Magyar Építőipar, 1978 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1978 / 4-5. szám - Massányi Tibor: A Paksi Atomerőmű üzemi főépületének acél tartószerkezetei
A PAKSI ATOMERŐMŰ ÜZEMI FŐÉPÜLETÉNEK ACÉL TARTÓSZERKEZETEI SASSÁNYI TIBOR Tervező: IPARTERV Felelős tervező: Szittya Béla Építészettervező: Börcsök László Acélszerkezet tervező: Massányi Tibor, Berkecz József Vb. szerkezet tervező: Nagy Péter Generálkivitelező: 22. sz. ÁÉV. Acélszerkezet gyártó: KGYV Tápiószelei Gyár Acélszerkezeti szakértő: Budapesti Műszaki Egyetem Acélszerkezetek Tanszék Előregyártott vb. elemek: BVM Szolnoki Gyár Általános ismertetés Az egyre fokozódó hazai energiaigény kielégítésében komoly szerepet fog játszani a jelenleg kivitelezés alatt álló Paksi Atomerőmű, az ország első atomerőműve. Az I. ütem 880 MW névleges teljesítményű és távlatban Paks térségében összesen 4000 MW teljesítményű erőmű létesül. Ahhoz, hogy az atomerőmű építésnek az egész világot átfogó óriási programját és benne a magyar atomerőmű építését érzékeljük, szükséges az alábbi adatok ismerete. Európa hét szocialista országában (Bulgária, NDK, Lengyelország, Románia, Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország) összesen 8784 MW teljesítményű 30 reaktorblokk üzemel; építés alatt áll összesen 14 456 MW teljesítménnyel 20 reaktorblokk és tervezik összesen 16 860 MW teljesítménnyel 23 reaktorblokk megépítését. Ezekre az atomerőművekre jellemző, hogy technológiájukat — sok esetben magukat a létesítményeket is —, a Szovjetunióban tervezték, illetve tervezik. A többi európai országban (17 ország), az atomerőmű építés jellemző adatai a következők: Üzemel 7318 MW teljesítménnyel 78 reaktorblokk, építés alatt áll 60 446 MW teljesítménnyel 69 reaktorblokk, tervezett 98 109 MW teljesítménnyel 93 blokk. [1] Az előbb említett adatok, a távlatokat is figyelembe véve, Európában 225 916 MW elektromos energia teljesítményű atomerőmű hálózatot jelentenek. Ebben a programban Paks teljesítménye (a kimutatásban Paks 1680 MW teljesítménnyel szerepel) — az ország energiaigényével összhangban — parányi rész csupán, az adatok azonban jól érzékeltetik azt az átfogó tervet, mely Európa, így országunk energiagondjait hivatott enyhíteni. A hazai atomerőmű részére kijelölt terület Pakstól 3 km-re délre a Duna jobb partján fekszik. A reaktor VVER 440 víz-víz típusú,könnyűvizes reaktorok nyomottvizes típusa) az I. ütem 2 db., egyenként 440 MW villamos teljesítményű reaktorból és egy reaktorhoz kapcsolódó 2 db 220 MW egységteljesítményű turbinából áll. Az erőmű generáltervezője az ERŐTERV, a technológiai tervezéssel a moszkvai székhelyű TYEPLOELEKTROPROJEKT felévi tagozata foglalkozik, és nagyszámú magyar vállalat vesz részt a munkában altervezőként. A főépület teherhordó acélszerkezetének és a vasbetonszerkezetek egy részének tartószerkezeti 400 kp/m2 260.0 kp/m2 2 49.0 kp/m2 28.4 kp/m2 27.2 kp/m2 35,4 kp/m2 tervezője az IPARTERV. A főépület építészeti munkái mintegy 3 milliárd forintot tesznek ki. Az üzemi főépület a beruházás legfontosabb objektuma. Itt folyik majd az energia-átalakítás. Funkcionálisan és épületszerkezeti szempontból egyaránt a következő egységekre bontható e létesítmény : — gépház az A—G sorok között a turbinák és generátorok befogadására; — reaktortömb a V—G sorok között a + 18,90 méteres szint alatt; — reaktorcsarnok a V—G sorok között a + 18,90 méteres szint felett; — szellőzőgépház és TMK műhely a G—D sorok között; — hosszirányú villamos galéria а В—V sorok között; — keresztirányú villamos galéria az 5—6, illetve a 18—19 tengelyek között; — lokalizációs tornyok, ezek az esetleges üzemzavarkor keletkező nagynyomású gőz energiájának megfogására szolgálnak (1., 2. ábra). A tartószerkezet tervezés alapja a szovjet terhelési adatszogáltatás, mely szerint a technológiai terheken kívül a gépházban 2 db 125 Mp (sínkorona magasság + 20,70 m), a reaktorcsarnokban 1 db 250 Mp (sínkorona magasság + 40,06 m) és 2 db 30 Mp, (sínkorona magasság + 34,00 m), a TMK műhelyben 2 db 20 Mp (sínkorona magasság + 42,30 m), teherbírású futódaru fog működni. A felsorolt daruk technológiai berendezések szerelésekor, nagyjavításkor és üzem közben a szükséges emelési és szállítási feladatokat látják el. A tartószerkezetek koncepcionális kialakítása A tartószerkezeti koncepciót döntően az befolyásolta, hogy viszonylag kis alapterületen hazai viszonylatban eddig még elő nem fordult mennyiségű szerkezeti anyag beépítése szükséges.A feladatot a már említett 3 milliárdos építészeti munkaköltségen kívül az alábbiak jellemzik: — beépítendő légtér: 1 209 850 m3; — beépítendő monolit vasbeton szerkezet: 138.370 m3; — monolit vasbeton szerkezet vasalása: 25 371 t; — acélburkolatok és technológiai acélszerkezetek: 3 987 t; — magyar tervezésű acélszerkezetek: 6 716 t; A magyar tervezésű acélszerkezetek súlyadatainak részletezése: Gépház összes acélanyag felhasználása ebből: oszlopok főtartók darupályák merevítések járdák, korlátok, stb. 271 MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1978. 4—5. SZÁM