Magyar Építőipar, 1978 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 4-5. szám - Massányi Tibor: A Paksi Atomerőmű üzemi főépületének acél tartószerkezetei

A PAKSI ATOMERŐMŰ ÜZEMI FŐÉPÜLETÉNEK ACÉL TARTÓSZERKEZETEI SASSÁNYI TIBOR Tervező: IPARTERV Felelős tervező: Szittya Béla Építészettervező: Börcsök László Acélszerkezet tervező: Massányi Tibor, Berkecz József Vb. szerkezet tervező: Nagy Péter Generálkivitelező: 22. sz. ÁÉV. Acélszerkezet gyártó: KGYV Tápiószelei Gyár Acélszerkezeti szakértő: Budapesti Műszaki Egyetem Acélszerkezetek Tanszék Előregyártott vb. elemek: BVM Szolnoki Gyár Általános ismertetés Az egyre fokozódó hazai energiaigény kielégítésé­ben komoly szerepet fog játszani a jelenleg kivite­lezés alatt álló Paksi Atomerőmű, az ország első atomerőműve. Az I. ütem 880 MW névleges telje­sítményű és távlatban Paks térségében összesen 4000 MW teljesítményű erőmű létesül. Ahhoz, hogy az atomerőmű építésnek az egész világot átfogó óriási programját és benne a magyar atomerőmű építését érzékeljük, szükséges az alábbi adatok ismerete. Európa hét szocialista országában (Bulgária, NDK, Lengyelország, Románia, Szovjet­unió, Csehszlovákia, Magyarország) összesen 8784 MW teljesítményű 30 reaktorblokk üzemel; építés alatt áll összesen 14 456 MW teljesítménnyel 20 reaktorblokk és tervezik összesen 16 860 MW telje­sítménnyel 23 reaktorblokk megépítését. Ezekre az atomerőművekre jellemző, hogy technológiájukat — sok esetben magukat a létesítményeket is —, a Szovjetunióban tervezték, illetve tervezik. A többi európai országban (17 ország), az atomerő­mű építés jellemző adatai a következők: Üzemel 7318 MW teljesítménnyel 78 reaktorblokk, építés alatt áll 60 446 MW teljesítménnyel 69 reaktor­blokk, tervezett 98 109 MW teljesítménnyel 93 blokk. [1] Az előbb említett adatok, a távlatokat is figyelembe véve, Európában 225 916 MW elektro­mos energia teljesítményű atomerőmű hálózatot je­lentenek. Ebben a programban Paks teljesítménye (a kimutatásban Paks 1680 MW teljesítménnyel szerepel) — az ország energiaigényével összhang­ban — parányi rész csupán, az adatok azonban jól érzékeltetik azt az átfogó tervet, mely Európa, így országunk energiagondjait hivatott enyhíteni. A hazai atomerőmű részére kijelölt terület Paks­­tól 3 km-re délre a Duna jobb partján fekszik. A reaktor VVER 440 víz-víz típusú,­­könnyűvizes reaktorok nyomott­vizes típusa) az I. ütem 2 db., egyenként 440 MW villamos teljesítményű reak­torból és egy reaktorhoz kapcsolódó 2 db 220 MW egységteljesítményű turbinából áll. Az erőmű ge­neráltervezője az ERŐTERV, a technológiai terve­zéssel a moszkvai székhelyű TYEPLOELEKTRO­­PROJEKT felévi tagozata foglalkozik, és nagyszámú magyar vállalat vesz részt a munkában altervező­­ként. A főépület teherhordó acélszerkezetének és a vasbetonszerkezetek egy részének tartószerkezeti 400 kp/m2 260.0 kp/m2­ 2 49.0 kp/m2 28.4 kp/m2 27.2 kp/m2 35,4 kp/m2 tervezője az IPARTERV. A főépület építészeti munkái mintegy 3 milliárd forintot tesznek ki. Az üzemi főépület a beruházás legfontosabb ob­jektuma. Itt folyik majd az energia-átalakítás. Funkcionálisan és épületszerkezeti szempontból egyaránt a következő egységekre bontható e léte­sítmény : — gépház az A—G sorok között a turbinák és ge­nerátorok befogadására; — reaktortömb a V—G sorok között a + 18,90 mé­teres szint alatt; — reaktorcsarnok a V—G sorok között a + 18,90 méteres szint felett; — szellőzőgépház és TMK műhely a G—D sorok között; — hosszirányú villamos galéria а В—V sorok kö­zött; — keresztirányú villamos galéria az 5—6, illetve a 18—19 tengelyek között; — lokalizációs tornyok, ezek az esetleges üzemza­varkor keletkező nagynyomású gőz energiájá­nak megfogására szolgálnak (1., 2. ábra). A tartószerkezet tervezés alapja a szovjet terhe­lési adatszogáltatás, mely szerint a technológiai ter­heken kívül a gépházban 2 db 125 Mp (sínkorona magasság + 20,70 m), a reaktorcsarnokban 1 db 250 Mp (sínkorona magasság + 40,06 m) és 2 db 30 Mp, (sínkorona magasság + 34,00 m), a TMK mű­helyben 2 db 20 Mp (sínkorona magasság + 42,30 m), teherbírású futódaru fog működni. A felsorolt daruk technológiai berendezések szerelésekor, nagyjavításkor és üzem közben a szükséges emelési és szállítási feladatokat látják el. A tartószerkezetek koncepcionális kialakítása A tartószerkezeti koncepciót döntően az befolyá­solta, hogy viszonylag kis alapterületen hazai vi­szonylatban eddig még elő nem fordult mennyisé­gű szerkezeti anyag beépítése szükséges.A feladatot a már említett 3 milliárdos építészeti munkakölt­ségen kívül az alábbiak jellemzik: — beépítendő légtér: 1 209 850 m3; —­ beépítendő monolit vasbeton szer­kezet: 138.370 m3; — monolit vasbeton szerkezet vasalása: 25 371 t; — acélburkolatok és technológiai acél­szerkezetek: 3 987 t; — magyar tervezésű acélszerkezetek: 6 716 t; A magyar tervezésű acélszerkezetek súlyadatai­nak részletezése: Gépház összes acél­anyag felhasználása ebből: oszlopok főtartók darupályák merevítések járdák, korlátok, stb. 271 MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1978. 4—5. SZÁM

Next