti térszintgörbület-változás okozta épületrepedések kialakulásával, mértékének meghatározásával, és veszélyességi fokának értékelésével foglalkozunk. 2. A számításokhoz alkalmazott feltevések A repedések mértékének meghatározásához bizonyos közelítő feltevéseket, ill. feltételeket kell alkalmaznunk. Feltesszük, hogy a talajmozgás okozta süllyedésszint horpa kiterjedése az épület méretével megegyező nagyságrendű, így a talajmegnyúlás hatása a görbület hatásához képest elhanyagolható ; — az épület követi a talaj mozgásait, a talajról nem emelkedik fel; — a talajmozgás alakját a deformálódott szakaszon parabolával közelítjük meg ; — az épület repedésekkel határolt darabjai merevtestszerű mozgást végeznek (a rugalmas alakváltozást korrekcióként vesszük figyelembe) ; — egy jellemző helyen csak egy repedés keletkezik. (Ez a feltevés a maximális repedéstágasságot eredményezi, mert több repedés esetén a repedéstágasság a több repedésre eloszlik.) 3. Definíciók és jelölések Ha az épüet a deformálódott talajfelszín, azaz a térszín felülről nézve domború szakaszán helyezkedik el, akkor az épület nyereghelyzetéről beszélünk. Ha viszont az épület alatt a deformálódott térszín felülről nézve homorú, akkor ezt teknőhelyzetnek nevezzük. Az alagútépítés okozta várható térszíndeformációk meghatározása a vonatkozó irodalomból lehetséges [3, 4, 5]. Az abroncsvasalás alatt értjük az épületekben elhelyezett falkötővas, illetve a vasbeton megjelenése után alkalmazott vasbetonkoszorú-rendszert. Ez az abroncsvasalás a repedések megnyílását intenzíven gátolja. Régi, száz évnél idősebb épületeknél előfordul, hogy nem alkalmaztak abroncsvasalást. Ezeknél a térszíndeformáció erőteljesebb repedéseket okozhat. A falak repedéseire а A, a boltozatok repedéseire a /írjelét használjuk. A repedés okát (a, r), irányát (függ. ferde), teljes épületre kiterjedését (ép.), boltozaton levő helyét (A, B, G) indexeléssel jelöljük. A rugalmas alakváltozást dlrug jellel, ennek repedéskori határértékét drug, H jellel, a megnyúlást pedig Al-el jelöljük. A talaj süllyedéseit s értékkel jelöljük, ahol az alsó nagybetűs index a süllyedési pont helyére utal. Az s„ érték az A hosszúságú épülethosszon értelemezett (parabola alakúnak tekintett) talajdeformációs görbe középső, maximális ordinátája. Ebből a görbületi sugár a A 2 R =-----8s„ képletből számítható. A talaj felszíni pontjainak szögelfordulását talajnak nevezzük. Az épület billenési szögét biillenés-nek. Az épületre ható szögelfordulás a ptalajnak a pbillenéssel csökkentett értéke. De nem ez az érték okoz nyírási deformációt az épületen, hanem ennek csak Épületrepedések talajmozgás hatására Dr. DULICHIA ESDEÍ a műszaki tudományok kandidátusa