Magyar Építőipar, 1985 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 5. szám - Keller László: Félidőben a második 15 éves lakásépítési terv
Félidőben a második 15 éves lakásépítési terv KELLER LÁSZLÓ* A megfelelő lakás és a kedvező környezet az emberi elégedettség döntő tényezője. Az életszínvonal-politikánk megkülönböztetett figyelmet fordít a lakásellátásra, a lakók életkörülményeinek javítására. Ez jelentős anyagi eszközök összpontosítását és a legteljesebb társadalmi összefogást igényli. Az első 15 éves lakásépítési terv időszakában — 1961—1975 között — 1047 ezer lakás épült az országban. Az új otthonok közül 131 ezer (12,5%) blokkos, 38 ezer (3,6%) öntött és 153 ezer (14,6%) panelos technológiával valósult meg. A lakásállomány 15 év során 2,8 millióról 3,5 millióra nőtt. A lakosság egyharmada költözött új helyre, kényelmesebbé váltak a lakások, nőtt a felszereltségük és a használati értékük. Szaporodtak a nagyobb alapterületű és többszobás otthonok. A városi lakások aránya 41-ről 50%-ra emelkedett. A tömeges építés nagyüzemi alapja, a házgyári hálózat ezekben az években jött létre. A koncentráltan kivitelezett lakóházak zömét városrész nagyságú területen építették. Doki, közgazdász Újabb 15 éves lakásépítési program (1976—1990) A kedvező változások ellenére 1975 végén jelentős volt a kielégítetlen lakásigény és a területi egyensúly sem jött létre. A feszültségek elsősorban a fővárosban és a felsőfokú kiemlet ipari központokban voltak jelentősek. A lakásellátás helyzete, a meglévő igények és a társadalompolitikai célok egyaránt indokolták, hogy az elért eredményekre alapozva tervszerűen javítsák a körülményeket. A lakásépítés, a -fenntartás és a -gazdálkodás az életszínvonal politikában hosszabb távlatban is kulcskérdés, így határozat született a második 15 éves lakásprogram kidolgozásáról. Az előkészítést követően az MSZMP KB 1978. április 12-i ülése foglalkozott e témával. Az elfogadott irányelvek alapján a Minisztertanács 1004/ 1979.(111.7.) számú határozata rögzítette az új hosszútávú tervkoncepciót. A társadalmi igények és a népgazdaság várható teherbírása alapján 1 millió 200 ezer új lakás építését vették tervbe az alapterület fokozatos növelésével. Az előző évek alapvetően mennyiségi szemléletét a lehetőségekkel arányos mennyiségi mértéktartás mellett a minőségi szempontok előtérbe kerülése váltotta fel. E követelmény a városképi megjelenésben, a differenciáltabb funkció kielégítésben (fél szobákkal bővített típusokkal, több generáció együttélésére alkalmas nagylakásokkal, otthon házakkal) és a komplexitásban (a lakóházakkal együtt készüljenek az egészségügyi, oktatási, kommunális és kereskedelmi létesítmények és a tömegközlekedési hálózati csatlakozás) jutott kifejezésre. Az újraelosztható többszobás lakásszám növelése érdekében kiemelt feladatként írták elő, hogy az idősek és az egyedül élők részére több, az igényeiket kielégítő komfortfokozatú kis alapterületű lakás épüljön. Az új típusterv-állomány készítésénél követelményként jelölték meg az indokolatlan eltérések megszüntetését. (Az azonos férőhelyszámú és funkciótartalmú lakások, illetve helyiségek építési körzetek szerinti centiméteres nagyságrendű méretkülönbsége 1. ábra. A győri Házgyár paneljeiből épült budapesti, Gazdagréti lakótelep. Tervező: Jurcsik Károly GYŐRITERV, kivitelező a Győr megyei ÁÉV